A polgárok három nyilvános uniós konzultáció kitöltésével is hozzájárulhatnak az európai oktatási térség létrejöttéhez.
Az európai oktatási térség létrehozásáról szóló javaslatot először 2017-ben ismertette az Európai Bizottság (EB), majd azt követően, már a koronavírus-járvány okozta kihívásokra is reflektálva, tavaly szeptemberben mutatta be a testület, mely területeken, milyen további fejlődést lát szükségesnek ahhoz, hogy a tervek 2025-re valósággá válhassanak. Most ezek közül három területen is várja a Bizottság az állampolgárok véleményét, akik a nyilvános konzultációk kitöltésével aktívan hozzájárulhatnak az oktatási térség olyan formában történő megvalósításához, amelyet minden szereplő magáénak érez.
Az egyik a minőségi és befogadó iskolai oktatás megteremtésére vonatkozik. Az alapkészségek megfelelő szintű elsajátítása elengedhetetlen az életben való boldoguláshoz, de ugyanígy fontos, társadalmi, gazdasági és egzisztenciális szempontból egyaránt az is, hogy a diákok minél magasabb végzettséggel fejezzék be tanulmányaikat. Mindennek ellenére azonban több európai uniós ország is problémákkal küzd ezeken a területeken, így az Európai Bizottság az ezekben való fejlődést nevezte meg az egyik prioritásként. A testület meglátásával a tagállamok is egyetértettek, és 2030-ra uniós szinten tizenöt százalék alá szorítanák azon tanulók arányát, akik nem rendelkeznek a szükséges kompetenciával a szövegértés, a matematika, illetve a természettudományok terén. Ezen túl, a korai iskolaelhagyók számát is csökkentenék. Szándékaik szerint az évtized végére nem haladná meg a tíz százalékot azok aránya, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel kerültek ki az iskolarendszerből.
A konzultációt kitöltők e célok eléréséhez is segítséget nyújthatnak, ugyanis visszajelzést adhatnak a Bizottság számára, hogy miben látják a fennálló problémák okát, mely részterületeket érintette leginkább hátrányosan a koronavírus-járvány miatt elrendelt digitális oktatás. A polgárok ezen felül javaslatokat is adhatnak a szükséges jövőbeni állami, illetve iskolai intézkedésekre, valamint az Európai Unió lehetséges szerepvállalására vonatkozóan.
Egy másik kérdőív a zöld átálláshoz kapcsolódik. Az Európai Bizottság megítélése szerint a környezettudatos, fenntartható életmód fontosságát, alapelveit már iskolás korukban el kell, hogy sajátítsák a fiatalok, a konzultáció révén pedig a különböző szférákban dolgozók, tanulók észrevételeit kívánja összegyűjteni a leghatékonyabb módszereket, továbbá a nemzeti és európai uniós teendőket illetően.
A harmadik terület – és konzultáció – az élethosszig tartó tanulás témakörével függ össze. Az EB a mikrotanúsítványok használatának ösztönzését, kölcsönös elismerésük megkönnyítését, előmozdítását tűzte ki célul. E dokumentumok a rövid ideig tartó tanulás, továbbképzés során szerzett képességeket igazolják, és hozzájárulnak egyfelől a változó munkaerőpiaci elvárásokhoz való könnyebb alkalmazkodáshoz, másfelől ahhoz az uniós szintű célkitűzéshez, mi szerint 2025-re legalább negyvenhét, 2030-ra pedig minimum hatvan százalék legyen a 25-64 éves korúak között azoknak az aránya, akik a formális oktatást, képzést követően további tanfolyamokon vettek részt. A mikrotanúsítványok Európai Unión belüli elfogadása a tanulmányi, vagy más célú mobilitásra is kedvező hatást gyakorolna.
A Bizottság ebben a kérdőívben azokra a kérdésekre szeretne választ kapni, hogy az emberek milyen szempontok miatt jelentkeznek képzésekre, mi az oka a jelenleg tapasztalható alacsony részvételnek, valamint, hogy milyen uniós intézkedésekkel lehetne ösztönözni a mikrotanúsítványok használatát.
A testület a beérkező véleményeket az egyes témákra vonatkozó tanácsi ajánlásra irányuló javaslataiba építi majd bele.
