Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Magazin: Előadó
Kovács Lilla
Kovács Lilla
főszerkesztő
  • 2020.04.02.
  • 2020.04.02.
Magazin / Előadó

Mégis, kinek a munkavállalója?

Állásinterjú? Teljesítményértékelés? Miképpen van már most is jelen a mesterséges intelligencia a munka világában? Mely folyamatok algoritmizálhatók és hol lesz az ember szerepe a döntéshozatalban?

Megfigyelésre, ellenőrzésre már jó ideje használják a mesterséges intelligenciát (MI) a produktivitás, a hatékonyság növelésének érdekében. Az algoritmizált menedzsment fogalma jelentheti az MI használatát a döntéstámogatásban, de a teljes döntési folyamat algoritmizálását is. Rácz Ildikó, a Károli Gáspár Egyetem PhD hallgatója A mesterséges intelligencia hatása az alapjogokra című konferencia egyik délutáni blokkjában a munkáltatói hatalom gyakorlásának változásairól beszélt. A hatalom, fogalmazott, immár nemcsak utasítások, delegálás, vagy éppen szankcionálás formájában gyakorolható, hanem a dolgozói autonómia fokának meghatározásában is megjelenik. A technológia ma amellett, hogy irányítási eszköz lehet, a munkavállalók önállóságának növelését is támogathatja például távmunka formájában. Ez felveti a kapcsolódó kontroll növelésének dilemmáját is.

Árulkodó hangszín

Az ellenőrzésekre, megfigyelésekre számos, korábban elképzelhetetlen technológiai megoldás létezik már a tengerentúlon – itthonról nézve ezek közül egynémelyik kifejezetten hajmeresztőnek tűnik. Az Amazon amerikai raktárában például viselhető (wearable) mérőeszközökön keresztül kapják az utasításokat a munkavállalók, de a teljesítményüket, gyorsaságukat is ezek mérik. Az eredményeket pedig olyannyira komolyan veszik, hogy 2016 őszétől a következő év májusáig mintegy 300 dolgozót bocsátottak el a mért elégtelen eredmények miatt.

Van, ahol mikrochipet ültetnek a bőr alá, másutt a call centerekben dolgozók esetén a hangszínt is figyelik, és ebből vonnak le hatékonyságra vonatkozó következtetéseket. E gyakorlatok nyomán komolyan emelkedett az érintettek munkával járó stressz szintje: a kontroll afféle mentális korbácsként hat.

Más okból sem szerencsés az emberi tényező szerepének háttáérbe szorítása. Itt van például a people analytics fogalma, amelynek lényege, hogy az algoritmus nagyszámú adatot gyűjt a dolgozókról és ez alapján hoz meg munkáltatói döntéseket HR folyamatokban. Ám a rendszer diszkriminálhat, hiszen hiányzik belőle az az érzékenység, ami egy emberi kapcsolatban megvan, így számos, az emberi döntésekben azért megjelenő szempontot és tényezőt figyelmen kívül hagyhat.

És ha elromlik a bicikli?

Új fogalomként jelent meg a platform munka, azaz az appikációkon keresztül elvállalt feladatokat végzők – például az Uber sofőrök – tevékenysége. Az ilyen típusú munkavégzésre az jellemző, hogy a feladatmeghatározás és a döntéshozatal automatikus; a platform által feldobott lehetőségek közül lehet választani. Ezt a kört tehát az algoritmus nagymértékben szűkíti. A rugalmasság tehát azért csak látszólagos – a munkáltatói hatalom pedig mindeközben széttöredezik.

Kártyás Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Munkajogi Tanszékének adjunktusa éppen erről a típusú munkáról értekezett hosszabban. Mind több olyan munkakör van ugyanis, aminek a lényege: szabadúszó, egyéni vállalkozók úgy dolgoznak, hogy sem a feladat delegálójának, sem az ügyfélnek nem alkalmazottai – az említett sofőrök éppen ilyenek. Vagy a futárok, akik applikáción keresztül vállalnak munkát: ők sem az étteremmel, sem a megrendelővel nem állnak szerződéses kapcsolatban. Az új munkavégzési formát a digitális technika hozta létre, ez a helyzet ugyanakkor felveti a kollektív munkajogok kérdését – hívta fel a figyelmet a szakértő.

A kapcsolódó kockázatok ugyanis  – munkaviszony hiánya, hektikus időbeosztás, darabbér, ugyanakkor saját munkaeszközök használata, nem vonzó feladatok – átszállnak az álláskeresőkre. Hiszen mi van, ha elromlik a futár biciklije? És ha aznap kevesebb a feladat, és gyorsabbak a többiek?

Nyugaton a helyzet változott

S hogy miképpen kapcsolódnak ide a kollektív jogok? Úgy, hogy alárendeltségben történik a munkavégzés, márpedig ekkor biztosítani kellene a szervezkedés szabadságát, a kollektív alku, valamint a sztrájk jogát.

Nagy kérdés persze, kivel kellene, lehetne összefogniuk, alkut kötniük a munkavállalóknak ebben a témában. Hiszen nem kollégái egymásnak, ráadásul nehezen is elérhetőek egymás számára. Akár versenyjogi aggályokat is felvethet, hogy amennyiben nem munkavállalók kötik az alkut, az kartellezésnek is minősülhet.

Nyugat-Európában eközben az elmúlt három évben már nem egyszer volt arra példa, hogy tüntettek a futárok, s a közös fellépés nem is eredménytelen. A dán gyakorlatban száz óra feletti teljesítés után automatikusan munkavállalói státuszba kerül a dolgozó. Ausztriában kimondottan a kerékpáros futárok számára készült szerződés. A spanyol és olasz vendéglátó szektorokban is trend, hogy az applikációkon keresztül dolgozókra is kiterjesztik a kollektív szerződéseket.

S hol tart e téren Magyarország? Nos, idehaza a kollektív jog munkaviszonyhoz kötődik, a szakszervezetek pedig nem aktívak e területen; egyre több az olyan munkavállaló aki nem látszik a „radarjaikon”. A kollektív szerződések által nyújtott biztonság igényének a szakember szerint az érintettektől kellene jönnie. Ahogyan az Nyugat-Európában is történt.

Témakörök: alapjogok, Amazon, HR, kollektív jogok, mesterséges intelligencia, munkáltató, munkaviszony, szabadúszó, tüntetés
CYBERBLOG

ChatGPT, az elérhető tanársegéd

Ha embernek tekintjük, hamar túlzott elvárásaink lesznek.

Műhely

Eredményesebb rendőri munka a mesterséges intelligencia segítségével

A kommunikációt és a nyomozást is MI-alapú asszisztens segíti.

Előadó

A kávéfőzőteszttől a robotfejlesztő robotig

Ki legyen a felelős azért, ha egy robot rosszul programoz vagy hibásan fejleszt ki egy új algoritmust?

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT