Megállapodásra jutott a Tanács és a Parlament a jövő évi uniós költségvetésről
Az EU az elmúlt években rendkívüli kihívásokkal nézett szembe: a pandémia társadalmi és gazdasági következményeivel, majd az uniót érintő energiaválság miatt bekövetkező gyorsan növekedő inflációval. Ez felgyorsította a zöld és a digitális átállást, amelyhez újabb forrásokra van szükség. A korábban kialakított többéves költségvetési tervezet az orosz–ukrán háborúval sem számolt, így az Ukrajnának nyújtott támogatás összegével sem. Mindezek miatt a 2024-es évi költségvetési tervezet kialakítása fontos aktuális kérdés. Hasonlóan fontos azonban a többéves pénzügyi keret felülvizsgálata is, ám a tagállamok ebben a kérdéseben nem tudtak megegyezni.
Első lépésként november 11-én a Tanács és az Európai Parlament megegyeztek a 20204-es évi költségvetési tervezetében. Ennek megfelelően a kötelezettségvállalások összege 189 385,4 millió euró lesz, míg a kifizetéseké 142 630,3 millió euró. Ez az összeg 360 millió eurót tart a kiadási plafon alatt, hogy az EU reagálni tudjon előre nem látható esetekre. A kötelezettségvállalások legnagyobb részét a Kohézió, reziliencia és értékek fejezetbe sorolták be: 74 560,7 millió euró értékben, ám ebből jövőre csak 33 716 milliót eurót terveznek kifizetni.
A második legnagyobb elkülönített fejezet a Természeti erőforrások és környezet című, a maga 57 338,6 millió eurós kötelezettségvállalásával. Ehhez a tételsorhoz van társítva a legnagyobb tervezett kifizetés is, amely 54 151,4 millió euró. Érdekes részlet, hogy az EU mintegy 40 százalékkal többet tervez költeni az Európai közigazgatás című fejezetre, vagyis az uniós szervezetek működésére, mint a Migráció és határigazgatás, Biztonság és védelem,valamint a Speciális eszközök tételekre együttesen.
A kialakult költségvetési tervezetet vegyesen fogadták a tagállamok vezetői. Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország aggályaikat fejezték ki, ám ezek többnyire leginkább a többéves költségvetési keret felülvizsgálata kapcsán fogalmazódnak meg. Szerintük az Ukrajna támogatását biztosító kötvénykibocsátásokat az unió közös költségvetésétől függetlenül kellene intézni: a tagállamok és Ukrajna közötti bilaterális szerződések révén. A „fukar négyek” kevésbé pénzügyi megfontolások miatt javasolták ezt a megoldást, sokkal inkább politikai okok miatt. Ilyen döntésekhez konszenzushoz van szükség, márpedig az utóbbi időben leginkább Magyarország vétozza meg a hasonló intézkedéseket.
A jövő évi költségvetési tervezet elfogadásához szükséges következő lépés, hogy az Európai Parlament és a Tanács 14 napon belül hivatalosan jóváhagyja a megállapodást. Erre a Tanács részéről várhatóan november 20-án kerülhet sorra. Mivel a Tanácsban minősített többséggel döntenek a költségvetés ügyében, így várhatóan elfogadják a tervet. Az Európai Parlament november 22-i plenáris ülésén hagyhatja jóvá a költségvetés tervezetét.
