„Ha el akarod képzelni a jövőt, képzelj el egy csizmát, amely örökké egy emberi arcon tapos” – írta Orwell hét évtizede, az 1984 című regényében. Noha talán ennyire nem drámai a jelenünk, ez az idézet is elhangzott a minap A mesterséges intelligencia alkalmazásának hatása az alapjogokra című konferencián. A technológiai robbanás ugyanis páratlan lehetőségeket nyit meg, ám komoly veszélyeket is hordoz egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A rendkívül sokszínű, igényes rendezvény előadói ezeket vették számba.
Február 27-én került sor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontja által szervezett tanácskozásra, amely a mesterséges intelligencia (MI) területét kutató szakmai közönséget és a laikus érdeklődőket egyaránt célozta. Az esemény pillanatképet adott arról, amit ma Magyarországon e témáról tudni lehet, emellett számos technológiai és etikai kérdést, dilemmát vetett fel.
Kiszervezett állam
Dr. Koltay András, az egyetem rektora – miután köszönetet mondott a társszervező Alkotmánybíróság, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság együttműködéséért – felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a MI révén immár az állam szerepe is módosul. Például a szólásszabadsággal kapcsolatos döntések egy részét mintegy „kiszervezi”, s azokat nagy online platformok hozzák meg – utalt arra, hogy néhány hete az egyik hazai portál csatornáját a Youtube letiltotta.
Dr. Sulyok Tamás úgy vélte: az új technológiák egyszerre fenyegetik az alapjogokat, és járulhatnak hozzá azok érvényesítéséhez. Az Alkotmánybíróság elnöke előadásában hazai kutatásokhoz kapcsolódóan a MI nyomán felmerült néhány dilemmát osztott meg a hallgatósággal. Ilyen volt például az amerikai Timothy Carpenter pere, akit kizárólag a mobiltelefonja cellainformációi alapján ítéltek el rablásért. Az ezzel kapcsolatos tisztázandó elvi kérdés, amely a fellebbezések nyomán a legfelsőbb bíróság elé került az volt, hogy a nyomozók bírói engedély nélkül hozzáférhetnek-e az állampolgárok szenzitív adataihoz. A szavazás 5:4 arányban azt az eredményt hozta, hogy nem: az adatfoglalás sérti a magánszférát.
Elvi kérdések
A MI témája kapcsán szóba került az is, hogy Dr. Deli Gergely, az Alkotmánybíróság főtanácsadója néhány új elv bevezetését javasolja.
A Privacy by Randomness elve segítene védeni az identitás, valamint a fogyasztási és érdeklődési preferenciák spontán fejlődését azáltal, hogy olyan szabályokat építenek az algoritmusokba, amelyek biztosítják, hogy azok a preferáltak mellett véletlenszerűen is ajánlanak újdonságokat. Erre azért van szükség, mert a buborékhatás okán most erre korlátozott a lehetőség, hiszen a rendszerek korábbi döntéseink, választásaink alapján „dobnak fel” termékeket, olvasnivalót, szolgáltatást.
Önszabályozás
A Privacy by Assistance elve afféle adatvédelmi segítő szerepét töltheti be azáltal, hogy előre beállított célok felé tereli a felhasználókat. Ha például valaki a korábbinál több figyelmet szeretne tanulásra vagy egészségmegőrzésre fordítani, ezt jelezve ilyen jellegű tartalmakat is kap majd.
Dr. Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenleg hatályos rendelkezések számos olyan intézményt tartalmaznak, amelyek biztosítják az alapjogok védelmét, a jogalkalmazás terén azonban a nemzeti hatóságok, valamint az önszabályozás – magatartási kódexek, tudatosítás – szerepe lehet döntő.
Adatvadászat
Itt az idő, hogy ne puha kásával, hanem fanyar borral is itassanak – idézte Szent István fiához írott intelmeit Dr. Gál András Levente. A Digitális Jólét Program szakmai vezetője arra utalt, hogy már nemcsak „endorfint” képviselnek a legújabb kori technológiák, hanem a kapcsolódó nehézségek is megjelentek. Megjegyezte: a digitalizáció már nem csupán versenyképességi, hanem szuverenitási kérdés is.
Ennek kapcsán a nap folyamán több ízben elhangzott: az Európában keletkezett adatok jelentős része elhagyja a kontinenst, és az USA-ban, a magáncégek kontrollálta piacra kerül. Arról, hogy ez mekkora kockázatot rejt magában, a nap folyamán esett még szó, mint ahogyan a délutáni szekciók témái kitértek a gépi tanulás, a big data adatkezelés témáira, vizsgálták a MI kommunikációra, a munka világára, az egészségünkre gyakorolt hatását, de szóba kerültek a robotok jogai és a privát szféra, valamint és az emberi szabadság korlátozásának veszélyei is.
