A mesterséges intelligencia (MI) hatása a szuverenitásra
Gyakorló vállalati ügyvédként egyre több nagyvállalati ügyfelemnél látom, hogy nemcsak szabályozzák és képzik a munkavállalóikat a mesterséges intelligencia (MI), azon belül a generatív MI használatára, hanem saját maguk is fejlesztettnek vállalati generatív MI-szoftvereket (private generative AI). Sőt, a munkavállalókat ösztönzik ezek használatára, hiszen a vállalat ezáltal időt és pénzt spórol meg. Emellett könnyebbé és hatékonyabbá teszi munkavállalói életét.
A személyes tapasztalatomat erősíti a Deloitte Magyarország által a napokban közzétett „Magyar MI Körkép 2025: Hogyan használják a mesterséges intelligenciát a hazai vállalatok? Hazai felmérés az MI-ökoszisztémáról, kihívásokról és sikertényezőkről” felmérése is. 2025 júniusa és szeptembere között összesen 109 Magyarországon működő vállalattal folytattak online és személyes mélyinterjúkat, valamint írásos egyeztetéseket előre meghatározott tematika alapján és ennek alapján többek közt megállapítják, hogy:
- „A vállalatok 42% rendelkezik dedikált MI-büdzsével, és a cégek 83%-a a következő évben az MI-kiadások növekedésével tervez.”
- „A kutatásban részt vevő magyar cégek harmadánál már van dedikált vezető az MI-kezdeményezések élén.”
- „Az MI-projektek kapcsán a menedzsment elsősorban gyors és kézzelfogható megtérülést vár: hatékonyság, költségcsökkentés, hibák mérséklése. Az ügyfélélmény- és bevételteremtő célok jelenleg másodlagosak, de a trendek alapján ezek fokozatosan stratégiai fókuszba kerülnek.”
- „Az adatok azt mutatják, hogy a vállalatok a következő 1–3 évben leginkább a generatív MI-ben (71%) és a gépi tanulásban (55%) látják a legnagyobb üzleti potenciált, mivel ezek közvetlenül skálázható és széles körben alkalmazható előnyöket kínálnak. Az agentic AI (51%) és a természetes nyelvfeldolgozás (50%) szorosan követik – jelezve, hogy a cégek az autonóm és intelligens rendszerek felé mozdulnak. A középmezőnyben a folyamat-automatizálás (45%), az anomáliaérzékelés (42%) és a beszédfelismerés (42%) állnak, amelyek főként hatékonyság- és biztonságnövelő szerepet töltenek be. Az olyan technológiák, mint a digitális iker (12%) vagy az intelligens robotok (10%), alacsonyabb prioritást kaptak, mivel iparágspecifikusak és nagy beruházásigényűek.”
Ugyanakkor a fentieket az állami szférában egyelőre nem tapasztalom. Különösen a belső használatra szánt generatív MI-alkalmazásokat várom nagyon, hiszen a köztisztviselő azon tudna biztonságosan és gyorsan hasonló minőségű anyagokat készíteni, mint a versenyszférában dolgozó munkatársa. Jelenleg egy nemzetközi ügyvédi irodánál dolgozó kolléga a beadványa elkészítésekor használhatja a vállalat generatív MI-alkalmazását, csakúgy, mint egy-egy nagyvállalatnál dolgozó menedzser, azonban mindez nem mondható el a bíróságon, a közigazgatásban és más állami szervezeteknél dolgozó munkatársak esetében. Hál’Istennek törekvéseknek és terveknek itthon és az EU-ban nem vagyunk híján, de az állami szféra lemaradása egyelőre sajnos vitathatatlan.
„Az Egyesült Államok magánszférájának AI-befektetései 2024-ben elérték a 109,1 milliárd dollárt, ami közel 12-szerese Kína 9,3 milliárd dolláros befektetésének és 24-szerese az Egyesült Királyság 4,5 milliárd dolláros befektetésének. A különbség még szembetűnőbb a generatív mesterséges intelligencia területén, ahol az amerikai beruházások 25,4 milliárd dollárral meghaladták Kína, az Európai Unió és az Egyesült Királyság összberuházásait, míg 2023-ban ez a különbség még 21,8 milliárd dollár volt.” – olvassuk a témában meghatározó Stanford Egyetem “The AI Index 2025 Annual Report” jelentésében (Nestor Maslej, Loredana Fattorini, Raymond Perrault, Yolanda Gil, Vanessa Parli, Njenga Kariuki, Emily Capstick, Anka Reuel, Erik Brynjolfsson, John Etchemendy, Katrina Ligett, Terah Lyons, James Manyika, Juan Carlos Niebles, Yoav Shoham, Russell Wald, Tobi Walsh, Armin Hamrah, Lapo Santarlasci, Julia Betts Lotufo, Alexandra Rome, Andrew Shi, Sukrut Oak. “The AI Index 2025 Annual Report,” AI Index Steering Committee, Institute for Human-Centered AI, Stanford University, Stanford, CA, April 2025.)
Az állami beruházásokat a Stanford Jelentés 6.3.1. ábrája igyekszik összefoglalni 2013 és 2023 között. Ebből nemcsak a privát és az állami beruházások méretének viszonya, hanem az is megállapítható, hogy ezen a „térképen” hol helyezkednek el az európai állami MI-költések.
Forrás: “The AI Index 2025 Annual Report,” AI Index Steering Committee,
Institute for Human-Centered AI, Stanford University, Stanford, CA, April 2025.
S Európa és az állami szféra lemaradása az MI területén milyen hatással van az EU tagállamainak és megának az Uniónak a szuverenitására? A válasz röviden: megrendíti az európai digitális és gazdasági szuverenitást, hosszabb távon pedig függőségi viszonyt alakíthat ki a nemzetközi technológiai nagyvállalatokkal szemben. Ha az európai államok nem képesek saját mesterségesintelligencia-megoldásokat fejleszteni, akkor előbb-utóbb külső technológiai hatalmakra – amerikai vagy kínai cégekre – lesznek utalva nemcsak gazdasági, hanem stratégiai szinten is.
A versenyszféra már felismerte ezt: a cégek egyre több pénzt fektetnek generatív MI-be, és saját, zárt rendszereket építenek ki, ahol az adatok biztonságban maradnak. Az állami szféra azonban még nem tart itt – és ez nemcsak technológiai, hanem szuverenitási kérdés is. Ha az európai közigazgatás csak külföldi és nyilvános MI-eszközöket tud használni, akkor az adataink, döntéseink is nyilvánossá, sőt befolyásolhatóvá is válnak.
Ahhoz, hogy a tagállamok és az EU valóban megőrizze szuverenitását, versenyképességét, digitális önrendelkezését, nem elég szabályozni az MI-t – fejleszteni is kell azt.
Nyitókép forrása: Jirsak / depositphotos.com
