Ma már nem a távoli jövő a Mars-expedíció vagy a holdbázis kialakítása. A műholdak egy sor kérdésben meghatározzák a mindennapjainkat, a tehetősebbek pedig már ma felrepülhetnek az űrbe. Mindezen új kihívásokkal a jogtudománynak is van dolga; az űrben zajló hatalmi, technikai és katonai versengés számos megoldandó problémát vet fel. Mai adásunkban ezekről beszélgetünk Bartóki-Gönczy Balázs tudományos dékánhelyettessel, az NKE Világűrjog- és politika Kutatóműhely vezetőjével.
A műsorban áttekintjük az 1967-es világűrszerződés előzményeit, hátterét, részleteit. Mi vezetett oda, hogy már a hidegháború idején konszenzusra jutott e témában a Szovjetunió és az Egyesült Államok? Milyen szerepe volt ebben a Szputnyik 1 szovjet műhold világűrbe juttatásának? Milyen geopolitikai történések, nagyhatalmi fenyegetések játszottak közre?
Ami hazánkat illeti, Magyarország is alapító tag volt az ENSZ Világűrbizottságában 1959-ben. Az alapdokumentum szerint a világűrt senki nem sajátíthatja ki, az csak békés célra használható, s az űrtevékenységeket harmadik államokra tekintettel kell végezni. Ám azóta újabb kötelező erejű megegyezést nem sikerült tető alá hozni nemzetközi jogi téren; a legégetőbb kérdések egyelőre válasz nélkül maradnak.
Miképpen lehet elérni, hogy a nagyhatalmak betartsák a megállapodásokat és valóban csak békés célra használják az űrt? Hogyan viszonyul ehhez az államok önvédelmi joga? Mi lesz azzal a már most óriási mennyiségű űrszeméttel, amely elképesztő sebességgel kering, elpusztítva mindazt, ami az útjába kerül? És hogyan áll az űrszegmens katonai kihasználtsága? Ki felel az űrben zajló kereskedelmi tevékenységekért?
Mindez kiderül a Ludovika Podcast idei első adásából.