Február 7-én, az NKE Orczy Úti Kollégiumában került sor az idei Biztonságos Internet Napja című rendezvényre, amelyet idén is a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálattal közösen szervezett meg a Kiberbiztonsági Kutatóintézet.
Az idén immár huszadik alkalommal megrendezett Safer Internet Day célja ráirányítani a szülők és fiatalok figyelmét a tudatos és biztonságos digitális eszközhasználat fontosságára. Ennek érdekében a résztvevő gyerekeket számos interaktív program, a felnőtteket pedig a szakma avatott képviselőinek előadásai várták.
A bevezetőben Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke azt emelte ki, hogy számos pszichológiai és digitális, fogyasztásra ösztönző „trükk” éri a gyerekeket – és persze nemcsak őket, hanem mindnyájunkat, internetezőket. Az edukáció szerepe abból a szempontból is fontos, hogy segíthet abban, hogy tudatosabbá váljunk, váljanak a gyerekek.
Ez közszolgálat!
S miért az NKE ad otthont e rendezvénynek, immár hagyományosan? Krasznay Csaba, egyetemünk Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője köszöntőjében úgy fogalmazott: azért, mert ez a típusú figyelemfelhívás egyben közszolgálat is; olyan tudás, ismeret, amelyhez a gyerekek a közoktatásban nemigen jutnak hozzá. Személyes, családi történet apropóján arról beszélt, hogy a közösségi oldalakra szülőként nem tiltott terepként kell gondolni, hanem azokat biztonságossá kell tenni a gyerekek számára. Fontos, hogy a tanárok, diákok, rendőrök, döntéshozók egyaránt érzékeljék: a gyerekek felkészületlenül és kontrollálatlanul vannak jelen az interneten. Ráadásul mind korábbi életkorban: míg néhány éve 7-8. osztályosoknak tartottak előadásokat a világháló veszélyeiről, ma már talán 4-ik osztályban is késő.
Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezetője „M.I. a biztonság napjainkban?” című előadását a Digital Civility Index nevű belső, nemzetközi kutatásuk eredményeinek ismertetésével kezdte. A digitális térben tapasztalt civilizált viselkedést mérő vizsgálat azt mutatta: Magyarországon a megkérdezettek 70 százaléka számolt be arról, hogy bántalmazás vagy bármilyen kellemetlenség – szexuális zaklatás, gyűlöletbeszéd stb. – érte az interneten. S bár ez az eredmény három százalékpontos javulást jelent az egy évvel korábban mért értékhez, az mindenképpen aggasztó, hogy az áldozatok közel 60 százaléka nő, és az ő érintettségük nem is csökkent.
Miért jó ez nekünk?
Eközben, folytatta az előadó, berobbant immár a köztudatba is a Chat GPT csevegőmotor, amely rendkívül látványosan értelmezi a betáplált tudást és generál új szöveget gyakorlatilag bármilyen témában, megfelelő nyelvhelyességgel és helyesírással. Az eszközt kifejlesztő OpenAI céggel a Microsoft több tízmilliárd dolláros együttműködésről állapodott meg. A chatrobot matekpéldát old meg részletes levezetéssel, előadásanyagokat ír meg, tanácsot ad – mikor, mire van szükség. Teszi mindezt jellemzően kevesebb, mint tíz másodperc alatt, gyakorlatilag minimális vagy zéró helyesírási hibával, választékos stílusban. S hogy miért jó ez nekünk? Nos, azért, vélekedett Szabó Péter, mert az új technológia révén a kommunikáció egy része áttevődik egy mesterséges intelligencia által moderált környezetre, amely biztonságosra, jószándékúra tervezhető.
A kérdésre, hogy miképpen lehet civilizált viselkedést terjeszteni, arra edukálni, a szakember az oktatást, a közösségi médiabeli moderációt, az anonimitás megszüntetését említette és az MI már említett tulajdonságainak terjedését. Utóbbi esetben az alapelvek közé beépítik már a tervezéskor az olyan elemeket, mint hogy a rendszer ne legyen részrehajló, fair módon bánjon az emberekkel, és ne legyen kirekesztő.
