Március utolsó napján került sor egy online kerekasztal-beszélgetésre az MI jogalkalmazásban történő használatáról az NKE Információs Társadalom Kutatóintézet (ITKI) és a The Center for the Study of New Security Challenges (CSNSC) szervezésében. Ezen Ződi Zsolt, az ITKI tudományos főmunkatársa angolszász szakemberek részvételével vette szemügyre az MI jelenét és lehetséges jövőjét, érintve az alkalmazás etikai vonatkozásait is.
A beszélgetésben Richard G. Stearns, az USA massachusettsi bírósági kerületének bírája, Andrew Dolan, az AI Forum Hungary igazgatója, valamint Richard B. Hoskins, volt FBI-ügynök vett részt, akik az elmúlt évek során számos magyar és nemzetközi fórumon osztották meg tapasztalataikat erről a rohamléptekben fejlődő területről. A mintegy kétórás eseményen a résztvevők többször is rámutattak, hogy mind a mesterséges intelligencia, mind a jogalkalmazás tág kategória, így a köztük lévő kapcsolat máris igen sokrétű, és ez várhatóan tovább fog szélesedni.
Miközben a bűnüldözés és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról sokaknak talán a Különvélemény című film jut eszébe, amelyben a rendőrök már az elkövetés előtt értesültek a bűncselekményekről, a beszélgetés résztvevői siettek leszögezni, hogy bár a jövőt senki nem ismerheti – még a mesterséges intelligencia sem –, az MI fejlődése jelenleg nem ebbe az irányba mutat. A hangsúly inkább az elemző munkát, adatfeldolgozást segítő képességek fejlesztésén van, és miközben a technika segítségével humán kapacitások szabadulnak fel más jellegű tevékenységekhez, semmi nem utal arra, hogy a mesterséges intelligencia csökkentené az emberi tényező jelentőségét.
Richard Stearns bíró megjegyezte, hogy bár az MI-technológia valóban a lehetőségek széles tárházát nyújtja, az ember nélkül egy bizonyos ponton túl nem képes a tanulásra. A szakemberek emellett azt is kihangsúlyozták, hogy MI etikai vonzatai megnövelik az emberi tényező szerepét, mivel a technikai lehetőségek fejlődéséhez megnövekedett felelősség is társul.
Richard Hoskins arról beszélt, hogy bár a különböző MI-megoldások, például az arcfelismerő rendszerek vagy a beszélgetéseket figyelő és elemző algoritmusok valóban segítenek, és a jövőben még sokkal többet segíthetnek, a mesterséges intelligencia jelentősége várhatóan nem elsősorban a minél több bűnelkövető elfogása terén és egy-egy konkrét bűncselekmény vagy terrorcselekmény megelőzésében lesz, hanem az olyan intézkedések, fejlesztések, forgatókönyvek előkészítésében, amelyek a bűnelkövetés társadalmi megelőzését szolgálják.
Kérdésre reagálva Stearns bíró egy olyan amerikai adatbázisról fejtette ki a véleményét, amely többek között a bírók ítélkezési gyakorlatát és az ítéleteik ellen benyújtott fellebbezések sorsát alapul véve készít előrejelzéseket ügyvédek számára arról, hogy az ügyet tárgyaló bíró személyétől és az ügy tárgyától függően milyen eséllyel számíthatnak számukra kedvező ítéletre. Ezzel kapcsolatban Stearns bíró úgy fogalmazott, hogy „szórakoztatónak találja”, de véleménye szerint az ügyek zöme annyira eltérő és egyedi, hogy egy ilyen előrejelzés megbízhatósága erősen korlátozott.
Abban szintén egyetértés volt a szakemberek között, miszerint az MI nem csökkenti annak a szükségességét sem, hogy a bűnüldözésben, az ügyészi és bírói gyakorlatban a döntések minél több forrásból származó, minél több megerősített bizonyítékon alapuljanak, és zsákutca lenne túlzottan a mesterséges intelligencia – például az arcfelismerő szoftverek – által szolgáltatott adatokra támaszkodni.
