• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Keresés
Bezár
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • WEBSHOP
  • E-TANANYAGOK
  • FOLYÓIRATOK
  • RÓLUNK
Csutak Zsolt

Ülő Bika öröksége és a Biden kormányzat kisebbségpolitikai kihívásai

A megismételt georgiai kongresszusi választások január 6-i eredményei nyomán Joe Biden leendő elnök és a Demokrata Párt számára létrejön a viszonylag kényelmes kormányzáshoz szükséges kongresszusi

Csutak Zsolt 2021.01.22.
Enyedi László

Aranykorszak Romániában?

Semmi sem mozdítja elő hatékonyabban a radikális pártok előretörését, mint a szavazók konstans elégedetlensége, csalódottsága. Romániában a december 6-án megtartott választások erről tesznek tanúságot, ugyanis

Enyedi László 2021.01.22.
Sándor Lénárd

Egy elnökség az „impeachment” árnyékában

Az impeachment jogi és politikai kérdései.

Sándor Lénárd 2021.01.22.
Nagy Dénes András

Három Tenger Kezdeményezés: Magyarország és az EU, valamint Amerika szemszögéből

A Magyarország társkezdeményezésével létrejött „Három Tenger Kezdeményezés” az Európai Unión belül felkeltette az Amerikai Egyesült Államok érdeklődését. A Trump elnökség idején kitüntetett figyelmet élvezett a

Nagy Dénes András 2021.01.22.
Manzinger Krisztián

Elszállt az uniós kisebbségvédelem esélye?

A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés Bizottság általi elutasításáról.

Manzinger Krisztián 2021.01.21.
PÁK BLOG
Velez Vilmos
Velez Vilmos
gyakornok, NKE Politika- és Államelméleti Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.07.13.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2020.07.13.

Pártkoalíciók és választói preferenciák

Hogyan reagálnak a pártok szavazói arra, ha kedvenc pártjuk koalícióra lép egy másik párttal? – ezt a kérdést vizsgálták a kutatók a legutóbbi német parlamenti választások kapcsán. Tanulmányuk a West European Politics című folyóirat hasábjain jelent meg.

A 21. században a koalíciós kormányok szinte minden országban jelen vannak, hiszen ritka, hogy egy párt akkora fölényt szerezzen, hogy egyedül képes legyen kormányt alakítani. A koalíciók megkötése a választási eredményeken, illetve a politikai elit döntésein múlik. Ettől függetlenül az egyes pártoknak mérlegelniük kell, hogy az általuk megkötött koalícióban szereplő egyéb pártok milyen mértékben és irányban változtatnak a saját szavazói bázisukon. Hosszabb távon ugyanis nem feltétlenül kifizetődő, ha az adott párt a következő választásokon már elveszíti a szavazóbázisának egy jelentős részét, csak azért, mert egy olyan kormánykoalíciót kötött, amelyet szavazói elutasítanak. Pontosan ezen okból kifolyólag ritka és nem is túl népszerű döntés, ha egy párt nem a vele azonos ideológiával és nézetekkel rendelkező pártokkal kezd koalíciós kormányzásba. Arról nem is beszélve, hogy ez milyen mértékben hátráltathatja a döntéshozatalt. A tanulmány kizárólag a német választópolgárok viselkedési szokásait vizsgálta, ezért kevésbé alkalmas általános következtetések levonására – hangsúlyozzák a szerzők.

A tanulmányban vizsgált pártok az Angela Merkel vezette CDU (Christlich Demokratische Union), a CDU „testvér pártja” a CSU (Christlich-Soziale Union), illetve a FDP (Freie Demokratische Partei) és az SDP (Sozialdemokratische Partei Deutschlands). Az elmúlt három választást (2009, 2013, 2017) követően ezek a pártok alkottak valamilyen formában kormánykoalíciót. A kutatás során a pártok népszerűségének változásait elemezték. Egy viszonylag egyszerű, mínusz öttől plusz ötig terjedő skálán kellett értékelniük a válaszadóknak az adott pártokat. A választói magatartás, valamint a pártpreferenciákban bekövetkező változások mérése miatt ezt a koalíció megalakulása előtt, majd azt követően is megvizsgálták, és az évek során keletkezett eredményeket összehasonlították.

Az eredmények alapján könnyen rangsorolni is lehetett népszerűségük szerint a pártokat az egyes választásokat követően. Arra is fény derült, hogy milyen mértékben támogatták vagy épp ellenezték a szavazók az adott pártot a koalíció megkötése után. Értelemszerűen a párt támogatásának csökkenésével „büntették” a szavazók az általuk esetlegesen nem preferált koalíciót, ami pedig kifejezetten könnyen mérhető a választási eredményeket vizsgálva is.

A kutatásban nagy szerepet játszott a German Longitudinal Election Study (GLES) formuláinak alkalmazása is, valamint a GLES kampány panelek vizsgálata is a 2009-es, a 2013-as és a 2017-es szövetségi választások kapcsán. Ezek a panelek az egyes választások éveire vonatkoznak, és a következő választásokra terjednek ki, kivéve természetesen a 2017-et követő választási évet.

A tanulmány két, egymással ellentétes hipotézist fogalmaz meg a koalíciókötéssel kapcsolatos preferenciaváltozások terén. Az első szerint a választópolgárok minél kevésbé kedvelik a koalíciót, annál jobban csökken a vizsgált párt támogatottsága, míg a másik azt mondja, hogy a koalíciót alkotó pártokra szavazók nem büntetik saját pártjaikat, ehelyett inkább a koalícióról alkotott véleményüket változtatják meg pozitív irányba.

A kutatók szerint egyértelműen megállapítható, hogy a német választópolgárok általában még akkor sem „büntetik” azt a pártot, amelyre szavaztak, ha az adott párt a választók által nem preferált koalíciót köt. Sőt, a szavazóbázis elvesztése helyett inkább átértékelik a koalícióról alkotott véleményüket. A tanulmányban feltárt eredmények utalnak a koalíciós preferenciák természetére, és tágabb értelemben a polgárok azon képességére, hogy milyen módon befolyásolják a pártok koalíciós törekvéseit.

Ugyanakkor nem mehetünk el amellett sem, hogy a tanulmány egyik legfőbb hiányossága, hogy a németországi mainstream pártok közötti koalíciókra összpontosít. Nem lehet általánosítani feltétlenül minden koalícióra a kutatás által megfogalmazott eredményeket sem. Főként akkor nem, ha egy a politikai ideológiák spektrumát széles körben lefedő koalíció helyzetét elemeznénk.

A nyitókép forrása: Deutscher Bundestag

Témakörök: CDU, CSU, koalíció, Németország, SDP, szemle, választás

LUDOVIKA EGYETEMI KIADÓ

KAPCSOLAT

1089 Budapest, Orczy út 1. 
E-mail: info@ludovika.hu

HÍRLEVÉL FELIRATKOZÁS

A feliratkozással elfogadom az Adatvédelmi tájékoztatóban közölt feltételeket.

IMPRESSZUM

ADATVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled

Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.

Non-necessary

Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.