Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Smrcz Ádám

Mi a manipuláció?

Kísérlet a manipuláció filozófiai elméletének kidolgozására.

Smrcz Ádám 2025.07.04.
Navracsics Tibor

Negyven éve leng

Az európai együttműködés egyik leghatásosabb szimbóluma.

Navracsics Tibor 2025.07.03.
Zsivity Tímea

Migrációs tesztlabor a Nyugat-Balkánon?

Új típusú migrációkezelési modell körvonalazódik Európa peremén.

Zsivity Tímea 2025.06.25.
Schvéd Brigitta

„Digitális eszmetörténet”

Mit kínálhat a Reception Reader az eszmetörténészek számára?

Schvéd Brigitta 2025.06.24.
Csepeli Réka

Az uniós demokrácia megmérettetése a bővítés árnyékában

Föderalisták kontra Szuverenisták.

Csepeli Réka 2025.06.23.
PÁK BLOG
Kovács Eszter
Kovács Eszter
tudományos segédmunkatárs, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
  • 2023.05.23.
  • 2023.05.23.

Mit hittek, miben hittek a nagy gondolkodók?

RECENZIÓ – Fontos kérdés-e még napjainkban, hogy milyen valláshoz, felekezethez tartozott egy-egy a kultúránkat meghatározó gondolkodó? Tudjuk-e, mit hitt, és érdemes-e keresnünk erre a választ?

Egy-egy szerzőnek a kánonban betöltött helyét ma már nem vallási vagy felekezeti hovatartozása határozza meg. Mégsem lényegtelen kérdés ez, és egyes szerzők esetében nem is könnyen megválaszolható. Példa erre Pierre Bayle, aki olvasható ateistaként, de antikatolikus protestáns gondolkodóként is.

Montaigne valláshoz való viszonyáról több, részben ellentmondó ismeretünk lehet. Az egyik az, hogy katolikus volt, a másik, hogy mérsékelt katolikus (ami a 16. századi vallásháborúk kontextusában nem teológiai, hanem politikai beállítottságra utal), a harmadik az, hogy az Esszékben számos rituáléval, ceremóniával, dogmával, vallási tanítással szemben fejezte ki kétkedését. Útinaplójából tudjuk, hogy utazása során rendszeresen misére ment, a pápalátogatás alkalmával megcsókolta a Szentatya lábbelijét. De mit hitt, miben hitt igazából? A kérdés különösen érdekes, hiszen – talán felesleges megismételni – Montaigne a szabad írásmód, az önvizsgálat, az önelemzés, a kétkedés, a viszonylagos értelmezés nagymestere az európai eszmei hagyományban. Hihet és kétkedhet tehát egyidőben.

Philippe de Lajarte tanulmányában éppen abból az ellentétből indul ki, amelyre az imént rámutattam. Objektív tudásunk szerint Montaigne hívő katolikus volt, azonban az Esszék számos szöveghelyén a hit labilis voltára mutat rá. Az ember változékony, így a hite is az. Montaigne egyes elmélkedései szerint a hit igazsága és a hit gyakorlata eltér egymástól, és ha a keresztények evilági erényeiből kell hitük igazságát bizonyítani, akkor ez az igazság igen gyenge lábakon áll.

A tanulmány szerzője az ellentét feloldását például abban látja, hogy Montaigne-ből nem feltétlenül a keresztény, szűkebb értelemben a katolikus francia beszél, hanem az antropológus. Talán ennél is fontosabb, hogy megállapításait ne szakítsuk ki a kontextusból. A tanulmány címében olvasható híres idézet – „[csupán] úgy keresztények, mint ahogy vagy périgord-iak vagy németek” – szintén relatív értelmű. Montaigne ugyanis megmutatja olvasójának legszövevényesebb gondolatait is, de nem borít fel sem szokást, sem törvényt, sem hitet.

A tanulmányban elemzett idézetek arra mutatnak rá, hogy Montaigne a vallás emberi dimenzióját közelíti meg. A hit vélekedés, amely mögött transzcendentális igazságot sejtünk, az Esszék szerzőjét azonban a vélekedés káros vagy jótékony volta érdekli. Bár elismeri a hit erejét, az emberi természetet a vallás elé helyezi: elsősorban embernek kell lenni, a vallási hovatartozás előtt.

Philippe de Lajarte: „’Chréstiens à mesme titre que ou Périgourdins ou Alemans’: Observations sur le statut attribué à la Foi dans les Essais”, Bulletin de la Société internationale des amis de Montaigne, n° 75 (2022/2), p. 49–59.

Témakörök: filozófia, Montaigne, recenzió, történelem
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT