Vallás, civilizáció és európai identitás a XXI. században: a vallás szerepe a nemzetközi kapcsolatokban és a diplomáciában címmel szervezett előadást március 31-én a House of European Affairs and Diplomacy – Nemzeti Közszolgálati Egyetem (HEAD–NKE) diákszervezet az egyetem Oktatási Központjában. A témáról Szatmári Anna moderálásával Krúdy Domonkos, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Vallásdiplomáciai és Elemző Osztályának vezetője, valamint Szesztay Ádám, korábbi kassai főkonzul, a minisztérium vallásdiplomáciai szakértője adott elő.
Diplomácia a Bibliában
Szesztay Ádám kiemelte, hogy a diplomácia már a vesztfáliai béke óta elsősorban az államok egymás közötti kapcsolataira fókuszál. A vallásdiplomácia annyiban különbözik ettől, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a vallások szerepére ebben a párbeszédben. Hozzátette: a Biblia számos olyan történetet tartalmaz, amely értelmezhető az államközi diplomácia felől. Példaként említette a napkeleti bölcseket vagy Bálám szamarának történetét, utóbbiban ugyanis döntő szerepet kap egy külföldi vallási tényező. Bár a korabeli diplomácia formailag sikeres volt, a küldöttek mégsem kapták meg, amiért jöttek, részben azért, mert nem értették meg a különbséget az állami és a vallási szempontok között. Míg az államközi diplomácia szimmetrikus logikán alapul, addig a vallások képviselői kizárólag saját meggyőződésük alapján tudnak cselekedni.
A Biblia a diplomáciában
Krúdy Domonkos arról beszélt, hogy nem minden ország rendelkezik olyan aktív vallásdiplomáciával, mint Magyarország. Az elmúlt évtizedben ennek különleges hangsúlyt adott a 2016-ban létrejött, üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárság, amelynek célja elsősorban az Ázsiában és Afrikában élő keresztény közösségek támogatása – ez a Hungary Helps Program. Emellett az osztály azt is figyelemmel kíséri, milyen vallási folyamatok zajlanak a világban, hiszen egy országot nem lehet megérteni a hozzá kötődő vallások és felekezetek ismerete nélkül. Bár térségünkben túlnyomórészt keresztények élnek, a magyar vallásdiplomácia természetesen minden vallást figyelembe vesz. Magyarország fontos civilizációs küldetésének tekinti, hogy a kereszténység fennmaradjon azokban a térségekben is, ahol üldöztetés fenyegeti. Ezt a közösségek nagyra értékelik – akár már a szolidaritás kifejezését is. A magyar diplomaták ugyan az államot képviselik, de határozott keresztény értékrendet is, amely sok térségben kifejezetten szimpatikus. A tárgyalópartnerek ezt tiszteletben tartják, ahogyan mi is tiszteletben tartjuk az ő hitüket. Ez olyan lehetőség, amellyel sok ország – botor módon – nem él. Afrikában például egyre többen ismerik meg Magyarország nevét az egyházi kapcsolatokon túl a tanulmányi ösztöndíjak révén is. Magyarország így mediátori szerepet is vállalhat a vallások közötti párbeszéd elősegítésében. A diplomácia elsősorban az államközi kapcsolatokra épül, de az érdekeken túl alapulhat valódi szolidaritáson is. Fontos cél, hogy a vallásszabadság, a szólásszabadság, a keresztény etika és a vallások közösségi dimenziója világszerte megmaradjon.
Szentek és példamutatók
Szesztay Ádám felidézte, hogy utoljára Wrocławban teljesített külszolgálatot, ahol négy olyan egyházi épület található, amely Árpád-házi Szent Erzsébet nevét viseli. A város egyszerre kapcsolódik a lengyel, német, cseh és magyar kultúrához. Szesztay Ádám elmondta: szolgálata idején új német főkonzul érkezett a városba, aki a magyar alkonzult is felkereste. Mivel a konzervatív és baloldali lengyel körök egyaránt tartózkodva viszonyultak a németekhez, a főkonzul azt kérdezte: lehet-e ezt valahogyan oldani. Szesztay Ádám azt javasolta, hogy Szent Erzsébet jegyében rendezzenek közös magyar–német–lengyel konferenciát arról, miként kapcsolják össze Európa népeit a katolikus szentek. E találkozó nagyon sikeresnek bizonyult. A vallásdiplomácia hatékonyságát mutatta az is, hogy a wrocławi Bem-szobor avatásán a varsói török nagykövet is részt vett – hiszen Bem József élete végén oszmán kormányzóként áttért az iszlám hitre.
A felvállalt hit még a magyar nemzetpolitikai diplomáciában is fontos szerepet játszhat. Kassai főkonzulként Szesztay Ádám elhatározta, hogy nemcsak Kassán, hanem egész körzetében részt vesz feleségével és hat gyermekével református istentiszteleteken. Ennek külön értéke lett a keresztény és a családbarát példamutatás szempontjából, hiszen a diplomácia nem csupán beszéd. A szakértő felhívta a figyelmet arra is, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 18. cikke rögzíti a vallásszabadságot: kimondja, hogy mindenkinek joga van vallásához, annak vállalásához és közösségben való gyakorlásához.
Végül a hallgatók kérdéseire is válaszoltak az előadók, ezek az ateista többségű országokkal való kapcsolattartásra, a vallásüldözés fogalmára, valamint az azeri–örmény konfliktusra irányultak.
Nyitóképen Wrocław, a kép forrása: joyfull / depositphotos.com


