Információs hadviselés a digitális korszak médiahálózatainak összefüggésében címmel szervezett nemzetközi műhelybeszélgetést a Ludovika Fellowship Program keretében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK) Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszéke (NBTT) február 23-án, a Ludovika Főépület Zrínyi Miklós termében. A résztvevőket Petruska Ferenc alezredes, az NKE HHK nemzetközi dékánhelyettese köszöntötte.
A háborús bűn vádja olyannyira hatékony fegyverré vált, hogy szinte visszariasztotta a katonákat a cselekvéstől – mutatott rá A lawfare (azaz a joggal folytatott hadviselés) mint az információs hadviselés új dimenziója a digitális térben című előadásában Petruska Ferenc alezredes, dékánhelyettes, az NKE HHK Alapozó Tudományok Intézete Honvédelmi Jogi és Igazgatási Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense. A digitális tér és a platformok szerinte a joggal folytatott hadviselés multiplikátoraivá váltak. A lawfare jelensége bár nem új, ám az a 2000-es években átalakult, a nemzetközi joggal való visszaélés kampányszerűvé vált. Használhatják államok, a nem állami szereplők, sőt akár az egyedi aktivisták is. A folyamat során a leggyengébb felet szokták perelni, ugyanakkor a lawfare gyakran a gyengébb fél eszköze. A dékánhelyettes kiemelte, a digitális térben nagy sebességgel és akadálytalanul terjedhetnek olyan hamis jogi információk, amelyek végzetesen meggyengítik a közbizalmat. A lawfare ellen érdemes a jogi műveltséget erősíteni a katonai parancsnoki struktúrában, illetőleg szükséges jogi szakértőket bevonni a stratégiai kommunikációba. Mivel a jog fegyver a háborúban, a joguralom védelme azt feltételezi immár, hogy felismerjük, amikor a jogot rosszra használják.
A média-hadműveletek ma bőven túlmutatnak a háború képernyőre kerülésén, ahogyan azt korábban az Öbölháborúban láthattuk – mondta el Nicoleta Annemarie Munteanu, a Nagyszebeni Lucian Blaga Egyetem Társadalom- és Bölcsészettudományi Kar Nemzetközi Kapcsolatok, Politikai Tanulmányok és Biztonságtudományi Tanszékének egyetemi tanára az Információs hadviselés a digitális korszak médiahálózatainak összefüggésében című előadásában. A médiahálózatok létfontosságúak, ám a kialakult „globális falunak” katonai következményei is vannak. Új jelenség a stratégiai információs hadviselés, aminek köze van az információs, a kognitív és a pszichológiai hadviseléshez is. A jelenség túlmutat a hagyományos katonai stratégiákon, hiszen az egész biztonsági infrastruktúrát befolyásolja. Nicoleta Annemarie Munteanu hozzátette, a technológia fontos kérdése katonailag mindig az, hogyan tudom a saját előnyömre fordítani úgy, hogy közben védett maradjak. A média-hadviselés szüntelen, eszközei olcsók és könnyen működtethetők, s nem is igényelnek tényleges háborút. A hagyományos és a digitális háborún túl már megjelentek a posztdigitális háború jellegzetességei is. A hagyományos hírek új dimenziót kapnak a közösségi médiában, például felerősítik az érzelmeket. A mesterséges intelligencia által generált hírek és narratívák ezt az jelenséget még jobban kihasználják. A folyamatot a geopolitikai logikák és a technológia fejlődése fűti. A hiteles információk védelme annyira fontossá vált, hogy a NATO már külön doktrínával is rendelkezik e területen, emellett pedig szükséges lehet a konfliktusok megelőzésére törekvő újságírás megteremtése a katonai kommunikációban.
