Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • OPEN ACCESS
Magazin: Előadó
Picture of Kovács Lilla
Kovács Lilla
főszerkesztő
  • 2023.11.29.
  • 2023.11.29.
Magazin / Előadó

Érzékenységi potméterek, megtévesztő sebességek

Hogyan védjük magunkat az utakon? Kinek, meddig húzódik a felelőssége? Kire kellene villogniuk az autósoknak? Hogyan függ össze a közlekedési morál és társadalmunk állapota? E kérdések mellett az elektromos rollerek szabályozásáról és a rendőri kézjelzésekről is szó volt egy interaktív szakmai esten.

A KRESZ értelmezése a gyakorlatban címmel szervezett konferenciát az NKE RTK Közbiztonsági Tanszéke, a tanszéken működő Közbiztonsági Tudományos Diákkör, a Magyar Rendészettudományi Társaság (MRTT) Közbiztonsági Tagozata és a Közlekedéstudományi Egyesület november 28-án.

Lájkok és kötelességek

Az eseményen három fő témát tárgyaltak meg a szakértők.

Az első a közlekedésbiztonság, balesetmegelőzés volt. Ehhez elsőként egy gyalogosokat megszólító videót vetítettek le, amely nemrégiben nagy vitát kavart. Arról szól, hogy gyalogosként csak a járművezetővel felvett szemkontaktus után szabad lelépni az úttestre, azaz akkor, amikor meggyőződtünk arról, hogy a sofőr valóban átenged. Ha ez megtörtént, jutalmazzuk egy like-kal, javasolják a felvételen. A vita arról szólt, azt sugallja-e a videó, hogy valamiképpen hálásnak kellene lenni azért, hogy az autós, betartva a KRESZ-t, megáll a gyalogos-átkelőhelynél. Vörös László mérnöktanár, balesethelyszínelő –vizsgáló úgy vélte, az autósokat is meg kellene szólítani ugyanebben a témában.

Mészáros Gábor, r. alezredes, a Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének adjunktusa szerint azonban azt kell itt látni, hogy ebben az esetben közlekedésbiztonsági tanácsot adnak a gyalogosoknak. Hiába kötelessége az autósnak, hogy megálljon, pozitív visszajelzés adása mindig értékes. Arról nem beszélve, tette hozzá, hogy a halálos közúti balesetek feléért jellemzően a gyalogos felelős. Nem csak a jogszabály számít tehát: a KRESZ idevágó szabálya nagyon erős, ám elsőbbségi helyzetekben is meg kell győződni arról, hogy veszélytelen az átkelés. Sőt: a gyalogosoknak átkeléskor nem csak a legközelebbi, de a további sávok mindegyikénél egyenként meg kell vizsgálni, hogy azok biztonságosak-e. Nem szabad féktávolságon belül autó elé lépni – ez a lényeg. Nem a jogszabály-értelmezés a cél, hanem az, hogy mindenki hazaérjen – utalt a rendőrségi szlogenre.

Holtterek és kiszúrások

Pető Attila közlekedési szakoktató azt tette hozzá, hogy az autósiskolában a leggyakoribb bukási ok az, hogy nem adják meg az elsőbbséget a gyalogosnak. Mészáros Gábor pedig azt jelezte: egy, a gyalogosok védelmében szervezett akció során 4800 esetből 600 alkalommal a gyalogost bírságolták meg, a többi alkalommal az autósok voltak a hibásak.

Vörös László szerint a szóban forgó videót iskolákban kellett volna levetíteni. A holttérről is lehet és fontos beszélni gyalogosnak, kerékpárosnak, ám az autósok kötelezően tanulják e fogalmat. A holttér kapcsán a felelősség a vezetőé. Nem lenne szabad eltolni az érzékenységi potmétert, és attól várni a felelős magatartást például a holttér kapcsán, aki arról nem tanult – aki pedig tanult, azt eközben nem szólítjuk meg – vélte Vörös László.

Herpy Miklós ügyvéd azt nehezményezte, hogy a bírságot kiszúrásnak élik meg az emberek. Szemléletváltásra van szükség: a bírság ugyanis a tanításról, védelemről szól, arról, hogy figyeljünk egymásra. A bírság értünk van – szögezte le.

Egy térképen Európa nyugati és keleti felének közlekedési kultúráját bemutatva az látszott, hogy nyugaton az a szemlélet erős, mely szerint „az erősebb segíti a gyengét, mert neki van nagyobb felelőssége”. A szervezőelv itt az előzékenység és a bizalom. Keleten – s a határvonal nagyjából Magyarországon át húzódik – ezzel szemben a közfelfogás inkább azt sugallja, hogy „a gyengébb vigyázzon magára, mert neki van veszítenivalója”. A szervezőelv itt a félelem és a bizalmatlanság. Ennek kapcsán Mészáros Gábor úgy reagált, hogy a két szervezőelv nem zárja ki egymást, Vörös László pedig azt vetette fel, hogy egy társadalom fontos jellemzője, miképpen bánik a gyengékkel.

Tévedések

Kérdésekre válaszként közben elhangzott: a közvélekedéssel ellentétben a zebrán nem kötelező tolni a biciklit – ám a gyalogosoknak járó elsőbbség csak ebben az esetben illeti meg a kerékpárost. Ha nem száll le a bicikliről, úgy is áthaladhat, ám ekkor elinduló járműnek minősül. Többször is előkerült az elektromos roller témája, s annak kapcsán az, hogy azzal az ittas vezetés bűncselekményét el lehet követni, s ezért elvehető a jogosítvány. Herpy Miklós szerint e terület szabályozása az útkeresés fázisában van. Létezik például olyan eltiltás, amely csak bizonyos járműkategóriára szól, az elektromos roller esetére azonban ez a lehetőség nem adott. Hozzá kellene nyúlni tehát a szabályozáshoz, ráadásul azt az uniós előírásokkal is harmonizálni szükséges.

Második témaként a rendőri karjelzésekről esett szó. A szakértők részletesen szóltak a leggyakoribb tévedésekről ezzel kapcsolatban, szó volt arról, hogy célszerű-e a karjelzéseket a fényjelző készülékek (azaz közlekedési lámpák) alapján oktatni, s hogy pontosan hol kell megállni, amikor rendőr irányítja a forgalmat.

Ugyancsak nézői kérdés kapcsán a kerékpárosokról elhangzott: az őket érintő balesetek több, mint negyedénél ittas volt a biciklis, ezért e területet nagyon szigorúan szabályozni kellene.

Kié a felelősség?

A harmadik téma a védett és az alárendelt utak kereszteződésénél előforduló balesetek volt. Herpy Miklós ehhez először egy kis visszatekintést adott. A hatvanas években még az volt az uralkodó megközelítés, hogy balesetekben mindig annak adtak igazat, akinek elsőbbsége volt. A következő évtizedben ez annyiban módosult, hogy az alárendelt útról kikanyarodó nem kötelezheti a sebessége megváltoztatására a védett úton közlekedőt. A lassítás, elkormányzás engedett volt, e megközelítés együttműködést hozott létre a kétféle úton közlekedők között. A kérdés az, hogy ha a megengedettnél sokkal gyorsabban közelít a védett úton érkező, akkor a kikanyarodónak ezzel tényleg számolnia kell? Valóban elsőbbsége van a gyorshajtónak, és minden felelősség a kikanyarodót terheli?

Jelenleg két elv egyszerre van jelen e balesetek megítélésekor. Az egyik szerint a gyorshajtónak is elsőbbsége van. A másik úgy szól, hogy megtévesztő sebességgel – azaz száguldozóval – nem kell, nem is lehet számolnia a kikanyarodónak. Fontos, hogy utóbbi szemléletmód megjelent, ám nem tisztázott, mi számít megtévesztő sebességnek. Jelenleg sajnos gyakorlatilag megyénként eltér, hogy melyik hozzáállás a domináns.

Az is tisztázásra vár, hogy a kikanyarodónak mikor kell meggyőződnie arról, hogy jön a védett úton autó: a kereszteződésbe behaladáskor? A másik sávjába hajtáskor? Vagy a nyomvonalába belépéskor? Herpy Miklós úgy vélte: ha 50 km/órás környezetben 80 km/órás sebességgel érkezésnél elmaradt volt a baleset, akkor ne az elsőbbséget adó legyen a felelős. A másik fél hozta létre a helyzetet a gyorshajtással, viselje ő a felelősséget. Az is fontos, tette hozzá Mészáros Gábor, hogy nem reális elvárás az érkező autó sebességének megbecslése.

Önkéntes normakövetés

Vörös László a nevelés, az edukáció szerepét hangsúlyozta és azt, hogy fontos lenne, hogy ne a félelem miatt tartsuk be a szabályokat. Önmagában közlekedési kultúra nincs, vélte, a társadalom állapota, mintája jelenik meg a közlekedésben is.

Elhangzott még: általánosan megfigyelhető, hogy ahol csökkentették a sebességet, csökkent a balesetek száma is. Mészáros Gábor azt emelte ki, hogy gyalogos elütésénél attól függ a gyalogos túlélése, hogy milyen gyorsan érkezett az autó. 50 km/óránál még van túlélési esély, 60-nál már 85 százalék, hogy meghal a gyalogos. Az idősek azonban jellemzően alacsony, 30 km/órás sebességet sem élnek túl.

Jól működő társadalmakban magas az önkéntes normakövetés: ekkor azt érzik az emberek, hogy a szabályok értük vannak. A KRESZ tipikusan erről szól. Amikor egy közösség megérti, hogy a szabályok róluk szólnak, akkor kezd optimálisan működni. S hogy miből lehet ezt észrevenni? Nos, például abból, hogy nem a sebességkorlátozást betartóra, hanem a gyorshajtóra villognak majd az autósok.

Témakörök: autó, közlekedésbiztonság, KRESZ, rendőrség
Katedra

„Békés tenger nem nevel ügyes hajósokat”

Bemutatjuk Mészáros Gábort, az NKE Rendészettudományi Kar Közbiztonsági Tanszékének adjunktusát.

LUDECON BLOG

A BYD technológiai stratégiája

Úttörők a vezeték nélküli töltési technológia fejlesztésében.

CYBERBLOG

A rendészeti informatika fejlődése

A technikai fejlődés a rendőrség munkáját is segíti.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT