„Az embernek azt az utat kell követnie, ami számára ki van jelölve”

A határon túli magyarság jogainak védelmét és érdekeinek képviseletét tartja fő feladatának Tárnok Balázs. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Európa Stratégia Kutatóintézetének (EUstrat) vezetője – aki szerint a szakmai hitelesség a leglényegesebb szempont – egyebek mellett szakmai pályafutásáról és a honvéd hagyományok őrzésének fontosságáról is beszélt a ludovika.hu-nak.

 „A motivációt az ember mindig otthonról hozza, így én is: a Felvidéken születtem, ott nőttem fel, ott erősödött meg az identitásom” – idézte fel Tárnok Balázs, aki a magyar közéleti szerepvállalás mellett a révkomáromi Selye János Gimnáziumban töltött évei, különösen a 2006 és 2010 közötti időszak alatt köteleződött el. Emlékeztetett: akkor meggyengült a szlovákiai magyar érdekképviselet, elfogadták a nyelv- és az állampolgársági törvényt, megverték a DAC szurkolókat és Malina Hedviget, illetve több olyan intézkedés is történt az államhatalom részéről, amelyek a felvidéki magyar jelenlét visszaszorítását, a felvidéki magyar közösség felszámolását célozták meg.

 „Nálunk a családban mindenki műszaki beállítottsággal rendelkezik, én viszont már elég korán eldöntöttem, hogy jogász szeretnék lenni” – mondta a kutató, kiemelve: mindig a közjog, ezen belül is az európai uniós és a nemzetközi közjog érdekelte, amelyek a politikatudomány határterületei.

„Az én utam természetszerűleg adta magát, és az embernek azt az utat kell követnie, ami számára ki van jelölve, mert abban fogja jól érezni magát, abban lesz sikeres” – fogalmazott Tárnok Balázs, hangsúlyozva: ezért írta a szakdolgozatát az európai uniós kisebbségvédelemről. Kitért arra is, hogy a nemzetközi orientáció is meghatározó volt számára. Egy ideig egy amerikai önkéntes nyelvtanítási program szlovákiai koordinátoraként dolgozott, amely lehetővé tette, hogy megismerkedjen egy olyan szemlélettel, amit a későbbiekben is jól tudott hasznosítani – részletezte.

Nemzetközi kitekintés

„Fontos volt, hogy nemzetközi megközelítésben, a nyugati szövetségeseink számára érthető módon, nyelvezettel és keretek között tudjak a jog eszközeivel a határon túli magyarságért dolgozni” – fejtette ki. Úgy fogalmazott: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karára sem csak azért jelentkezett, mert az intézmény abban az időben is az elsők között volt az országban, hanem mert a katolikus egyetemeken az értékrendnek köszönhetően az alapképzéseken túl pluszt tudást is szerezhetnek az erre nyitott hallgatók. A Pázmánynak ugyanakkor erősek voltak a nemzetközi kapcsolatai is, így Erasmus ösztöndíjjal egy évet tölthetett a hollandiai Radboud Egyetemen – tette hozzá.

„A diplomám megszerzését követően elkezdtem a doktori képzést, a témám pedig a nemzeti kisebbségek védelmében megfogalmazott polgári kezdeményezések bemutatása volt” – idézte fel Tárnok Balázs, aki szakmai koordinátora volt a Rákóczi Szövetség által irányított Minority SafePack magyarországi aláírásgyűjtésnek, a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezés előkészítésénél pedig a bírósági szakaszban vett részt. Megerősítette: ezek a feladatok ösztönözték arra, hogy ne csak kutasson, hanem tevékenyen hozzá is járuljon a kezdeményezések sikeréhez. Beszélt arról is, hogy a doktori értekezésének megvédése után egy évet töltött feleségével és kisfiával az amerikai Notre Dame Egyetemen, ahova egyéves kutatói ösztöndíjat nyert a Hungary Foundation támogatásával. Elmondta, hogy témája az amerikai etnikai közösségek érdekérvényesítése volt, kiemelten a közép-európai etnikai csoportokra. Hozzátette: az előbbieken felül szerette volna bemutatni a határon túli magyarokat ért emberi jogi jogsértéseket is, ezért foglalkozott a kárpátaljai és a felvidéki magyarok helyzetével, különös tekintettel a Beneš-dekrétumokra.

„Hiszek abban, hogy van értelme az amerikai döntéshozók és szakemberek figyelmét felhívni ezekre az esetekre, mert az Egyesült Államok egy olyan nagyhatalom, amelynek a külpolitikai szempontjai befolyásolni képesek a szövetségi rendszerbe tartozó országok belpolitikáját, így adott esetben a nemzeti kisebbségek emberi jogainak érvényesülését is” – fogalmazott. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kisebbségvédelem jelenleg nagyon rossz helyzetben van, mert az elmúlt évek történései – főként az ukrajnai háború – sok esetben levették a napirendről ezt a kérdést, vagy úgy mutatták be, hogy ezzel nem is szabad foglalkozni.

„A közéleti tudományosság lényege éppen az, hogy a tudomány eszközeivel úgy mutatjuk be a kutatási eredményeket, jelen esetben a határon túli magyarságot ért jogsértéseket, hogy az emberek széles körét érje el és foglalkoztassa” – szögezte le a kutató. Hangsúlyozta: ennek érdekében publikált cikkeket egyebek mellett olyan közkedvelt amerikai, főként internetes lapokban, mint a Foreign Policy, a Newsweek, a National Interest és a Washington Times. Büszke arra, hogy a határon túli magyarokat ért jogsértéseket bemutató tudományos-közéleti munkásságáért 2022-ben a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány Lőrincz Csaba Díjjal tüntette ki.

Kisebbségvédelem a közigazgatásban is

„Közigazgatási tapasztalatot az Európai Uniós Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságon szereztem, amit azért adtam fel, mert a szlovákiai Magyar Közösség Pártja külső, párton kívüli szakértőjeként európai parlamenti képviselő-jelölt lettem 2019-ben” – idézte fel a szakértő, akit ezután az NKE korábbi rektora kért fel arra, hogy az akkor alakuló Európa Stratégia Kutatóintézetben dolgozzon. Beszélt arról is, hogy Navracsics Tibor 2022-es miniszterré választása után nevezték ki az intézet megbízott vezetőjének, és jelenleg főként a közelgő uniós elnökségre való felkészüléssel kapcsolatos feladatokat látják el. Kiemelte: munkatársaival szerkesztenek egy angol és magyar nyelvű kötetet, amely az uniós elnökség kezdete előtt jelenik meg. Emellett számos rendezvényt is szerveznek a magyar elnökségre készülve, valamint az Öt Perc Európa blogon naponta megjelenő bejegyzésekben elemzik a legfontosabb uniós szakpolitikai fejleményeket – részletezte. Hozzátette: ő maga a kisebbségvédelmi és uniós jogok mellett foglalkozik még a visegrádi együttműködéssel, ezen belül is kiemelt figyelmet szentelve a szlovák kül- és belpolitika elemzésének. 

„Mindig igyekeztem olyan munkát végezni, amelynek értelme van, mert így az ember meg tudja őrizni a lendületét, motivációját, a munkája pedig ezáltal a hivatásává tud válni” – fogalmazott az EUstrat vezetője, leszögezve: egy kutató életében a szakmai hitelesség a leglényegesebb szempont, az elvégzett munka pedig mindig fontosabb, mint az, akinek a nevéhez fűződik. Ezt az értékrendet igyekszik átadni a NKE Ludovika Collegiumába és a Károli Gáspár Református Egyetem Károli Interdiszciplináris Akadémiájára – ahol szakkollégiumi kurzusfelelősként, illetve műhelyvezető-helyettesként dolgozik – járó hallgatóinak is. Egyetemi munkája mellett igyekszik kivenni a részét a kárpát-medencei magyarság jogvédelméből is, ezért tanácsadóként tevékenykedik a Kisebbségi Jogvédő Intézetben, illetve alelnökként a Rákóczi Szövetségben.

Szabadidős hagyományőrzés

„Kulcsfontosságúnak tartom, hogy amikor dolgozom, teljes mértékben arra a bizonyos feladatra koncentráljak, és a lehető legjobban kihasználjam az időt azért, hogy a szabadidőmet a feleségemnek és a gyermekeimnek szentelhessem” – fejtette ki Tárnok Balázs, akinek számtalan elfoglaltsága mellett kevés ideje jut a hobbijaira. Elmondása szerint jelenleg többnyire csak az olvasásra tud időt szakítani szabadidejében, de időnként úszik is reggelente.

„Szeretek olyan ügyek mellé állni, amelyekért jó dolgozni és érdemes küzdeni, ezért kezdtem el a kisebbségi jogokkal foglalkozni” – összegezte a kutató, hangsúlyozva: fontosnak tartja a katonai hagyományőrzést is, amelybe már a hatéves kisfiát is bevonta, ő maga pedig hagyományőrző huszárkapitányként veszi ki a részét az 1848-as huszár és honvéd hagyományok őrzéséből. „A szülőfalumban, Izsán – ami Komárom mellett található – működik a Felvidéki Huszár és Hagyományőrző Egyesület, amelynek tevékenységében a családunk is aktív szerepet vállalt az elmúlt két évtizedben” – emlékeztetett, hozzátéve: a mai napig megszervezik a Felvidéki Tavaszi Emlékhadjáratot, amelynek az a célja, hogy minél több emberhez eljuttassák a hagyományőrzés üzenetét.

A fotókat Tárnok Balázs bocsátotta rendelkezésünkre.