Egykoron kéz a kézben járt innováció és haderő. Az állampolgárok biztonságigénye innovatív megoldások sorát hozta el az országok hadseregei számára. Az ellenség térdre kényszerítése szintén újszerű megoldásokat követelt. A háború műfajában ugyanis nem osztanak ezüstérmet, így könnyen belátható a honvédelem innovációkat mágnesként vonzó hatása. Napjainkban az innovációk középpontjában hangsúlyos az ember, azaz a katona is.
Újulásban, megújulásban – eredetileg ezt jelenti a latin in-novare kifejezésből származó innováció, amely megszületése pillanatában is széles jelentéssel bírt, de az utóbbi évtizedekben továbbiakat kapott. Joseph Alois Schumpeter tanulmányában az innováció öt kategóriáját fogalmazta meg, amelyek között egyebek mellett a régi javak újszerű előállítása, új piacok feltárása, új nyersanyagok és félkész áruk használata szerepel. „Hazánk az európai innovációs eredménytáblán a 20. hely környékén állt az elmúlt években. Célunk, hogy 2030-ra az erős innovátorok közé tartozzunk” – erről Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára beszélt egy, a magyar tudomány ünnepe alkalmából rendezett online konferencián. A cél eléréséhez ún. beavatkozási területeket jelöltek ki, amelyek közül az egyik a tudásáramlás. Ennek leképeződései a tudományos és innovációs központok, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem is része egy ilyennek.
Innováció, visszafelé
Az innováció szoros kapcsolatban áll a honvédelemmel, hiszen a biztonság alapigénye miatt régebben az újszerű megoldások először a haderő területén, később a civil életben jelentek meg. Gondoljunk csak a GPS-re, amely eleinte fegyverrendszerek részévé vált egy katonai fejlesztésnek köszönhetően, ma viszont már nehezen tudjuk elképzelni nélküle az életünket egy távoli utazásnál, vagy akár egy városi üzlet megtalálása esetén.
Az innováció a 21. században már visszafelé hangsúlyosabb, tehát a haderőt a civil szférában alkalmazott innovatív megoldások érdeklik – hangoztatta Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikai ügyekért felelős helyettes államtitkára. Egy katona ugyanis manapság inkább nem használja fegyverét, mint igen, azaz vége annak a kornak, amikor egy katona a harctéren szerepelt, majd levonult róla és szerepe véget ért. A hadsereget manapság a diplomácia, az információ és a gazdaság kölcsönhatásában kell elképzelni, az innovációnak, pontosabban – a vonatkozó törvényben szereplő kifejezéssel élve – az „innovatív tevékenységnek” is ezt kell követnie. A Magyar Honvédségben évtizedek teltek el úgy, hogy nem lehetett innovációról beszélni, az ország gazdasági teljesítőképessége azonban elért egy olyan fázisba, amelynek eredményeképpen elindulhatott a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program. Ennek nyomán Ruszin Romulusz három részre osztja az innovatív tevékenységet: a technikai eszközök beszerzése, a hadiipar fejlesztése és a humán erőforrás.
Ahogy arról korábban a Bonum Publicumban is beszámoltunk: a technikai eszközök cseréje már zajlik egy ideje, 40-50 éves eszközparktól válik meg a haderő, úgy is lehetne mondani fél évszázadot ugrik előre. Az innováció nemcsak a haditechnika cseréjében, hanem a hadiipari kapacitások hazánkba településében is megjelenik. Ez pedig mérnökök, technikusok, a „magyar agy” számára kínál lehetőségeket, tudásbázist az újszerű technológiák megismerésére, például a Békéscsabára települő Airbus gyárban, vagy Zalaegerszegen, ahol harcjárműgyártás zajlik majd. A megismerés új ötleteket hozhat ezen technológiák jobbítására. Erre az ipari alapra épülhet a honvédelmi innovatív tevékenység, amelyhez a Modernizációs Intézeten keresztül keres és talált is már együttműködő partnereket a Honvédelmi Minisztérium egyebek mellett az egyetemeken, köztük az NKE-n. Az innováció látható megjelenési formái a haditechnikai eszközök és a hadiipar újjáéledése mellett a humán erőforrás.
Harcérték
A katona az innovatív tevékenység fontos szegmense, hiszen ő a végfelhasználó, harcértékének fenntartásához számos motivációs eszközt építenek be a hétköznapokba. Ennek a motivációnak az alapja a pénz, az ösztöndíjrendszer reformja, felfogható ez is innovatív tevékenységként. „A képzés minden szintjén szeretnénk a fiatalokat anyagi javakkal is ellátni, lássák maguk előtt, hogy ha csatlakoznak a honvédelemhez, annak bármely szegmenséhez, akkor életpályájuk biztosított lesz” – fogalmazott Ruszin Romulusz. A humán erőforrás innovációja például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bázisán működő honvédtisztképzés reformját is jelenti a hadműveleti igényeknek megfelelő, 21. századi módon. Ehhez utánpótlást jelenthet azoknak a bentlakásos középiskoláknak az elindítása, amelyek az alakulatok vagy a hadiipari jelenlét helyszínein valósulhatnak meg, a nem is olyan távoli jövőben.
Innováció az NKE-n
Innovációs és Technológiai Iroda működik a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen. A szervezeti egység a forradalmi kommunikációs és technológiai változásokat, innovációkat próbálja meg ötvözni az egyetemi tradíciókkal. A magyar tudomány ünnepe alkalmából rendezett tavalyi online konferencián Koltay András rektor egyebek mellett arról beszélt, hogy ma már egyre nehezebb a hagyományos kommunikáció útján eljutni a fiatalabb generációkhoz, és érdemben szólni hozzájuk, ám ezt az eljutást az iroda remélhetőleg megkönnyíti majd az egyetem hagyományos megközelítésmódjának és a forradalmi kommunikációs-technológiai változásnak az „összebékítésével”. „Mi egyetemként hoztuk létre az Innovációs és Technológiai Irodát, a legfontosabb cél, hogy ami történik ezen a területen, az visszahasson a hagyományos egyetemi oktatásra” – hangoztatta Koltay András, aki szerint az innováció különösen hangsúlyosan jelentkezik az egyetem által monopolhelyzetben művelt hadtudományi és rendészettudományi területeken.
