A Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz című kiadvány (szerk. Domokos, Korpics, Méhes) meghívás, hogy az olvasó felfedezze a kreatív tanulás világát. A kézikönyv az elméleti ismeretek és interaktív gyakorlati tanítási technikák praktikus ötvözeteként készült el. Egyik fejezete a „Kreatív és innovatív módszerek és eszközök alkalmazása az oktatásban”. Ennek bemutatását célozza ez a blogbejegyzés.
A Módszertani kézikönyv a kreatív tanuláshoz című kiadvány bemutatja a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó Kreatív Tanulás Program eredményeit, részletesen tárgyalja felsőoktatási pedagógiai tervezést és a kreatív tanulást, az értékelés és a tudásmérés kreatív megközelítéseit. Áttekintést ad a tréningmódszertanról, illetőleg számos olyan gyakorlati megoldást javasol, amellyel interaktívabbá tehető az egyetemi oktatás. Segítséget nyújt a kooperatív tanulás szervezéséhez, valamint az esettanulmány módszer alkalmazásához is. A kreativitás és az innováció kiemelt szerepet kap a könyvben, erről szól több fejezet. A digitális oktatás előtérbe kerülése miatt alternatív oktatási módszereket is bemutat, amelyek segítik az IKT eszközök használatát a tanítás / tanulás folyamatában.
A kézikönyv egyik fejezete az egyéb kreatív, innovatív módszerek és technikák praktikus gyűjteménye. Célja, hogy segítse az olvasót a hallgatócentrikus, gyakorlati képzési módszertan önálló tervezésében és kialakításában. A fejezetben az olvasó megismerheti a kreatív és innovatív tanulásszervezési módszerek rövid történetét, alapelveit, szellemiségét és alkalmazási lehetőségeit. Négy dolgot érdemes külön kiemelni a tartalomból kedvcsinálókét.
Elsőként, hogy a fejezet széles körben elismert és népszerű fejlesztési módszereket mutat be a lényegre koncentrálva. Például azt, hogy a coaching, a gamifikáció vagy a Probléma alapú tanulás (PBL) módszertana hogyan vezethető be részben vagy egészben az egyetemi oktatásba.
A probléma alapú tanulás (PBL) módszertanának megismerése új, izgalmas távlatokat nyit meg előttünk. A tanításimódszer-váltás az információs társadalom elvárásaihoz igazodik, amelyben a nagy lexikális tudás helyett fontosabb a folyamatos, mindennapi problémamegoldás. Ez a fajta megközelítés viszont hatékony problémamegoldó készséget és társkompetenciákat (kreatív és kritikai gondolkodás, analitikus készségek, önirányított tanulás, csoportos tanulás képessége, kommunikáció) igényel, amelyeket a hagyományos oktatás alapvetően kevésbé támogat. A PBL-módszer alkalmazható tanítási módszerként egy tantárgy keretén belül, illetve intézményes jelleggel, tantervi formaként.
Hagyományos megközelítésben a tanár – mint „bölcs előadó” – vezeti a tanítványait egy letisztult, elméleti megoldás felé. Ezekben a tanulási helyzetekben a hallgatóknak hatalmas mennyiségű írott tananyagot kell rövid idő alatt elolvasniuk, bemagolniuk, majd számot kell adniuk a tudásukról. A tananyagokban jellemzően szép kerek, kész, megtanulható válaszok vannak a problémákra. A PBL-ben a tanítási folyamat, illetve a tanterv a tanárközpontúságtól a tanulóközpontú, interdiszciplináris megközelítések felé mozdult el. A való életben nem tankönyvi válaszokkal, hanem nehezen lehatárolható, szerteágazó, többoldalú, nyílt végű problémákkal találkozunk. Döntően hiányos információk alapján kell problémák sorozatát megoldanunk. A PBL során komplex problémákra kell határidőn belül egyéni és csoportmunka során megoldást kidolgozniuk a hallgatóknak. Ha PBL szerint építjük fel a tantárgyat, a középpontba egy releváns problémát kell állítanunk, melynek nincs előre meghatározott megoldása. A probléma feltárása és a megoldás kidolgozása projektszerű formában történik, mely során többek közt vonzó lehet a kutatás izgalma és a közös tanulás élménye. A fejezet bemutatja a PBL szerinti kurzuskidolgozás alapvető feltételeit és lépéseit.
Praktikus információkkal szolgál az olvasónak a digitális technikákról szóló rész. Nagyon sokféle applikáció és weboldal van a mindenki által ismerteken (pl.: Kahoot, Mentimeter) túlmenően. Ezek széles spektrumot fednek le, vannak kollaboratív felületek, értékelést, munkaszervezést vagy vizuális szemléltetést szolgáló fejlesztések. Ezekből tartalmaz egy direkt elérési és rövid használati leírással kiegészített gyűjtést a fejezet.
A fejezet legnagyobb részét a Gyakorlattár teszi ki, amely több részre van bontva aszerint, hogy a tanítási folyamat melyik szakaszában használhatják az oktatók, tanárok. Például sok kisebb gyakorlatot tartalmaz a kezdeti figyelemfelkeltést, jégtörést, ráhangolódást; vagy a foglalkozások szakmai tartalmának feldolgozását segítő feladatokból. Szintén egy csokorba vannak szedve a tréning- vagy kurzuszárást, reflexiót, összefoglalást segítő, és a hallgatói munka értékelését, a hagyományostól eltérő számonkérést lehetővé tévő feladatok. A Gyakorlattárban vannak saját fejlesztésű és az NKE-n dolgozó oktató kollégák jó gyakorlataiból átemelt és átdolgozott gyakorlatok is. A felhasználást segíti, hogy minden gyakorlatnál megtalálható, hogy mi a célja, az idő- és eszközigénye, valamint tanácsok is olvashatók a gyakorlatok levezetéséhez.
Utolsóként fontos kiemelni, hogy a meglévő hatalmas egyetemi tudásvagyon bemutatása sem maradhatott ki a fejezetből. Szeretnénk felhívni a figyelmet a Közszolgálati Tudásportálra, a Probono képzőfelületre és más hasznos egyetemi rendszerekre.
Kívánjuk, hogy minden a képzési és oktatási szektorban tevékenykedő olvasónk haszonnal forgassa az egyetemi paradigmaváltáshoz hozzájáruló új Kézikönyvet, mely itt érhető el!
Módszertani kézikönyv kreatív tanuláshoz (szerk. Domokos Klaudia, Korpics Márta, Méhes Tamás), Ludovika Egyetemi Kiadó, 2023.
Nyitókép forrása: Getty Images/Userba011d64_201
