Nyelvi szakkönyvek, amelyek segítségével erősíthetjük ellenállóképességünket a manipulációval szemben. Jakusné Harnos Éva könyvajánlója.
A szakkönyvekkel mindig az a baj, hogy mások megírják azt, amiről az ember úgy hiszi, hogy neki jutott eszébe a világon először – viccelődött Jakusné Harnos Éva nyelvész, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszék adjunktusa, mikor kedvenc könyveiről kérdeztük. Randal Marlin Propaganda and the ethics of persuasion című könyvében olyan kérdéseket feszeget, mint például: lehet-e mindenható a propaganda? Érvényesülhetnek-e erkölcsi szempontok a meggyőzés alkalmazásában, vagy korlátlanul kihasználhatók a megtévesztés lehetőségei? Összeegyeztethető lesz-e az internet korlátlan hatalma a szólásszabadság és a demokrácia elveivel, vagy valami egészen más alakul ki a technológiai fejlődésből, amely új és veszélyeket is hordozó „játékokat” ad az emberiség kezébe?
Propaganda két szemszögből
Az álhírek korában szinte mindenkinek ajánlott, angol nyelven sem nehéz olvasmányban a szerző rengeteg múltbeli, illetve korunkból vett történettel támasztja alá megállapításait. A könyv nem kizárólag a tudományos szférának szól, amit az is mutat, hogy egy magyar hetilap is közölt kritikát róla, így jutott el Jakusné Harnos Évához, aki az értékelést olvasva egészen egy kanadai barátig ment, hogy megszerezze a művet. (A szerző szintén kanadai származású – A Szerk.) A szakember szerint a könyv azért is lenyűgöző, mert a szerző retorikai, történelmi, nyelvészeti és pszichológiai felkészültsége lehetővé teszi, hogy az ókori retorikától az internet koráig egységben láttassa a propaganda eszköztárának fejlődését.
Jakusné Harnos Éva másik kedvence Anthony Pratkanis és Eliot Aronson A rábeszélőgép – Élni és visszaélni a meggyőzés mindennapos mesterségével) című könyve. Az előbbi könyvhöz hasonlóan e műben is a meggyőzés erkölcsi szempontjai kapnak kiemelt szerepet. Pratkanis és Aronson könyve ezzel együtt harsányabb; a stílusa, a fejezetcímei az amerikai menedzserek világát idézik. Nem tárgyalják részletesen korunk befolyásolási technikáinak retorikai és történelmi előzményeit, de kitűnően és szórakoztatóan mutatják be a pszichológiai, szociálpszichológiai hátterét. Jóval az internet és az álhírek kora előtt íródott, mégis sok mindent megvilágít a megtévesztő reklám- és politikai kampányokkal, valamint az álhírek keletkezésével és működésével kapcsolatban. Olyan olvasóknak is ajánlott, akik csak a szerzők által említett önvédelmi képességüket szeretnék fejleszteni a befolyásolási kísérletekkel szemben.
Könyvek és sorsok
Habár kutatóként Jakusné Harnos Éva úgy érzi, szakirodalomból bármennyit is olvas az ember, még többet kellene, de azért lazítani is kell, amit ő maga szépirodalommal szokott, mert a regények, novellák és versek megnyugtatják. Híve a művek újraolvasásának, hiszen idővel sok minden új értelmet nyer, vagy éppen veszít. Ezt csak tovább színesíti, hogy a szakember megvitatja az olvasmányokat a családtagokkal is, ajánlanak egymásnak, könyveket cserélgetnek, sokszor olvasnak fel egymásnak idézeteket, és beszélgetnek róluk. Nyelv- és könyvszeretete abban is megmutatkozik, hogy úgy véli, a nyomtatott könyvek nem mennek ki a divatból. Egyfelől azért, mert a szemnek kevésbé fárasztó nyomtatott szöveget olvasni, emellett a könyvnek mint műalkotásnak varázsa van: a borító, az illusztrációk, a papír illata, tapintása mind hozzájárulnak az élményhez. „A régi könyveknek pedig saját sorsuk van” – vélekedik a szakember, hozzátéve, hogy igen elgondolkoztató, ha egy antikváriumi kötetben nyolcvan, vagy száz évvel ezelőtti ajánlást vagy bejegyzést talál.
