Az árak emelkedése felveti az energiabiztonság kérdését is, amelyre az Európai Unió igyekszik megoldásokat találni.
A világjárvány alapjaiban megrengette a világgazdaságot. Az első hónapokban bevezetett, gyárakat és üzemeket érintő kényszerű lezárások miatt az energia árak drasztikusan csökkentek. A Világbank elemzői egy éve még arra számítottak, hogy az energia és az árupiaci árfolyamok 2020-as drasztikus csökkenése után 2021-ben egy relatív stabil emelkedéssel kell számolni, de idén az árak még nem fogják elérni a járvány előtti szintet.
Ehhez képest az elmúlt hónapokban az energiaárak hirtelen megugrottak. Ennek egyik oka, hogy a járványhelyzet javulása miatt feloldott vagy megszüntetett korlátozások miatt számos országban újrakezdődött a termelés – így a vártnál hamarabb növekedett az energia iránti kereslet. Ezen kívül az Európai zöld megállapodásnak és az éghajlatpolitikai céloknak is tulajdonítható az árak emelkedése. Az üveggázhatás csökkenését célul kitűző szakpolitikák hatására az üvegházhatású gáz kibocsátási kvótaegységára drasztikusan megnövekedett, és ez maga után vonta az energiaárak növekedését is.
Az energiaárak növekedése központi témája volt az Eurócsoport tegnapi ülésének is. Az uniós pénzügyminiszterek és az Európai Központi Bank képviselői úgy vélték, hogy az energiaárakkal összefüggő infláció növekedése némileg természetes, átmeneti jellegű és jövő évre várható a csökkenése. Ugyanakkor, a háztartások, valamint a kis- és középvállalkozások érdekeinek védelmére hivatkozva az Eurócsoport vezetői arról döntöttek, hogy különös figyelemmel kísérik az árak alakulását, valamint szakpolitikai javaslatokat fognak tenni, amelyeket a tagállamok bevezethetnek. Úgy vélték, hogy az emelkedő energiaárak és az energiabiztonság tekintetében az Európai zöld megállapodás a megoldás része. Mindez annak ellenére, hogy Paolo Gentiloni, gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos szerint az EU Kibocsátáskereskedelmi rendszerében bekövetkezett változások az árak 20 százalékos emelkedéséhez vezettek. A gazdaságpolitikáért felelős uniós biztos szerint az energiaárak növekedése átmeneti jellegű és szezonális, ám ez ellentmond az elmúlt öt év adatainak, amelyek szerint úgy az olaj, a gáz, valamint a szén árak aránytalanul gyorsan növekedtek az elmúlt hónapokban – meghaladva a több éves átlagot.
Ezen árak emelkedése az ipar összes többi ágazatára is hatással van, ráadásul infláció alakulásában is jelentős szerepet játszik. Magyarországon a lakossági árampiacok szolgáltatásaiban megjelenő árakat még 2013-ban maximalizálta a kormány, így a világpiaci árak emelkedése közvetlenül nem érezhető a lakosság körében. Ugyanakkor az árak növekedése érinti a hazai ipart is, amelynek hatását a vállalatok minden bizonnyal a végső fogyasztókra, vagyis a lakosságra fognak hárítani. Így a már most érezhető magas inflációhoz várhatóan még magasabb árak fognak társulni, tovább nehezítve a válsággal való megküzdést. Mindezek tükrében a magyar–ukrán gázvita különösen nagy jelentőségű.
