Az Ukrajna ellen indított háború miatt milliók indultak Európa felé. De milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk? A nemzetközi térben vajon hányféle nehézséggel és lehetőséggel szembesülnek? E kérdésekről hallhattak előadást egyetemünk hallgatói március 7-én.
„Menekültügyi dilemmák Európában – Az ukrajnai menekültek elmúlt egy éve” címmel szervezett eszmecserét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Nemzetközi Jogi Tanszéke az egyetem Oktatási Központjában.
A Nyugat kapuja: Magyarország
Horváth Valéria köszöntőjében arról szólt, az orosz–ukrán háború első éve után immár érdemes megvizsgálni, mi történik az Ukrajnából menekültekkel, illetve hogyan illeszthető be ez a menekültválság az Európai Unió (EU) menekültügyi rendszerébe. A tanszék tanársegédje felvezetésként ismertette, 2022 februárjától 2022 áprilisáig 7,1 millió ember menekült el otthonából Ukrajnában, amelyből 4,4 millió ember meg is érkezett az EU-ba. A legjellemzőbb uniós célország ekkor Lengyelország volt. 2023-ban már több mint 8 millió ukrán menekült tartózkodik Európában. Hazánkba összesen 2,2 millió ukrán érkezett a háború alatt, amelyből csaknem 35 ezer ember maradt Magyarországon.
Az esemény előadója, Molnár Tamás rövid bemutatkozásában azt hangsúlyozta, hogy mindig igyekezett két „sapkában” tevékenykedni a munka világában, azaz párhuzamosan végezni a tudományos és az államigazgatási munkát. Jelenlegi intézménye, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) elsősorban összehasonlító jogi–szociológiai tudományos munkákat készít az unió joganyagához tartozó tématerületeken, mint például a diszkrimináció, a xenofóbia, az áldozatok jogai, az esélyegyenlőség vagy épp a migráció.
Ki a menekült?
Az FRA migrációs jogi szakértője előadását történelmi kitekintéssel kezdte. Mint elmondta, a migráció jelensége egyidős az emberiséggel, így a kényszerű migráció sem szokatlan a történelemben. Azonban nemzetközi szabályozása modern jelenség, hiszen csak a II. világháború után, 1951-ben fogadták el az országok a genfi egyezményt, amely univerzálisan elismert, nemzetközi szokásjogi normákat tartalmaz a menekültek jogairól.
A Budapesti Corvinus Egyetem korábbi óraadója azt is hangsúlyozta, a köznyelv sokféle jogállásra használja a menekült szót, gyakran pontatlanul. A genfi egyezmény alapján menekült az, aki faji, vallási okok, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozása vagy politikai meggyőződése miatti üldöztetéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik, és nem tudja vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni. A genfi egyezményben részletezett okokon túli, nem egyéniesített üldöztetés miatt, például egy polgárháború okán menekülők további nemzetközi egyezmények alapján kiegészítő védelemre jogosultak (ők a magyar fogalom szerint oltalmazottak). Az Átmeneti védelemről szóló (EU 2001/55/EK) irányelv tovább bővíti a nemzetközi védelem formáit az átmeneti védelemre jogosultak körével (ami magyarul: menedékes). Az irányelv szerint, ha a kialakult krízis miatt egy országból emberek tömegei fognak elmenekülni, akkor az Európai Bizottság javaslatára a Tanács úgy dönthet, nekik külön, egyéni eljárás nélkül jár az átmeneti védelem. Az irányelvet sem az Arab Tavasz, sem az Iszlám Állam okozta migrációs válság alatt nem aktiválták az uniós tagállami képviselők, ám az Ukrajna elleni háború után már egyhangú döntéssel igen.
Empátia akadályokkal
Kétségtelen tény, 2022 februárjában tömegével indultak az EU felé a menekülő ukránok. Az FRA a négy érintett uniós ország határvidékén végzett missziót, tapasztalataikat jelentésekben foglalták össze. A kutatók a központi, uniós koordináció mellett a helyi szereplők igen aktív részvételét tapasztalták, valamint egy váratlanul befogadó, nagyon humanitárius hozzáállást a menekülőkhöz. Az FRA munkatársai persze sok praktikus akadályt, nehézséget is találtak a misszió során. Például azt, hogy a menekülők 80 százaléka nő és gyermek volt, akik idegenben kiszolgáltatottá válhattak. Az ukránok a megfelelő gyerekfelügyelet és nyelvtudás híján nehezebben tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Bár az iskolák kapui nyitva álltak a gyermekek előtt, egyharmaduk továbbra is az ukrán rendszerben tanul tovább online, hiszen a felmérések szerint több mint 8 millió ember szeretne visszatelepülni hazájába. Ugyanakkor az uniós és a tagállami döntéshozóknak továbbra is gondot kell fordítaniuk arra, hogy az itt maradók beilleszkedésük során valódi menekültügyi védelemben részesüljenek.
Nyitókép: Menekültek érkeznek Ukrajnából Lengyelországba. Forrás: EU Civil Protection and Humanitarian Aid / Flickr
