A vallási közösségeket képviselő személyek jelenléte a hadseregekben bizonyíthatóan az ókorig visszavezethető.
A vallási közösségeket képviselő személyek jelenléte a hadseregekben bizonyíthatóan az ókorig visszavezethető, igaz, intézményes formában csak az állandó hadseregek kialakulásával találkozhatunk velük. Általában az adott közösségben uralkodó vallás képviselői szolgáltak vallási funkciókkal a hadseregben.[1] Jelenlétüket koronként változó okok magyarázzák, de vannak közös pontok is bennük. Ezek a katonák lelki ellátása, vallásuk gyakorlásának biztosítása. Kevésbé ismert és tárgyalt a vallásdiplomáciában, kulturális örökségvédelemben, valamint a civil-katonai együttműködésben kimutatható szerepük.
A tábori lelkészek (avagy katonalelkészek) szolgálatuk (manapság különösen külszolgálatuk) során számos olyan helyzetbe kerülhetnek, amelyek sajátos helyzetükhöz és szolgálatukhoz köthetők. Magyarországon történelmi léptékben számos egyházi személy (akkor még nem a mai értelemben vett módon) kísérte a katonákat, melyek részben fegyveres konfliktusok is voltak. Ma már elképesztően hangzik, de a mohácsi csata során 7 katolikus főpap ontotta a vérét az oszmánok ellen való harc során. Talán Tomori Pál neve a legismertebb. „Elképesztő”, mert ezek a főpapok fegyvert is fogtak. Akkoriban a katolikus egyház már korlátozta, de nem tiltotta ezt. A szúró-vágó fegyverekre tiltás volt, ezért látunk Tomori kezében buzogányt számos ábrázolása esetén.
Már ebben az időben is voltak, akik másképp gondolkodtak erről, így például Kapisztrán János vagy Aviánói Márk vagy Brindisi Lőrinc. Ők úgy látták, az ő fegyverük a szó és a feszület. Buzdításukkal és bátorságukkal kísérték a katonákat nemcsak szolgálati helyükre, hanem a beszámolók tanulsága szerint a frontvonalig, szembenézve karddal vagy a tűzfegyverekkel. Mindezek, egy kis történelmi érdeklődéssel, ismertek lehetnek. Az már kevésbé, hogy nemcsak a fegyvert fogó katonákat buzdították ők, hanem jelentős eredményeket és változásokat elérő diplomáciai feladatokban is részt vállaltak. Aviánói Márk például egyszerre volt „bejáratos” Lipót császárnál és Ince pápánál is. Szavaik, véleményük a háborút formálta, mégis kevesen ismerjük azokat.[2]
Hasonló módon voltak jelen az 1800-as években is katonalelkészeink. Mednyánszky Sándor Cézárhoz vagy Gonzeczky Jánoshoz hasonlóan számos immáron nemcsak katolikus lelkész vett részt szabadságharcban, buzdítva a katonákat, hanem jó kapcsolatot ápolva a politikummal és a hadvezérekkel szintén befolyással voltak a háborúra és számos döntésre.
Az évszázadok múlása, a kultúra formálódása, a hitre való reflexió változása a vallási közösségekben is számos változást hozott. Ez főleg abban érhető tetten, hogy egyre kevésbé a tűzharcban, sokkal inkább a háttérfeladatokban vettek és vesznek részt katonalelkészek. Bár esetenként fel-felbukkan egy-egy katonalelkész a sajtóban fegyverrel a kezében, mint például a 2020-as hegyi-karabahi vagy a jelenleg is zajló orosz-ukrán háború, mára ez inkább kivétel.
Nádasi Alfonz OSB például a második világháborúban tartalékos tábori lelkészként szolgált a keleti hadszíntéren. Számos helyi egyházi személlyel és adott közösség vezetőjével tudott tárgyalni. Olofsson Placid a háborút kísérő hadifogságban töltött be fontos szerepet a túlélésben a foglyokkal vagy éppen a fogva tartókkal való beszélgetések által.
Napjainkra is ezeket látni. Például Bosznia-Hercegovinában az ország haderejének római katolikus tábori püspökénél, Tomo Vukšićnál történt látogatás, amelyben a kontingens katolikus tábori lelkésze és az EUFOR[3] törzsfőnökének katonai asszisztense vett részt.[4] Ez a látogatás bemutatkozó jellegű volt, a püspök azonban elmondta, hogy sokat számít egy ilyen kapcsolatfelvétel esetében, hogy az őt meglátogató delegáció tagjai között egy felszentelt pap is jelen van. A látogatás a helyi szerb ortodox pópánál folytatódott, ahol szóba került a helyi szerb ortodox közösségek biztonsági helyzete és a szerb ortodox temető fenyegetettsége. Irakban a Magyar Honvédség Iraki Kiképzés Biztosító Kontingens tábori lelkésze a szír ortodox metropolitával, Nicodemus Daoud Matti Sharaffal találkozott, a katolikus és a különféle keleti keresztény egyházak különböző intézményein keresztül része volt az ottani egyházi kötődésű feladatokban.[5] Az említett Irakban szolgáló tábori lelkész Basár Matti Varda, erbíli káld érsek és Szálár Szulajmán Bodag káld katolikus pap, újjáépítésért felelős általános helynök ajándékát hozta el a székesfehérvári megyéspüspöknek.
