Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Tóth Bettina

A klímaváltozás az európai polgárok és a döntéshozók szemszögéből

A megkérdezett magyar állampolgárok 90%-a támogatja az EU klímacéljait.

Tóth Bettina 2025.07.11.
Máthé Réka Zsuzsánna

Trump elnök a történelem legjobb kereskedelmi tárgyalója?

Az USA eddig három országgal tudott megegyezni.

Máthé Réka Zsuzsánna 2025.07.10.
Pató Viktória Lilla

Európa nyersanyag-expanziója

Stratégiai projektek az EU-n kívül.

Pató Viktória Lilla 2025.07.08.
Taraczközi Anna

Az EU kutatási keretprogramjának megújítása

Középpontban a „dual‑use by design”.

Taraczközi Anna 2025.07.04.
Mernyei Ákos Péter

Aki sokat markol, keveset fog

Az Európai Tanács eredményei.

Mernyei Ákos Péter 2025.06.30.
LUDECON BLOG
Czeczeli Vivien
Czeczeli Vivien
kutató, NKE Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet
  • 2020.04.08.
  • 2020.04.08.

Új költségvetés, új nyertesek

Czeczeli Vivien – Kutasi Gábor

Igaz ugyan, hogy még zajlik az EU új költségvetésének vitája, néhány fő trend erősen kirajzolódik a Bizottság tavaly előterjesztett tervezetéből. A digitalizáció és a környezetvédelem egyértelmű prioritássá vált, és a magyar biztos által menedzselt szomszédságpolitika is jelentős többlethez jut.

Nagyobb étvágy, kisebb torta

A költségvetés fő számait tekintve érvényesülni látszik a gazdag országok érdeke, amely szerint GNI (összjövedelem) arányosan nézve az uniós költségvetés mérete és gazdasági súlya csökkeni fog a 2014-2020-as ciklushoz képest. Utóbbi időszakban 1,16%-volt ez az arány, míg a jövőre vonatkozó előterjesztés 1,114%-ról (1134,6 milliárd euró) szól, ami 4-5 milliárd euró csökkenést jelent. Ez nem csak annak a következménye, hogy a harmadik legnagyobb nettó befizető, Nagy-Britannia már nem járul hozzá a közös alaphoz. A fejlettebb tagállamok sem kívánják növelni a GNI-arányos hozzájárulásukat, miközben abszolút összegben természetesen növekvő nettó befizetőkké válnak. Mindeközben a kevésbé fejlett országoktól nem több, hanem a fejlettekhez képest teherviselő képességben nagyobb GNI-arányos hozzájárulást vár el a Bizottság. Igaz, az abszolút jövedelmi különbségeknek köszönhetően így is többszörösen nettó haszonélvezői lesznek a költségvetésnek. Magyarország például közel a 11-szeresét kapja vissza a befizetéseinek.

Az igazán érdekes azonban abban a fénytörésben vizsgálni a kérdést, hogy ha a támogatások a fejletlenebbek piacnyitása fejében járnak, akkor vajon mennyi fejlesztési hatás marad meg a nettó haszonélvezőknek és a közvetett visszaáramláson keresztül hogyan alakul a nettó befizetők pozíciója. Mint azt egy német európai biztos elismerte, hogy jelentős mértékben részesülnek a német cégek a nettó haszonélvezőnek minősített országok uniós pénzfelhasználásából.

Legyél zöld és digitális!

Alapvetően elmondható, hogy a digitális és zöld/környezetbarát/klímavédő témakörök jelentős támogatásnövekedésben részesülnek. Hogyan lehet a csökkenő költségvetésből többet fordítani e két területre? Egyrészt a mezőgazdasági és kohéziós alapok 64 milliárd euró forráselvonást szenvednek el, másrészt a célkitűzések alapokon átívelően is értelmezendők. Például a környezetvédelmi és klímaváltozás elleni tevékenységekre a források legalább 25%-át költség függetlenül attól, hogy melyik alapból érkezik a pénz. Ebből következik, hogy várhatóan a mezőgazdasági, vidékfejlesztési, regionális fejlesztési és kohéziós célok a jelentős maradék összegekből is hangsúlyozottan támogatni fogják a zöldítést és a digitalizációt.

Nem kapott nagy visszhangot, de az említett szomszédságpolitika mellett a határvédelem és a migráció is jelentős forrásnövelést kap, amelyek együttesen a kiadások több, mint 14%-át adják majd a költségvetésnek, és árulkodó módon egyedül a tengerentúli területek támogatása csökken, miközben minden más tétel jelentős emelkedést mutat.

Témakörök: digitális, EU, gazdaság, klímavédelem, támogatás
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT