A török–magyar kapcsolatok elmúlt száz évéről, valamint a Türk Államok Szervezetében történő magyar részvételről esett szó a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásában.
A Türk Államok Szervezete és Magyarország című prezentációval folytatódott április 11-én, kedden a Ludovika Szabadegyetem. A Török Köztársaság kikiáltásának századik évfordulója alkalmából a magyar–török kapcsolatokra fókuszáló előadássorozaton ezúttal Hóvári János történész, turkológus, diplomata; a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Történettudományi Intézetének egyetemi docense adott elő.
A Türk Államok Szervezetének budapesti nagykövete a Ludovika Főépületében kedden este azt hangsúlyozta, a török–magyar barátság fennmaradt annak ellenére is, hogy II. világháború után a két ország a nagyhatalmak közötti harc ellentétes pólusára került. Hóvári János azzal kezdte előadását: a Török Köztársaság megalakulása közismerten Musztafa Kemál Atatürk nevéhez fűződik. Az Oszmán Birodalom éppúgy, mint az Osztrák–Magyar Monarchia, elveszítette az első világháborút, azonban Atatürk vezetésével sikeres szabadságharcot vívott, ami végül megmentette a fiatal török állam etnikai határait. Azzal, hogy a török nép megmutatta: az antant legyőzhető, a magyarok számára is példát mutatott.
A friss barátság évei
A turkológus előadó kiemelte, az 1923. október 29-én kikiáltott Török Köztársaságot a Magyar Királyság az elsők között ismerte el, az új állam az első nemzetközi szerződését a magyarokkal kötötte Isztambulban. E gyorsaság diplomáciai bravúrnak számít, amit Ruszkay Jenő katonatiszt, üzletember révén értünk el. Az 1923 decemberében aláírt magyar–török barátsági szerződést az 1924. évi XVI. törvénycikk hirdeti ki Magyarországon. A szerződés a mai napig érvényes: túlélte a világháborút, és az azt követő hidegháborút is. Az új fővárosban, Ankarában a magyar követség az elsők között nyílt meg. A két világháború között két-háromezer magyar szakember dolgozott az új főváros megteremtésén: az ablakot, amin keresztül nem fúj be a szél, ma is magyar ablaknak nevezik Törökországban. Tahy László követ az ankarai építkezés mellett megvásárolta Rodostóban Rákóczi Ferenc ebédlőházát is, amely ma már múzeumként működik.
Az első hivatalos miniszterelnöki szintű látogatás 1930-ban történik meg, ezt követi Gömbös Gyula 1933-as törökországi útja. Atatürk ekkor szorgalmazta a hamarosan megnyíló Ankarai Egyetemen az új Hungarológiai Intézet létrehozását. Így az első idegen nyelv, amit az 1936-ban megnyílt új egyetemen tanítottak, a magyar volt. Az intézet vezetője Mészáros Gyula turkológus, Atatürk kulturális és tudományos tanácsadója lett, akit a magyar közvélemény a frankhamisítási botrány egyik kiötlőjeként ismert. Ő a nemzetközi kiadatás elől menekült Törökországba.
Híres magyarok Ankarában
Hóvári János elmesélte: a két világháború között több híres magyar is ellátogatott Törökországba. Nagy jelentősége volt Bartók Béla 1937-es tíznapos látogatásának, amely során közép-ázsiai török népdalokat rögzített, majd ennek kapcsán megállapította, a magyar népzene is türk eredetű lehet. Bartók zongorakoncertet is adott, illetve vendége volt az ankarai rádiónak is.
A török társasági élet nagy kedvence volt ekkor Gábor Zsazsa is, akinek első férje török volt, hiszen 1934-ben Budapesten összeházasodott a magyarországi török konzullal, akinek 1935-ben vissza kellett mennie Ankarában. Végül 1941-ben váltak el, Gábor Zsazsa pedig az USA-ba költözött.
Barátság a bajban is
A történész előadó arról is szólt, hogy Magyarország német megszállása során a budapesti török követségen lelt menedéket Kállay Miklós miniszterelnök. A nyilas puccs után a német páncélosok felvonultak az épület elé, Kállay végül így került német fogságba. A házat 1945 januárjában szétbombázták.
Területi viták miatt Sztálin ellenségesen viszonyult Törökországhoz, így a törökök 1952-ben csatlakoztak a NATO szervezetéhez, miközben mi a Varsói Szerződés részei lettünk. A magyar kommunista hatalomátvétel után az ankarai Magyar Intézetet a kommunista állam kezdeményezésére bezárták. A török–magyar kapcsolatot ettől fogva leginkább Halasi-Kun Tibor nyelvész, turkológus ápolta New Yorkból, ahol ő lett a török állam által a Columbia Egyetemen létrehozott török tanszék vezetője.
A hidegháború enyhülése során jött létre az első külügyminiszteri szintű látogatás Magyarországon 1970-ben. Ihsan Sabri Calayangil külügyminiszter a protokolláris találkozásokon túl Szigetvárra is ellátogatott. A Magyar–Török Baráti Társaságot még a rendszerváltozás előtt, 1988-ban alapította meg Hazai György, Fehér Géza, Dávid Géza, Fodor Pál, Tasnádi Edit, Gál Tímea és Hóvári János.
A rendszerváltozás eredményei
Hóvári János kiemelte, hogy az 1991. december 26-án hivatalosan is felbomló Szovjetunió területén öt új türk állam született meg. Ekkoriban rendeződtek a török–magyar hivatalos kapcsolatok is, 1994-ben pedig már Süleyman Demirel köztársasági elnök avatta fel a szigetvári emlékművet, amely egyszerre adózik Szulejmán szultán és Zrínyi Miklós emléke előtt. 1999-ben egy katonai szövetségbe kerültünk a törökökkel, éppen ezért a II. világháborút követően először újra ellátogatott a magyar miniszterelnök Ankarába 2000-ben. Orbán Viktor turkológus tanácsadók segítségével tanulmányozta, és értette meg a török világot. A Magyar–Török Stratégiai Együttműködési Tanács 2013 óta működik rendszeresen, majd hazánk 2018-tól megfigyelő lett Türk Nyelvű Államok Együttműködési Tanácsában – az ebben résztvevő országok meghívására. Ekkor avattuk fel Budapesten a teljesen megújult Gül Baba türbéjét, az egyik legészakabbra fekvő muzulmán zarándokhelyet. A két ország diplomáciája jelenleg azon dolgozik, hogy 2023 decemberében a magyar–török kiemelt stratégiai partnerség dokumentumával megerősítsék a száz éve, 1923 decemberében aláírt első barátsági szerződést.
A Ludovika Szabadegyetem előadása az alábbi videóban is megtekinthető
A Ludovika Szabadegyetem előadássorozata két hét múlva folytatódik: április 25-én, 18 órakor a Ludovika Főépület II-es előadójában Magyar–török építészeti kapcsolatok a XX. században címmel tart előadást Kovács Máté Gergő, a Budapesti Műszaki Egyetem óraadó oktatója.
Nyitókép: Gül Baba türbéje, forrás: Wikipedia / EtelkaCsilla
Videó: Kristóf-Szabó Lilla
