Új stratégiai irány a fosszilis gazdaság után
Az Európai Bizottság 2025 novemberének végén mutatta be új stratégiáját a biogazdaság kialakításáról, ami többek között a fosszilis energiaforrások helyettesítését célozza az uniós versenyképesség megtartása mellett.
A biogazdaság kifejezés elsőre egy alternatív világképnek, valamilyen „mélyzöld” eszmének tűnhet egy laikus számára, ugyanakkor nem is olyan távoli egy fogyasztó számára, hiszen már napjainkban is számos területen körbevesz minket: egy lenvászon ruhadarab, egy parafatalpú papucs vagy egy méhviasz alapú ajakbalzsam is ilyen eszméken nyugszik. Ugyanakkor ez még mindig csekély részét képezi a mindennapi tárgyainknak, ugyanis azok leginkább fosszilis energiahordozókon alapulnak. Használatuk közben bele sem gondolunk, hogy amennyiben ezeket lecserélnénk valamilyen alternatív változatra, kevésbé terhelnénk környezetünket. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy legyenek alternatívák – az európai uniós biogazdasági stratégia pedig ezt a célt is szolgálja.
Az Európai Bizottság 2025 novemberében hirdette meg legújabb biogazdasági stratégiáját, amely a jelenlegi fosszilis energiaforrásokon alapuló gazdaságot biológiai (mezőgazdasági-, erdészeti-, tengeri biomassza, szerves hulladék stb.) alapokra kívánja helyezni a fenntarthatóság jegyében, a versenyképesség fenntartása és a reziliencia kiépítése mellett. A cél, hogy csökkentsük a fosszilis nyersanyagoktól való függést, erősítsük az ipart és támogassuk a zöld átmenetet.
A Bizottság 2012-ben hirdette meg első ilyen célú stratégiáját, amelyet egy felülvizsgálat követett 2018-ban, amelyeknek köszönhetően a kutatás-fejlesztés területén elindult a biogazdaság megalapozása. A legújabb stratégia sokkal határozottabban gyakorlati fókuszú, az ipari ágazatokra, a versenyképességre és az innovációk piacra jutására erősít rá. Mindezt az is jól mutatja, hogy a Versenyképességi Iránytű és a Tiszta Ipari Megállapodás élenjáró kezdeményezéseként hivatkoznak rá.
Ez a stratégia egy fenntartható és természetbarát gazdaság kiépítésének irányát jelöli ki az alábbi négy alappillér mentén:
- az innováció és a beruházások növelése;
- új vezető piacok (lead-market) kialakítása bioalapú anyagok és technológiák számára;
- a fenntartható biomassza-ellátás biztosítása az értékláncok mentén és
- a globális lehetőségek kihasználása.
A gyakorlat szintjén mindez azt jelenti, hogy növelni kell a befektetéseket és a támogatást e technológiák használatához, viszont kizárólag azon vezető piacokon, amelyeknek nagy potenciálja van a biogazdaság fellendítésére, csakúgy, mint a biológiai alapú műanyagok, csomagolások, textíliák, vegyi anyagok, építőipari termékek, műtrágyák és növényvédő szerek. Ezen termékek előnye, hogy könnyebben helyettesíthető a fosszilis energiahordozó mind a költségeket, mind az elérhetőséget tekintve, alacsonyabb karbonlábnyommal rendelkeznek, valamint sok esetben az importnak való kitettség is sokkal csekélyebb. A technológia területén a biomassza nagyfokú és hatékony feldolgozására kell fókuszálni, vagyis minél inkább helyben kell megoldani a feldolgozást és az újrahasználatot. Mindezeket nem kell a nulláról elindítani, hiszen számos országban működik már jól működő rendszer, vagyis a tudástranszfer, valamint a regionális és globális rendszerek kiépítése is elengedhetetlen.
És hogy mindezeket miből lehet majd megvalósítani? A stratégia többféle forrást és finanszírozási eszközt kíván allokálni, csakúgy, mint az EU-s kutatás-fejlesztési (Horizon Europe) források, különböző EU-s programok és alapok (LIFE, InvestEU stb.), kohéziós források, befektetési alapok és zöld pénzügyi ösztönzők, illetve a magánfinanszírozás bevonására is támaszkodna.
Milyen pozitív hozadékai vannak a biogazdaságra való átállásnak?
Azon alapvetésen kívül, miszerint a biogazdaság a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására a megújuló szerves anyagok (szárazföldi és tengeri biomassza) alkalmazását részesíti előnyben egyes ipari tevékenységekben, számos pozitív következménnyel járhat. Egyrészt jelentős munkahelyteremtést (már több mint 17 millió ember részére, ami 8%-a az EU-ban elérhető munkahelyek) indukál például a biotechnológia, a nem konvencionális mezőgazdaság vagy a biológiai alapú ipari termelésben. Ahhoz, hogy a gyakorlatban ez működhessen, a kutatás-fejlesztésben új irányokat kell kijelölni és új technológiákat kell megteremteni, csakúgy, mint a lebomló műanyagok vagy a biológiai alapú talajjavítók. A gazdaság új alapokra helyezése nemcsak a versenyképességet növelheti, hanem az ellenállóképesség megerősítésére is hatással bír, ami a változó világrendhez és környezethez is alkalmazkodik. Továbbá kisebb, mégis az EU számára meghatározó előny, hogy segít elérni a nettó klímasemlegességet.
Kitekintés
Az új stratégia alapján látható, hogy a biogazdaság immár nem csupán egy „zöld opció”, hanem kulcsfontosságú elem az EU ipari és környezeti jövőképében. A stratégia célja, hogy a biológiai alapú termékek és technológiák versenyképesek legyenek a fosszilis alternatívákkal, és hozzájáruljanak a klímacélokhoz, gazdasági növekedéshez és munkahelyteremtéshez. A következő években a tagállamok és érintett vállalatok feladata tehát:
- Tervezés és szabályozás: felül kell vizsgálni a nemzeti ipari, mezőgazdasági és környezetpolitikai stratégiáikat — a biogazdaság prioritásainak a nemzeti tervekbe (mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, energetika, ipar, hulladékgazdálkodás stb.) való integrálása szükséges. Ehhez elengedhetetlen az adminisztráció, engedélyezési folyamatok egyszerűsítése, hogy az innovatív megoldások gyorsan piacra kerülhessenek.
- Beruházás: a kulcs ipari területeken biotechnológiai üzemeket, bio-ipari klasztereket, regionális együttműködéseket kell létrehozni.
- Forrásallokáció: az elkövetkező években valószínűsíthetően jelentős támogatási hullám indul majd a biogazdaság fellendítésére, így csak ki kell majd használni az EU-s és nemzeti finanszírozási lehetőségeket, de ösztönözni kell a befektetőket, bankokat és a magánszférát is a források biztosítására.
- Kapacitásépítés: támogatni kell az ipari–kutatási–üzleti együttműködést, illetve a különböző kutatás-fejlesztési és pilot-projektek, valamint a regionális és helyi szintű kezdeményezéseket.
Ha mindez sikerül, az EU biogazdasága komoly ipari hajtóerővé válhat. Ehhez viszont egy beható fogyasztói szemléletváltásra is szükség van, hiszen a kereslet nélkül mit sem ér a kínálat.
Nyitókép forrása: smaglov / depositphotos.com