Manapság a katonalelkészek egyházi szolgálataik által nemzetközi konferenciákon és egyházi missziókban is jelen vannak. Ezáltal nemcsak a hadsereggel, hanem az egyházon keresztül más földrészekre, adott helyzetben politikai konfliktusokkal terhelt országokba is eljutnak. Ilyen például amikor 2020 első felében, amikor egy katolikus tábori lelkész a Kongói Demokratikus Köztársaságba utazott egy orvossal, a közép-afrikai országban végzett önkéntes munkát Hardi Richárd szemészorvos missziójában.[6]
Fordítva is érdemes látni: van, amikor egyházi személyek kerülnek kapcsolatba magyar katonákkal, akár katonalelkészekkel. Ilyen volt például, amikor 2022 nyaráig Irakban az Apostoli Nunciatúrát egy magyar katolikus pap vezette. Ezen időszakban (2021-ben) járt Ferenc pápa Irakban. Az Irakban töltött időszak a tábori lelkész nézőpontja, szaktudása és jelenléte által a kereszténység korai szakaszának egyik őshazájának nevezhető területen, az ottani műemlékek, kulturális örökségek és keresztény közösségek híveivel és vezetőivel való találkozás, sajátos szempontot ad egy katonai missziónak. Ez a szempont azonban nemcsak a helyszínen jelenthet sajátos segítséget és pontosabb értelmezési keretet (például a honvédelmi feladatok számára), hanem az ott begyűjtött információk miatt is, hiszen a tábori lelkészek a hazaérkezésük után fontos feladatot láthatnak el tapasztalataik megosztásával. A hódmezővásárhelyi tábori lelkész előadásaival például így hívta fel a figyelmet az iraki keresztények helyzetére.[7]
Napjaink katonalelkészi tevékenysége a biztonság számos tényezőjét érintheti, így arról nyílt forrásból csak töredékesen lehet olvasni. Külföldi példák által azonban látni, hogy milyen sokrétű lehet mindez a gyakorlatban. Ilyen például a kulturális örökség védelme. Ennek egyik példája Moszul (Irak) külvárosában lévő Dír Már Ijlíá asszír kolostor, melyet korábban az amerikai katonák szálltak meg. 2003-ban egy T-72-es harckocsi felrobbanó ágyúja megsértette a falakat. Jóllehet, korábban is történt tragédia a falak között, hiszen 1743-ban 150 szerzetest végeztek ki iszlamisták, mivel a kolostor lakói nem akartak áttérni a hitükre. Bár a falakat is megrongálták, a kolostor összességében ép maradt. 1400 év kellett ahhoz, hogy 2014-ben az Iszlám Állam végleg lerombolja. 2010-ben lehetett utoljára szentmisét bemutatni a kolostor oltárán, amelyet történetesen Jeffrey Whorton őrnagy, római katolikus tábori lelkész celebrált. Neki volt köszönhető az is, hogy az amerikai katonák által csak romos épületnek titulált, és ezért sok helyen méltatlanul „kipingált” helyen közbenjárására rendet tettek és egyfajta katonai turistalátványossággá formálták át.[8]
A katonalelkészek szerepében tehát egy ív látható, amelyről azonban elmondható, hogy mindig befolyással voltak haderő minden szintjére, legyen szó egyes katonákról, katonai vezetőkről, politikumról vagy kultúráról.
[1] Erről bővebben: Borovi József (1992): A magyar tábori lelkészet története. Budapest: Zrínyi Kiadó, Online: http://www.ktp.hu/document/borovi-jozsef-magyar-tabori-lelkeszet-tortenete-1-resz
[2] Két könyv is ajánlható ebben a témában Röss Bertalan : Aviánói Márk pápai követsége és a török félhold alkonya Magyarországon vagy Érszegi Márk Aurél: Boldog Aviánói Márk élete.
[3] EUFOR – European Union Force: az Európai Tanács felügyelete alatt működő nemzetközi haderő.
[4]Udvariassági látogatás Tomo Vukšić tábori püspöknél. Honvédelem.hu, 2013, Online: https://honvedelem.hu/cikk/40905_udvariassagi_latogatas_tomo_vuksic_tabori_puspoknel
[5] Migrációkutató Intézet (2017), Online: https://www.migraciokutato.hu/press/keresztyenuldozes-amirol-nem-tudunk-eleget/,; Üldözött keresztények a Közel-Keleten – Interjú Kótai Róbert Tábori Lelkésszel. Szekesfehervar.hu, 2017, Online: https://www.szekesfehervar.hu/uldozott-keresztenyek-a-kozel-keleten-interju
[6] A segítség akkor segítség, ha célzott, azt adjuk, amire szükség van. Magyar Hírlap, Online: https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20200528-a-segitseg-akkor-segitseg-ha-celzott-azt-adjuk-amire-szukseg-van (2020.07.01.)
[7] Vásárhelyi Televízió (2017): Iraki tapasztalatait osztotta meg Alácsi Ervin lelkész az Emlékpontban. Online: https://youtu.be/6VaMOCgYnC8
[8] Foley James (2008): In Iraq, a Monastery Rediscovered. Smithsonian Magazine. Online: https://www.smithsonianmag.com/history/in-iraq-a-monastery-rediscovered-12457610/?no-ist; Meyers, Steven Lee (2009): G.I.’s in Iraq Hope to Heal Sacred Wall, Online: https://www.nytimes.com/2009/12/19/world/middleeast/19monastery.html
