(A szerző a KU Leuven Egyetem által 2025. október 24-én rendezett Catholicity, Theology & the University Conjectures in a Complex World konferencián elhangzott „The Challenges of Ecclesiastical and Catholic Universities for the Theoretical and Practical Adaptation of Security Studies” előadása alapján)
A mai világ biztonsági kihívásai – a fegyveres konfliktusok, a migrációs válságok, a társadalmi egyenlőtlenségek és a környezeti katasztrófák – nem csupán politikai vagy gazdasági kérdések. Ezek mélyen erkölcsi dilemmák is, amelyek az emberi méltóság, az igazságosság és a közjó alapvető kérdéseit vetik fel. Ferenc pápa többször hangsúlyozta, hogy a béke nem pusztán a háború hiánya, hanem az igazságosság gyümölcse, amely az emberi kapcsolatok minden szintjén megvalósítandó feladat. A Szentatya szavaival élve: „A béke nem egyszerűen a fegyverek hiánya, hanem az igazságosság folyamatos építése.”
Ebben a kontextusban a katolikus egyetemek különleges hivatást kaptak: nemcsak tudást közvetítenek, hanem értékeket is formálnak és olyan szakembereket nevelnek, akik képesek a társadalmi kihívásokra erkölcsi alapokon nyugvó válaszokat adni. Ez a küldetés különösen aktuális egy olyan korban, amikor a technológiai fejlődés és a globalizáció új típusú feszültségeket és konfliktusokat generál, miközben a hagyományos erkölcsi keretek gyakran megkérdőjeleződnek.
A katolikus egyetem identitása és küldetése
A katolikus egyetemek nem egyszerűen vallási intézmények, amelyek történetesen oktatással is foglalkoznak. Az Ex Corde Ecclesiae kezdetű apostoli konstitúció szerint ezek az intézmények az Egyház missziójának szerves részét képezik: a hit és az értelem párbeszédének színterei, ahol a tudományos kutatás és az oktatás a keresztény antropológia és etika fényében zajlik. II. János Pál pápa 1990-es dokumentuma világosan megfogalmazza, hogy a katolikus egyetem „az Egyház jelenlétének kiváltságos eszköze”, amely „a kultúra és a hit termékeny találkozását” szolgálja.
Ez a küldetés különösen fontos a béke és biztonság kérdéseiben. Míg a világi egyetemek gyakran technokratikus vagy tisztán pragmatikus megközelítést alkalmaznak, a katolikus egyetemek képesek arra, hogy a biztonsági kérdéseket az emberi méltóság, a szolidaritás és a közjó elvei mentén vizsgálják. Ez nem jelenti a tudományos szigor feladását – épp ellenkezőleg: a katolikus szellemi hagyomány gazdag eszköztárat kínál a komplex társadalmi problémák elemzéséhez.
A katolikus egyetemek sajátos pozíciója abban rejlik, hogy egyszerre részei a nemzetközi tudományos közösségnek és az Egyház egyetemes missziójának. Ez kettős felelősséget jelent: egyrészt meg kell felelniük a legmagasabb tudományos standardoknak, másrészt hűnek kell maradniuk a katolikus értékrendhez. Ez a kettősség nem ellentmondás, hanem termékeny feszültség, amely kreatív megoldásokra ösztönöz.
A katolikus identitás őrzése: felelősség és jog
A katolikus szempontok érvényesülése az egyetemeken nem csupán intézményi kérdés, hanem összetett felelősségi és jogi viszonyrendszer. A katolikus tanítás megismerése ugyanis – ahogy azt Alvaro del Portillo és Carlos José Errázuriz hangsúlyozzák – nem elvont elmélet, hanem konkrét élethelyzetben megjelenő jog. A krisztushívőknek joguk van ahhoz, hogy általános apostoli küldetésük teljesítéséhez az egyházi hatóságtól segítséget kapjanak (229. kánon).
Ez azt jelenti, hogy a katolikus egyetemeken folyó képzésnek a biztonsági tanulmányokat is a katolikus tanítás fényében kell bemutatnia. A jogalkotó több garanciával is megerősíti a képzés katolikus orientációját. Különösen jelentős, hogy azok, akik bármely felsőfokú intézményben teológiai tárgyat tanítanak, rendelkezniük kell az illetékes egyházi hatóság megbízásával (812. kánon). Ez a jogszabály garantálja, hogy a hallgatók valóban megismerjék az Egyház tanítását az egyes biztonsági kérdésekkel kapcsolatban.
Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem általában a teológiáról vagy a vallástudományról van szó, hanem az egyházi hatóság által jóváhagyott katolikus teológiai tanításról. A katolikus egyetem feladata tehát kettős: egyrészt az egyetem és az egyházi hatóság felelőssége a katolikus szempontok őrzésére, másrészt a hívek jogának a biztosítása, hogy hiteles katolikus tanítást kapjanak. Ez nem korlátozás, hanem garancia arra, hogy a hallgatók valóban azt a szellemi és erkölcsi alapot kapják meg, amely a katolikus egyetem sajátos küldetéséből fakad, és amiért a katolikus felsősoktatási intézményt választották tanulmányaik folytatásához.
Interdiszciplináris megközelítés: a teológia szerepe
A modern biztonsági tanulmányok gyakran szűken értelmezik tárgyukat: katonai stratégiák, geopolitikai elemzések, technológiai fejlesztések. Ezek mind fontosak, de önmagukban nem elegendők. A valódi béke megteremtéséhez meg kell értenünk a konfliktusok mélyebb, kulturális, vallási és erkölcsi gyökereit is. A szíriai válság, a jemeni háború vagy a Száhel-övezetbeli konfliktusok mind olyan összetett jelenségek, amelyek nem magyarázhatók pusztán geopolitikai érdekekkel – vallási, etnikai, történelmi és gazdasági tényezők bonyolult szövevénye áll mögöttük.
A katolikus egyetemek egyedülálló lehetőséget kínálnak arra, hogy a teológiát, a filozófiát, a társadalomtudományokat és a természettudományokat valódi párbeszédbe hozzák egymással. A teológia nem csupán egy diszciplína a sok közül, hanem olyan perspektívát nyújt, amely segít megérteni az emberi lét alapvető kérdéseit: mi a célja az emberi életnek? Milyen értékek mentén szervezzük a társadalmat? Hogyan viszonyulunk a másikhoz, különösen a szenvedőhöz és a kiszolgáltatotthoz?
Ezek a kérdések nem elvontak – konkrét válaszokat igényelnek a menekültválság kezelésében, a fegyverkereskedelem szabályozásában, a környezetvédelem etikai dilemmáiban. A katolikus egyetemek azok az intézmények, amelyek képesek ezeket a válaszokat kidolgozni – ha komolyan veszik küldetésüket, és nem csupán formálisan hivatkoznak katolikus identitásukra, hanem azt aktívan beépítik kutatási programjaikba, oktatási módszereikbe és intézményi kultúrájukba.
Az interdiszciplináris munka konkrét formát ölthet például olyan kutatási projektekben, amelyek a migrációt nem csupán biztonsági vagy gazdasági kérdésként kezelik, hanem az emberi méltóság és a szolidaritás teológiai-etikai perspektívájából is megközelítik. Vagy olyan képzési programokban, amelyek a jövő diplomáciai és biztonsági szakembereit nemcsak a nemzetközi jog és a stratégiai tanulmányok terén képzik, hanem a katolikus társadalmi tanítás, az etika és a vallásközi párbeszéd területén is.
A társadalmi igazságosság és a béke kapcsolata
Ferenc pápa társadalmi tanításának központi eleme, hogy a béke elválaszthatatlan az igazságosságtól. Nem lehet tartós békéről beszélni olyan világban, ahol milliók élnek nyomorban, ahol a gazdagság és a hatalom egyre kevesebb kézben koncentrálódik, ahol a környezeti pusztítás a legszegényebbeket sújtja leginkább. Az Evangelii gaudium kezdetű apostoli buzdításban a pápa egyenesen „gyilkos gazdaságról” beszél, amely kirekeszti és megöli az embereket.
A katolikus egyetemeknek ezért nemcsak a konfliktusok kezelésével kell foglalkozniuk, hanem azok strukturális okaival is. Ez azt jelenti, hogy kutatásaikban és oktatásukban kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a társadalmi egyenlőtlenségekre, a gazdasági igazságosságra, az emberi jogokra és a fenntartható fejlődésre. A Laudato si’ kezdetű enciklika szellemében a környezeti válság is a béke kérdése – hiszen a klímaváltozás már most is konfliktusokat generál, a jövőben még súlyosabb feszültségek forrása lehet.
