A világgazdasági kérdések fórumát az orosz–ukrán háború és a tagállamok közti ellentétek határozzák meg.
A napokban zajló csúcstalálkozó az első alkalom, hogy a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót képviselő vezetők egymással találkoznak Oroszország februárban Ukrajna ellen indított inváziója óta. A fórum a globális gazdasággal kapcsolatos kérdésekről tárgyal, mint például a nemzetközi gazdasági válságok és pénzügyi stabilitás, az éghajlatváltozás okozta károk mérséklése, valamint a fenntartható fejlődés.
A 2022-es csúcstalálkozó házigazdája, Indonézia igyekezett a háború kérdését minimalizálni és a prioritásait a világjárvány utáni helyreállítás, a globális adósság és az energiabiztonság határozta meg. Ennek ellenére természetes, hogy a találkozót egyrészt az orosz–ukrán háború határozza meg, másrészt pedig az egyes államok közötti konfliktusok.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság rendkívül élesen ítélték el Oroszországot, ám Kína és India nem feltétlenül szeretne a nyugati államok retorikáján osztozni. A csúcstalálkozó előkészítésekor már az is felmerült, hogy az álláspontokat nem fogják tudni közelíteni és akár a G20 országok közös nyilatkozata is elmaradhat. A találkozón közvetített ukrán elnök videóüzenetében bemutatott béketervét heves orosz rakétatámadások követték. Egy rakéta Lengyelországban, vagyis egy NATO tagállamban csapódott be – egyelőre nincsen megerősített információ arról, hogy a támadás szándékos lett volna. Ez az esemény azonban nagy valószínűséggel megkönnyíti az országok vezetőinek közös álláspontra jutását.
A gazdasági nagyhatalmak esetében egy másik törésvonal az Egyesült Államok és Kína között húzódik meg. Az elmúlt években Kína kapcsolatai az Egyesült Államokkal jelentősen romlottak: egyrészt a kereskedelem körüli viták, valamint a Covid-19 világjárvány eredetének körülményei miatt. Másrészt, a tajvani konfliktus és az Oroszországgal való erősödő partnerség – az orosz–ukrán háború ellenére is – élezik a feszültséget. A két vezető találkozása és tárgyalása azonban még nem ad túlságosan sok okot arra, hogy reménykedjük a kapcsolatok lényeges javulásában. Egyik nagyhatalom sem különösebben érdekelt, hogy ezekben a kérdésekben engedményt kössön. Bár az amerikai elnök kijelentette, hogy nincs szükség egy második hidegháborúra, egyre több jel utal arra, hogy a két gazdasági nagyhatalom versengése még csak most kezdődik.
A világjárvány és az orosz–ukrán háború miatt kialakuló globális gazdasági élelmiszeri válság egy másik törésvonalat mélyíti, amely a G7-ek és a kevésbé fejlett BRICS országok között húzódik. Ez utóbbiak nehezményezték, hogy a G7 tagállamok saját maguknak igyekeztek begyűjteni a járványvédekezés eszközeit, mint például az oltóanyagokat. Hasonlóan: a most kialakulóban lévő élelmiszerválság is a kevésbé fejlett országok lakosait fogja leginkább érinteni. Mindezek tükrében úgy tűnik, hogy a csúcstalálkozón résztvevő államok képviselői a járványalap elindításán kívül kevés kérdésben fog egyetérteni.