A megkérdezettek közel 70 százaléka szerint az álhírek megosztják a társadalmat – emelte ki a Mit gondolnak a magyarok az álhírekről és azok eredetéről? című előadásában Palusek Erik, az NKE Tudománystratégiai Irodájának kutatási főreferense. A 2025 novemberében egyetemi projekt keretében készülő, 1006 választ begyűjtő telefonos felmérés elsősorban a kiberbiztonságot célozta, ám néhány kérdése az álhírekre vonatkozott. Hat állítást tettek a készítők a médiára, például arra kérdeztek rá, hogy félrevezet-e a média, ránk akarja-e erőltetni a saját vagy tulajdonosai ideológiailag elfogult látásmódját, hazudik-e a sajtó, álhíreket terjeszt-e, illetőleg ellensége-e a média a társadalmaknak. A válaszadók több mint fele naponta találkozik álhírekkel, további negyedük is hetente. A legtöbben egyaránt találkoznak kül- és belföldről érkező álhírekkel, míg közel 40 százalékuk inkább csak belföldiekkel. Az elemzés arra is kitért, hogy hogyan döntik el a válaszolók, hogy kül- vagy belföldi az álhír, illetve, mi a pontos forrása. Kiderült, az iskolai végzettség például erősen befolyásolta, mit gondol a válaszoló, honnan származik az álhír. Emellett aki jobban hisz abban, hogy a média nem objektíven számol be a világ eseményeiről, az könnyebben azonosítja be, hogy szerinte mi a forrása az álhíreknek.
Korszakunkban a tömegmédia fundamentális cselekvő, formálja a közvéleményt, értelmezi az eseményeket, amelyek valójában mi nem is látunk, valamint véleménybuborékot hozhat létre – hangsúlyozta Jakusné Harnos Éva, az NKE HHK NBTT egyetemi docense A digitális média hatása a társadalmi biztonságra című előadásában. Kutatása arra keresi a választ, hogy hogyan zavarják meg az ellenséges stratégiai narratívák a társadalmi biztonságot. Mint kifejtette: ma számos szereplő közvetíti és interpretálja saját nézőpontjából a világban zajló eseményeket, ami nem más, mint egy-egy stratégiai narratíva. A platformokon növesztett narratívák veszélyeztetik a nemzeti vagy kulturális identitást, de akár az állami szuverenitást és a közbizalmat is. Az identitások gyengítése csökkenti a társadalmi kohéziót, delegitimálni képes a hatalmat és aláásni a közbizalmat. A nagyvállalati hírhálózatok és a közösségi média véleménybuborékjai egyre pontosabban profiloznak és céloznak meg bennünket és küldenek olyan üzeneteket, amelyek befolyásolják attitűdjeinket és viselkedésünket. Emellett a hírhálózatok egyre több, a közösség tagjai vagy épp a mesterséges intelligencia által készített anyagot használnak fel, a műfajok megszűnnek, a kontextust pedig saját érdekeik szerint alakítják. Egyre fontosabb a profit, a hatalom és a kulturális befolyás megszerzése a kapuőri szerepen keresztül. A kognitív hadviselés gyakran úgy veszi át hatalmat az áldozatok fejében, hogy azok a támadást sem veszik észre. Az ilyen üzenetek elfogultak, a tartalmuk digitálisan módosított, félelmet és gyűlöletet gerjesztenek, az áldozatok pedig elveszítik a bizalmat a hatalomban, gyakran a médiáéban is. A kritikus gondolkodást nehezíti az érzelmekkel teli előadásmód, ami jóval egyszerűbbé teszi befogadni a könnyebb válaszokat. Jakusné Harnos Éva szerint az állam a média és digitális írástudás erősítésével, a társadalom az egymás iránti bizalom megerősítésével, az egyén pedig saját képességeinek fejlesztésével, illetve episztemikus alázattal (azaz azzal a képességgel, hogy újra tudja gondolni saját véleményét) tud e jelenség ellen védekezni.
Az esemény zárásaként az előadók kerekasztal-beszélgetésen vitatták meg egymással a korábban ismertetett témákat, illetőleg válaszoltak a hallgatók kérdéseire is.
Nyitókép forrása: kentoh / depositphotos.com
