A kormányrúdnál Ciprus
Az Európai Unió 2026 januárjában egy olyan korszakhatárhoz érkezett, ahol a technológiai szuverenitás már nem csupán politikai hívószó, hanem az európai életmód és gazdasági stabilitás megőrzésének alapfeltétele. Ebben a feszült, geopolitikai és technológiai átalakulásokkal teli környezetben vette át Ciprus a Tanács soros elnökségét. Az elnökség mottója – „Autonóm Unió – nyitottan a világra” – hűen tükrözi azt a kényszerpályát, amelyen az EU mozog: egyszerre kell megteremtenie saját infrastrukturális függetlenségét, miközben nem zárkózhat el a globális tudományos együttműködésektől. Nikos Christodoulides ciprusi elnök január eleji nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a soros elnökség féléve alatt Európának „reaktív üzemmódból proaktív formálóvá” kell válnia a mesterséges intelligencia és a kvantumszámítástechnika terén.
A ciprusi elnökség egyik legkritikusabb feladata a Horizon Europe-ot követő, 2028-ban induló 10. Keretprogram (FP10) szerkezeti és pénzügyi alapjainak rögzítése. A jelenlegi, brüsszeli folyosókon keringő tervezetek egy rekordösszegű, 175 milliárd eurós költségvetési javaslatot tartalmaznak, amely radikális szakítást jelent a korábbi ciklusokkal. Nicodemos Damianou kutatási és innovációs miniszterhelyettes több nyilatkozatában is rámutatott: az FP10-nek nem csupán a kiválóságot kell jutalmaznia, hanem fel kell számolnia a kontinensen belüli „innovációs szakadékot”. Ennek érdekében a program úgynevezett „widening” pillére (Pillar IV) a javaslatok szerint 16,2 milliárd euróra emelkedik, ami közvetlen segítséget nyújt a felzárkózó tagállamoknak – köztük Magyarországnak –, hogy kutatóhelyeik és kkv-ik hatékonyabban kapcsolódhassanak be a nemzetközi értékláncokba. Az elnökség célja, hogy a március 30–31-i ciprusi informális miniszteri találkozón már egy olyan konszenzusos dokumentum feküdjék az asztalon, amely rögzíti a források legalább 15 százalékos dedikálását a widening intézkedésekre.
A magyar innovációs ökoszisztéma számára a 2025-os év eleje áttörést hozott: a HUN-REN SZTAKI hivatalos bejelentése szerint Magyarország csatlakozott az európai AI Factory Antenna hálózathoz. Ez a stratégiai lépés lehetővé teszi, hogy hazánk közvetlen hozzáférést kapjon a legmodernebb európai szuperszámítógépes infrastruktúrához. Az „antenna” konstrukció lényege, hogy a magyar kutatói kapacitások szoros szimbiózisban működnek együtt a németországi Jülich AI Factoryval, amely az európai mesterséges intelligencia fejlesztések egyik központi agytrösztje. Ez a partnerség nem csupán elméleti: közvetlen előszobája a 2028-ra tervezett, önálló magyar AI Factory megalapításának, amely a Debrecenben épülő, több mint 20 petaflops teljesítményű Levente HPC (High Performance Computing) infrastruktúrára támaszkodik majd.
A globális kontextus ugyanakkor komoly kihívások elé állítja az európai terveket. Az Egyesült Államokból érkező legfrissebb hírek szerint a washingtoni szabályozók már az „Agentic AI” – azaz az autonóm döntéshozatalra képes szoftverügynökök – felelősségi kérdéseivel küzdenek, ami közvetlenül érinti az európai exportpiacokat is. Kína közben a 6G szabványosítás és a kvantumbiztonságos kommunikáció terén hajt végre agresszív beruházásokat, amire válaszul az EU a ciprusi elnökség alatt véglegesíti a „magas kockázatú beszállítók” kiszűrésére vonatkozó kiberbiztonsági protokollokat. Ezzel párhuzamosan az adatközpontok kérdése környezetvédelmi és energetikai fókuszba került: a 2026-ban életbe lépő EU-s direktívák értelmében az újonnan épülő gigagyáraknak kötelezően újra kell hasznosítaniuk a keletkező hulladékhőt. Ez az európai „AI Factory” hálózat egyik fő versenyelőnye lehet a fenntarthatóság terén az amerikai és ázsiai riválisokkal szemben.
Az elkövetkező időszak menetrendje feszített: a február 27-i COMPET Tanács után az elnökség április 15–16-án rendezi meg az ERAC stratégiai ülését, ahol az Európai Kutatási Térség jövőjét határozzák meg. A félév csúcspontja a május 29-i formális Tanácsi ülés lesz, ahol a várakozások szerint elfogadják a digitális szuverenitásról szóló zárónyilatkozatot. Ez a dokumentum fogja kijelölni az utat ahhoz, hogy 2026 végére az EU ne csak szabályozza a technológiát az AI Act révén, hanem saját, szuverén infrastruktúrán (EuroHPC) futtassa a jövő gazdaságát meghatározó algoritmusokat. A ciprusi elnökség sikere azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e az FP10 költségvetését és a tagállami összefogást – mint amilyen a magyar AIFA-csatlakozás is – olyan szintre emelni, amely valódi alternatívát kínál a globális techóriásokkal szemben.
Nyitókép forrása: eabff / depositphotos.com