A sötét oldal helyett
A rendezvény Ruszcsák Ádám, a Magyar Telekom Nyrt. kiberbiztonsági konzulense Hackerek, kibertér, gyerekek című előadásával folytatódott. Ebben elsőként kategóriákba osztotta a hackereket. Black hat hacker (azaz feketekalapos) például ez alapján az, aki egyértelműen jogszabályba ütköző tevékenységet folytat például politikai destabilizáció vagy anyagi előnyszerzés céljából. Fehérkalaposnak az minősül, aki törvényesen végzi e tevékenységet, szürke kalaposként csak kedvtelésből követnek el rendszerfeltörést, itt a károkozás nem cél.
Az előadó részletesen ismertette egy támadás menetét, felhívva a figyelmet a neuralgikus pontokra, amelyekre felhasználóként (vagy szülőként) célszerű figyelni. Ilyen és ehhez hasonló tippek hangzottak el: használjunk netes bankkártyát játék közbeni vásárlásokra. limitált kerettel, legyünk körültekintőek a jelszóhasználatkor, éljünk a szülői felügyelet alkalmazásokkal az okoseszközökön. S a legfontosabb: igyekezzünk tudni arról, kikkel és mit csinál a gyerek, a fiatal az interneten.
Hacker egyébként általában olyan gyerekből válik, akinek hiányzik vagy kevés a szüleivel töltött minőségi idő; akiben megvan az érdeklődés e terület iránt, de a játékszenvedéllyel is összefügg ez az „indíttatás”, nem beszélve a rossz online társaság hatásáról. A kiindulópont azonban a problémamegoldás igénye, már csak ezért is érdemes tudatosítani a gyerekekben, hogy „nemcsak a sötét oldalon lehet izgalmat és jólétet találni”, hanem szabályozott, etikus módon is lehet hacker valaki. A Telekom weboldalán például elérhetőek a kapcsolódó információk, így az is, hogy milyen jellegű rendszersérülékenységek felderítéséért milyen pénzdíjazások járnak.
A legszemélyesebb eszköz
Krasznay Csaba ezt követően Kiberbiztonság a közösségi médiában avagy jótanácsok aktív és kevésbé aktív TikTok/Youtube/Facebook felhasználóknak címmel tartott előadást. A pandémia alatt, jelezte az intézetvezető, tömegek kezdtek megfelelő anyagi háttérrel, ám a digitális világgal kapcsolatos tudás nélkül internetezni. A közösségi médiaprofilok feltörése kapcsán is hiányoznak a szükséges információk. S hogy miért tesznek ilyet a hackerek? Nos, számos ok állhat a háttérben: a kapcsolódó hirdetési bevételek lenyúlása, a privát tartalmak révén zsarolás, illegális tevékenységek fedése, vagy akár fiók eladása a darkneten. Leggyakrabban jelszólopással, adathalász oldalakkal (itt a webcím vagy az emailcím árulkodó lehet!), és adatlopó alkalmazásokkal támadnak, de a fizikai hozzáférés is tipikus támadási felületet jelent.
„Fontos lenne minden döntéshozóban tudatosítani, hogy a mobiltelefon a gyerekek körében is a legszemélyesebb eszköz, és a drámák, amiket átélnek, kapcsolódnak a közösségi médiához” – jelezte Krasznay Csaba, hozzátéve: nagyon lényeges, hogy megtanulják a gyerekek, miképpen reagáljanak az ezzel kapcsolatos problémákra. Felnőtt immár egy nemzedék, a Z-generáció, amelyet teljesen magára hagytak e tekintetben a szülők, ehelyett egészséges paranoiával kellene kezelni az internet állította kihívásokat.
A rendezvény további részében többek között ifjúsági és generációs szakértő, mentálhigiénés szakember, kiberpszichológiai és oktatási tanácsadó, a Nemzeti Nyomozóiroda szakembere, és IT biztonsági tanácsadó segítették előadásaikkal a szülőket, érdeklődőket, míg a szomszédos teremben a kicsiket várták a szervezők játékos, a témába vágó foglalkozásokkal.