A vízhiány, a termőföld degradációja, a természeti katasztrófák mind olyan tényezők, amelyek tömeges migrációt, társadalmi feszültségeket és akár fegyveres konfliktusokat is kiválthatnak. A katolikus egyetemeknek ezért a környezeti kutatásokat is be kell kapcsolniuk a béke- és biztonsági tanulmányokba, felismerve, hogy az ökológiai válság és a társadalmi igazságtalanság szorosan összefügg.
Fontos kiemelni, hogy a katolikus társadalmi tanítás nem ideológia, hanem olyan értékrendszer, amely Isten létezéséből és az ember istenképességének a primátusából indul ki. Ez azt jelenti, hogy minden gazdasági, politikai vagy társadalmi rendszert aszerint kell értékelni, hogy mennyire szolgálja az ember integráns fejlődését és a közjót. Ez a megközelítés kritikus távolságot teremt mind a szélsőséges individualizmussal, mind a kollektivista ideológiákkal szemben.
Kihívások és lehetőségek
Természetesen a katolikus egyetemek előtt is komoly kihívások állnak. Az interdiszciplináris munka nem egyszerű: különböző tudományterületek képviselői gyakran más nyelvet beszélnek, más módszereket alkalmaznak. A teológia integrálása a társadalomtudományi kutatásokba különösen érzékeny feladat – könnyen válhat felszínessé vagy ideologikussá, ha nem kellő szakmai alapossággal végzik.
Ráadásul a katolikus egyetemeknek meg kell találniuk az egyensúlyt a hagyományőrzés és a megújulás között. Nem elég a teológiai elvekre hivatkozni – azt a mai világ kérdéseire kell alkalmazni, kreatívan és bátran. Ez azt is jelenti, hogy nyitottnak kell lenniük a párbeszédre más vallási és világnézeti hagyományokkal, hiszen a béke ügye közös ügy. A vallásközi párbeszéd nem a katolikus identitás feladását jelenti, hanem annak gazdagítását és mélyítését.
További kihívást jelent a finanszírozás kérdése is. A kutatási projektek gyakran olyan forrásokból finanszírozódnak, amelyek konkrét, mérhető eredményeket várnak el rövid távon. Az interdiszciplináris, értékalapú kutatás azonban gyakran hosszabb időt igényel, eredményei nem mindig mérhetők hagyományos mutatókkal. A katolikus egyetemeknek ezért olyan finanszírozási modelleket kell kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik a hosszú távú, alapkutatás-jellegű munkát is.
A gyakorlati megvalósítás útjai
Hogyan válhat mindez gyakorlattá? A katolikus egyetemek több szinten is cselekedhetnek. Oktatási szinten olyan tanterveket kell kidolgozniuk, amelyek valóban integrálják a különböző diszciplínákat. Nem elég, ha a hallgatók külön-külön tanulnak teológiát, politikatudományt és közgazdaságtant – olyan kurzusokra van szükség, amelyek ezeket a területeket összekapcsolják.
Kutatási szinten olyan projekteket kell indítani, amelyek konkrét társadalmi problémákra keresnek válaszokat. Például: milyen gazdasági modell szolgálná leginkább a közjót a XXI. században? Hogyan lehet a mesterséges intelligencia fejlesztését etikai keretek között tartani?
Intézményi szinten pedig olyan kultúrát kell teremteni, amely valóban tükrözi a katolikus értékeket. Ez nem csupán szimbólumok és szertartások kérdése, hanem arról szól, hogy az egyetem minden tagja – oktatók, kutatók, hallgatók, adminisztratív dolgozók – érzi, hogy egy olyan közösség része, amely komolyan veszi az igazságosság, a szolidaritás és a béke ügyét.
A katolikus egyetemek különleges felelősséggel bírnak a mai világban. Nem csupán diplomákat adnak ki, hanem olyan vezetőket, gondolkodókat és szakembereket nevelnek, akik képesek erkölcsi alapokon nyugvó döntéseket hozni. A béke és a társadalmi igazságosság ügye nem lehet csupán egy kutatási téma a sok közül – ennek át kell hatnia az intézmény egész működését.
Ha a katolikus egyetemek komolyan veszik ezt a küldetést, akkor valóban a remény forrásai lehetnek egy olyan világban, amely gyakran úgy tűnik, elvesztette az irányt. A hit és az értelem párbeszéde, a tudományos kiválóság és az erkölcsi elkötelezettség együttese olyan erőt képviselhet, amely valóban képes hozzájárulni egy igazságosabb és békésebb világ megteremtéséhez.
Nyitókép forrása: Misibacsi / Wikimedia.org



