Az ENSZ a világ egyetlen egyetemes kormányközi intézménye – hangzott el a Ludovika Szabadegyetem 2025/2026-os tavaszi szemeszterének soron következő előadásán, március 10-én, a Ludovika Főépület Egyed István Termében, ahol Új világrend kialakulóban címmel Erdős André, többszörös volt New York-i ENSZ-nagykövet adott elő.
Erdős André világtörténelmi események alatt szolgálta hazánkat az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ) – emelte ki megnyitójában Varga Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának dékánja. Ezért kérte meg az egyetem hazánk egyik legismertebb diplomatáját, hogy beszéljen arról, hogyan látja ő ma a világot. A dékán a korábbi nagykövet életútját felidézve elmondta, hogy Erdős André az akkor Franciaországhoz tartozó Algírban, az ottani magyar kolóniában született. Tanulmányait a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében végezte. Tolmácsi szinten beszéli az ENSZ összes hivatalos nyelvét. Élete során végigjárta a külügyes ranglétrát, két alkalommal volt hazánk ENSZ melletti állandó képviselője. Emellett tárgyalója volt a helsinki folyamatnak, amelynek végén megalakult az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ). Az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) hazánkat a jugoszláv háború idején képviselte. A világszervezet leszerelési bizottságát éppen a 9/11-es támadások idején vezette. Jelenleg is aktív előadó, visszatérő vendége az egyetemnek – zárta köszöntőjét a dékán.
Új világrend kialakulóban
E fenti címben szereplő kiemelt téma többször előfordult már – más és más kontextusban a történelemben – kezdte előadását Erdős André. Ám a mostani világrend nem sokban hasonlít az előzőekre. Az első nagy változást a II. világháború vége jelenti. Ekkor új világ született, létrejött az ENSZ, majd beköszöntött a hidegháború. Ekkor is voltak háborúk: a koreai, a vietnami háború, vagy éppen a budapesti, a berlini, a kubai, a csehszlovákiai válság. A világ 1990-ben azt hitte, új világrend született. Szétesett a Szovjetunió, s mindenki azt remélte, hogy megszűnt a nyugat–kelet közötti acsargás. Ám ez valójában új világrendetlenség lett. Ennek első megfogható eseménye a délszláv, majd a ruandai válság volt.
Inkább új világrendetlenség
Ma ismét egy új világrendetlenséghez érkeztünk. Ám az ENSZ 2025-ig világszervezetként működött. Megtett mindent annak érdekében, hogy támogassa a háborúktól való eltávolodást. Ez természetesen sosem egyszerű, hiszen az ENSZ országainak pozíciója gyakran nem összehangolható – különösen igaz ez az ENSZ BT állandó tagjaira: az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára, Franciaországra, Oroszországra és Kínára. A közöttük lévő ellentétek gyakran oda vezettek, hogy az ENSZ még az Alapokmánya alapján sem tud beavatkozni. Egy határozathoz ugyanis mind az öt állandó tag támogatása szükséges.
Jog és valóság
Az Alapokmány például kimondja, hogy egy megtámadott államnak egyéni vagy kollektív önvédelmi joga van. Szintén lehetőséget ad az Alapokmány arra is, hogy az ENSZ kényszerítő intézkedésekkel lépjen fel a támadást indítóval szemben. Hamar előkerültek olyan témák is, amelyekre az alapítók nem is számíthattak: például, ha egy ország kormánya nem képes megvédeni saját állampolgárait, akkor az ENSZ kollektíven léphet fel – az ENSZ BT támogatásával – a kormány ellen. Számos esemény helyezte fókuszba a polgárok, a civil társadalom védelmének ügyét, amely érdekében az ENSZ-nek el kell járnia. Emiatt akár még a szuverenitást is félre lehet tenni: a délszláv válság esetén ez történt például Szerbia NATO-bombázásának megkezdésekor – melyre valójában nem volt ENSZ BT határozat. A közgyűlés azonban állva tapsolt: úgy fogalmaztak, a bombázás nemzetközi jogilag illegitim volt, mégis politikailag elkerülhetetlennek tartották. Fontos területe az ENSZ-nek a békefenntartás. A konfliktusokhoz az ENSZ „kéksisakosokat” küld, akik elválasztják a feleket és tárgyalásos úton igyekeznek az ellentéteket megoldani. Ma ennek szerepe egyre kétségesebb. Ugyanakkor az ENSZ számos civil és technikai területen játszik jelentős szerepet. Nemzetközi szervezetek határozzák meg például a polgári repülés vagy a távközlés részleteit. Amilyen egyszerű tartani a kapcsolatot ma a világ minden sarkával, az harminc-negyven évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlen volt.
