Mi az a társadalmi innováció? Miképpen függ össze a versenyképességgel és a jólléttel? És lehet-e változások motorja a társadalmi innováció egy-egy elmaradottabb térségben? Az e témáról szóló kötet nagy segítség a környezetükért tenni akarók számára.
Szinte már közhelyszámba megy, hogy mennyire fontos az innováció. Ám talán éppen emiatt a laikus használó ritkán értelmezi magát a fogalmat. A kutatók sokáig csupán a technikai fejlődéshez és a termeléshez kapcsolódóan használták e kifejezést, ezt követően jelent meg aztán további területeken is. Amint arra Kocziszky György professzor, a Monetáris Tanács tagja, a kötet egyik tanulmányának szerzője is rámutat, bár az innovációt valamennyi mértékadó közgazdasági iskola megkülönböztetett figyelemmel kezeli, a társadalmi problémákra adandó innovatív válaszokat már kevesebb érdeklődés övezi.
A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában, Sikos T. Tamás szerkesztésében megjelent Társadalmi innováció – társadalmi jólét című tanulmánykötet e szempontból hiánypótló. A könyvben több szakterület több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakemberei a fiatalabb kutatói nemzedék képviselőivel együtt járják körbe a társadalmi innovációk főbb kérdéseit.
Minek nevezzelek?
Az innováció és annak kutatása kiemelt jelentőségű, ám ahogyan a kutatók a ’70-es, ’80-as években a gazdasági innováció egységes fogalmi meghatározását hiányolták – és próbálták megadni –, manapság úgy néznek szembe hasonló kihívással a társadalmi innováció kutatói is.
„A társadalmi innováció a közösség életszínvonalát növelő, a társadalomban felmerülő kihívások megválaszolását segítő folyamat” – fogalmaznak a kötet első fejezetének szerzői, Veresné Somosi Mariann és Balaton Károly, azonnal hozzátéve azonban, miszerint a társadalmi innovációnak „egységesen elfogadott definíciója nem alakult ki”. Amint azonban azt a kötet címe és a fenti idézet is mutatja, a szerzők a társadalmi innovációt a társadalmi jóléttel (avagy jólléttel) szoros összefüggésben vizsgálták.
Innováció mint csodaszer?
A kötet megközelítésmódja mindezekből kifolyólag maga is innovatív, a fenti meghatározást mintegy sorvezetőként alkalmazva szinte svédasztalszerűen tárja az olvasó elé a témákat, számos szemszögből járva körül a társadalmi innováció jelenségét, a társadalmi jólléttel való kapcsolatát. A részben az elmúlt néhány évben különböző szakmai platformokon közzétett munkákra alapozó, emellett ezeknél is újabb elemzéseket bemutató könyv alapos és közérthető áttekintést nyújt a témáról. Emellett ábrák, statisztikák, esettanulmányok segítik a társadalmi innováció megértését, a már megjelent művekre való bőséges hivatkozás pedig könnyű továbblépést kínál azoknak, akik behatóbban ismerkednének ezzel a kutatási területtel.
Fontos szerepet kap a kötetben a társadalmi innováció folyamatának lehetséges mérése, a szervezetek kapcsolatai hálózatainak hatékony menedzselése, de a társadalmi felelősségvállalás (CSR) és a társadalmi vállalkozások témája is.
A tanulmányok a makroszintű társadalmi innovációs folyamatok mellett a mikroszintű kezdeményezésekbe is bepillantást nyújtanak, legyen szó egy fokhagyma-feldolgozással foglalkozó dombrádi szociális szövetkezetről, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ökológiai gazdálkodókat a tudatos fogyasztókkal összekötő programról, vagy éppen egy intimihigiénés adománygyűjtési kezdeményezésről. Emellett a szlovén és litván példák – adománybolt, fogyatékossággal élőket foglalkoztató étterem, inkubátorház, rehabilitációs farm – nemzetközi kitekintést is adnak.
Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy amiképpen évizedekkel ezelőtt a gazdasági innováció sem jelentett általános gyógyírt – bármennyit ismételgették is –, úgy a társadalmi innováció sem csodaszer. Bár a tanulmányok megállapításai egyöntetűen kiemelik a társadalmi innováció jelentőségét, egyúttal rámutatnak arra is, hogy a folyamatot és a példákat a megfelelő kontextusban kell értelmezni. Amint azt például Varga Krisztina és Tóth Géza, a Miskolci Egyetem szerzőpárosa megállapítja, a helyi társadalmi innovációk egy-egy hátrányos helyzetű megye általános felzárkóztatásában nem képesek átütő eredmények elérésére, ugyanakkor lokálisan nagy jelentőséggel bírnak.
Kinek szól a kötet?
A szerzők olyan kötetet alkottak, amely a társadalmi innovációval foglalkozók alapművének ígérkezik. Egyfelől kézen fogva vezeti keresztül a témában kevésbé járatos érdeklődőt számos alapvető fogalmon, másfelől viszont több területen is mélységében, alapos kutatómunkával indul neki a társadalmi innováció feltérképezésének.
A mű érdekelni fogja a téma leendő kutatóit, ám rajtuk kívül éppúgy felkerülhet helyi civilek, tettre kész polgármesterek könyvespolcára, része lehet azon „innovátorok” könyvtárának, akik felismerik a környezetükben a társadalmi kihívások által létrehozott szükségleteket, és meg akarják oldani azokat. Ebben segítségükre lesznek az elméleti alapokon túl az esetpéldák is, bár amint az egyik tanulmány fogalmaz, a másolás önmagában nem elegendő. Ugyanakkor „a folyamat átadása, az együttműködés ösztönzése, a települések kooperációjának támogatása, a hálózatosodás keretfeltételeinek meghatározása hatékony és fenntartható megoldásokat eredményez a hátrányos helyzetű térségek kulcsproblémáira”.
A kötet szerzőinek kimondott célja egy olyan mű létrehozása volt, amelyet az elméleti szakemberek és szűkebb környezetükért tenni akarók egyaránt élvezettel és haszonnal forgathatnak. A jelek szerint ennek megvalósulásához minden adott.
