Különös tekintettel az egyenlő bánásmód követelménye megsértésével kapcsolatos eljárások hatékonyságára
Az Európa Tanács által létrehozott Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottsága (ECRI) 2023. március 9-én tette közzé a már decemberben elfogadott hatodik ellenőrzési ciklusban készült jelentését Magyarországról. Az ECRI a Magyarországra vonatkozó országjelentésében kiemeli, hogy az előző jelentés óta számos területen alakultak ki jó gyakorlatok, illetve történt előrelépés, ugyanakkor a jelentéstevők aggodalmukat fejezték ki néhány pont vonatkozásában. Figyelmet érdemel, hogy az ECRI az egyenlő bánásmód megsértésével szembeni fellépéssel kapcsolatban az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalán belül működő Egyenlő Bánásmód Főigazgatóság hatáskörét és függetlenségét nem látja megfelelőnek.
Az ECRI egy olyan, az Európa Tanács égisze alatt működő emberi jogi ellenőrző szerv, amely vizsgálódási területei a rasszizmus, intolerancia, diszkrimináció, idegengyűlölet és antiszemitizmus. Az ECRI országfigyelő tevékenységet végez, ötéves ciklusokban adja ki jelentését, amelyben megfogalmazza javaslatait, ajánlásait a vonatkozó területeken. Magyarországon a hatodik ellenőrzési ciklussal kapcsolatos munka 2018-ban kezdődött, a vizsgálódások a 2022. június 30-ig terjedő időszakban zajlottak. A hatodik ciklus országjelentései, amelyek valamennyi Európa Tanács (ET) tagállam vonatkozásában azonosak, alapvetően három témára összpontosítanak, így az ECRI vizsgálódott a tényleges egyenlőség és a jogokhoz való hozzáférés, a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet vezérelte erőszak, valamint az integráció és befogadás terén. E három területen túl ugyanakkor az országjelentések tartalmaznak az egyes tagállamokra vonatkozó speciális területeket is.
Az ECRI a Magyarországra vonatkozó országjelentésében kiemeli, hogy az ötödik országjelentésük óta számos területen alakultak ki jó gyakorlatok, illetve történt előrelépés (a roma tanulók oktatásában, különösen az iskolán kívüli oktatási központok, azaz tanodák létrehozásával), ugyanakkor a jelentéstevők aggodalmukat fejezték ki néhány terület vonatkozásában. Az ECRI e jelentésében összesen 15 ajánlást fogalmazott meg (többek között az egyenlő bánásmód megsértésével kapcsolatos hatékonyabb fellépés, integrációs intézkedések elfogadása, rasszista motiváció mint súlyosító körülmény értékelése a bűncselekmények elkövetésénél stb.), amelyből két ajánlás tekintetében (a veszélyhelyzetben elfogadott jogalkotási intézkedések független felülvizsgálata, valamint a rasszista és LMBTI csoporttal szembeni gyűlöletbeszéd és gyűlöletbűncselekmények hatékony azonosítása vonatkozásában) azok kiemelt végrehajtását javasolja, amelyek kapcsán 2025-ben elvégzi azok időközi nyomonkövetését.
Az ECRI jelentésében elsőként vizsgált terület a tényleges egyenlőség és a jogokhoz való hozzáférés tekintetében az egyenlőséggel foglalkozó testületek témaköre volt. A Magyarországra vonatkozó országjelentésben az ECRI részletesen kifejti az aggályait az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába (AJBH) történt beolvadása okán, különösen a lefolytatható eljárásokra figyelemmel.
Mindazonáltal fel kell hívni arra a figyelmet, hogy az intézményi megvalósítás az államok hatáskörébe tartozik. Az ECRI jelentés ajánlásával összefüggésben továbbá meg kell jegyezni, hogy számos tagállamban az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos feladatokat az ombudsmani intézmény látja el anélkül, hogy működne olyan intézmény, amely kifejezetten ezen ügyek kivizsgálására szakosodott volna.
Ezzel összefüggésben szükséges megjegyezni, hogy az EBH feladatait 2021. január 1-jétől az AJBH vette át teljeskörűen, amelynek köszönhetően ma Magyarországon az alapjogok védelmét egy alkotmányos szerv biztosítja. Alaptörvényi szinten rögzítette a jogalkotó, hogy az alapvető jogok biztosának eljárását bárki kezdeményezheti, valamint az alapvető jogok biztosának az Országgyűlés felé történő éves beszámolási kötelezettségét is. Ezen éves beszámolóban az alapvető jogok biztosa többek között információt szolgáltat az alapjogvédő tevékenységéről, valamint a kezdeményezései és ajánlásai fogadtatásáról és hatásairól. Következésképpen, az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos panaszokat egy, a korábbihoz képest erősebb alkotmányos garanciákkal bíró szervezet vizsgálja ki.
Míg az EBH elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezte ki, az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés választja kétharmados többséggel, melynek következtében a jogvédelem magasabb szinten valósulhat meg, az alapvető jogok biztosának függetlensége így tehát garantált.
Az AJBH tehát az EBH szakértői apparátusával kiegészülve annak hatáskörét átemelve, az eljárási szabályokat megőrizve az EBH feladatait hatékonyabban tudja végrehajtani, hatékonyabban tud eljárni az egyenlő bánásmód megsértése kapcsán indított eljárásokban, illetve az alapjogok védelmét egy alkotmányos szerv látja el, mely aláhúzza a terület kiemelt fontosságát.
Mindezekre tekintettel látható, hogy az ECRI a hatodik vizsgálati ciklusban kiadott jelentésében figyelmen kívül hagyta az egyenlő bánásmód érvényre juttatásának és annak megsértése okán indított eljárások vizsgálata tekintetében azt, hogy a módosítást követően e feladatkör egy alkotmányos szerv kezébe került, valamint az alapvető jogok biztosának függetlensége a megválasztásának körülményeivel és eljárási szabályaival garantált.
Nyitókép: europeinstrasbourg.eu
