Június közepén ülésezett a Környezetvédelmi Tanács, amely hosszú idő után megegyezett az eddig az egyik legnagyobb vitát szított jogszabályról, a természet-helyreállítási törvényről.
Az Európai Bizottság 2022 júniusában terjesztette elő jogszabálytervezetét a természet-helyreállításáról, amely a nem jó állapotban levő valamennyi szárazföldi és tengeri ökoszisztémáról rendelkezik. Ebben a dokumentumban a tagállamok számára arányszámokat írtak elő az élőhelyek állapotának javítására vonatkozóan, ugyanakkor nem minden esetben vették figyelembe az uniós országok földrajzi, biológiai vagy ökológiai sajátosságait. Ezt követően az Európai Unió Tanácsa részletes javaslatokat tett többek között az egyedi attribútumokra is vonatkozóan. Az Európai Parlament ugyan 2023 novemberében hosszas egyeztetések után konszenzusra jutott a Tanáccsal, a Parlamentben a jogszabály jelentős ellenállásba ütközött az Európai Néppárt (EPP) részéről, amely aggályokat fogalmazott meg az uniós mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásokkal kapcsolatban. Ennek ellenére a Parlament idén februárban jóváhagyta a tervezetet.
Tagállamokra lebontva Olaszország, Svédország, Finnország és Szlovákia már hosszabb ideje nem támogatta törvény életbe lépését, míg Magyarország közvetlenül a zárószavazás előtt vonta vissza támogatását, amelyet egy hasonló lengyel álláspont kinyilatkoztatása követett. Ausztria szintén az ellenzők táborát erősítette a végletekig, ugyanakkor a júniusi Környezetvédelmi Tanács ülésen tartott szavazáson már támogatásáról nyilatkozott, ezzel 20 – az EU lakosságának 66%-át képviselő – ország elfogadta a természet-helyreállítási törvényt.
Az úttörő jelentőségű rendelet jogilag kötelező érvényű célokat határoz meg: 2030-ig az EU leromlott állapotú szárazföldi és tengeri ökoszisztémáinak – például erdők, gyepterületek, vizes élőhelyek, folyók és tavak – 20%-át, 2050-ig pedig az ökoszisztémák 90%-át helyre kell állítani. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy ezek a helyreállítás után nem lehetnek újra leromlott állapotú területek.
A végleges szöveg azonban számos, a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó követelményt felhígított, különösen a „vészfék” bevezetésével, amely lehetővé teszi a mezőgazdaságot érintő célok felfüggesztését „speciális körülmények között”, például az élelmezésbiztonság veszélyeztetése esetén.
Továbbá olyan gyakorlati megoldásokat is eszközöl, hogy a tagállamok nem dolgozhatják ki helyreállítási terveiket egymás rovására, tehát rendszerszintű tervezést kell véghez vinniük. Ezt a munkát pedig meglehetősen hamar el kell kezdeniük, hiszen az Európai Unió hivatalos lapjában történő publikálást követő 20 napon belül életbe lép a törvény, az első céldátum pedig már nagyon közel jár.
Kép: European Rivers Network