ENSZ és valóság
Soha nem volt olyan fontos a multilateralizmus, mint az 1990 után kialakuló, kiszámíthatatlan és változékony multipoláris világban, ahol megjelent nukleáris fenyegetés, a munkanélküliség, az éghajlatváltozás, a menekültválság, a szélsőségek jelentette kihívás és egyéb jogi igazságtalanságok. Kofi Annan, korábbi ENSZ főtitkár erről azt mondta: a világ globális falu, azaz minden összefügg egymással. Senki nem zárkózhat be többé. Előbb-utóbb minden tevékenység hatása jelentkezik. Ebben a világban az egyetlen egyetemes kormányközi intézmény az ENSZ maradt. Ugyanakkor a világszervezetnek adaptálódnia kell a mai világ realitásaihoz. Tanulni kell a tapasztalatokból, a sok tévedésből. Folyton tárgyalnia kell, meg kell keresni a kompromisszumot. Ám az ENSZ mai struktúrája nehézzé teszi az előrehaladást a béke és a biztonság érdekében. Reformok kellenek. Ám például az ENSZ BT összetételének megváltoztatásával még több tag, még több vélemény és még bonyolultabb világ várható. A világszervezet ugyanakkor nem fordult el a világtól. Sok erőfeszítés és változtatás mutatja meg, hogy lenne valódi szándék a reformra. Könnyebb ezt mondani persze, mint megtenni. Ám végül át kell írni az Alapokmányt, mert ma teljesen más a helyzet. Az ENSZ ma is kulcspontja a problémák megvitatásának, hiszen erre nincs más lehetőségünk.
Új megtorpanás
Szinte biztos, hogy nem lehet kidobni a világszervezetet az ablakon, ez brutális és veszélyes magatartás lenne az emberi civilizációra nézve. Ám az így is bonyolult világba ma egy megtorpanás köszöntött be. Ez a legstabilabbnak és legnyugodtabbnak hitt rendszerbe, a NATO-ba toppant be. Ezek az események alapjaiban rázták meg a transzatlanti kapcsolatokat. A brutális fordulat személyes jellemvonásokkal, ösztönökkel és mentalitással függ össze. Az USA elnöke ma átnevez intézményeket, új tagállamok felvételét sürgeti, letartóztatja más államok vezetőit – utóbbihoz korábban mindenképpen ENSZ felhatalmazás kellett volna. Az USA, amely amúgy többre becsülendő, mint amilyennek most látjuk, kivonult több nemzetközi szervezetből és egyezményből. Ebben az évben újabb 66 nemzetközi szervezetből lépett ki. Befejezte segélynyújtó programját is. Zavaros a véleménye az ukrán háborúról is, nem egyértelműek már a szavak sem. A hitleri Németországot gyors békekötéssel igyekeztek megállítani az európai hatalmak, sikertelenül. Később, a francia ellenállás fegyveresei, akik a nácik ellen harcoltak, vajon háborúpártiak voltak? Tényleg háborúpártiak, akik ma Kijev segítségére sietnek? – tettek fel a kérdés Erdős André.
Az USA és Európa új viszonya
Idén Marco Rubio, amerikai külügyminiszter a müncheni biztonságpolitikai fórumon történelmi távlatban szemlélte Amerika és Európa kapcsolatát. Szerinte ez megbonthatatlan és feledhetetlen történelmi és emberi kapcsolat. Erdős André emlékeztetett, a pennsylvaniai Betlehem temetője teli van magyar sírkövekkel. Ők is hozzájárultak az USA mai formájához. Rubio állításai mégis kérdéseket vetnek fel: Amerikáról szólva csak a misszionáriusokról, zarándokokról, kutatókról és felfedezőkről beszélt, de meg sem említette az őslakókat vagy a rabszolgaságot. Ma Philadelphiában megkezdték leszerelni, majd hirtelen visszaállítani a rabszolgaságot bemutató tárlatot. Vajon mit szeretnének ezzel elérni? Mit jelent ez a számunkra? – tette fel ismét a kérdés Erdős André.
Együttműködés nélkül lehetetlen
Súlyos hatással lehet a transzatlanti kapcsolatokra és az egész világra, hogy még a nyugati világ is bizonytalanul áll a mostani közel-keleti akcióhoz – ami szintén nélkülözi az ENSZ határozatát. Irán a nemzetközi terrorizmus központja, de a beavatkozás ellentétes a nemzetközi joggal. Washington ma nem foglalkozik ezzel, nem támasztja alá a joggal a cselekvéseit. De talán még vissza lehet térni az elvekhez és értékekhez. Nyugodtabb világot csak együttműködve tudunk létrehozni. Ami bizonyos: érdekes világ vár a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozókra. Nem fognak unatkozni, nem lesz könnyű a feladatuk. Az agyak fertőzését, a gyűlöletbeszédet csak tudatos és kitartó munkával lehet leküzdeni. Ez pedig nem megy egyik napról a másikra.
Előadása végén Erdős André válaszolt a hallgatók többpólusú világra, Magyarország diplomáciai helyzetére vonatkozó kérdésekre, sőt arra is, mivel telt el egy ENSZ-nagykövet egy napja New Yorkban.
Nyitóképen: Manhattan, New York, forrás: Fortepan / Gábor Viktor
