Budapesten találkoztak a közép- és délkelet-európai energia-összeköttetési csoport illetékes miniszterei annak érdekében, hogy a határon átnyúló együttműködést erősítsék.
A Közép- és Délkelet-Európa Energetikai Összekapcsolhatósága (Central and South-Eastern Europe Energy Connectivity – CESEC) 2015 óta a piaci integráció felgyorsításán, a megújuló energiaforrások bevezetésén, valamint a hidrogén és a biometán hálózatba való integrálásán dolgozik a régióban. Tagjai között 16 európai ország szerepel (Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Románia, Szlovénia, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Moldova, Észak-Macedónia, Szerbia és Ukrajna), amelyek energiaügyekért felelős miniszterei 2017-ben Bukarestben Egyetértési Megállapodást kötöttek az alábbi célok elérése érdekében:
- közös megközelítés a villamosenergia-piacok, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztése terén;
- az összekapcsolt regionális villamosenergia-piac kiépítését célzó kiemelt projektek létesítése;
- konkrét intézkedések a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyságba történő beruházások ösztönzésére egy olyan régióban, ahol hatalmas növekedési potenciál van.
Ez a megállapodás a kezdeti közös gondolkodást fejlesztette tovább, ugyanis a csoport alakulásakor még leginkább a régió gázellátását diverzifikáló – már ekkor is megjelent az orosz energiaforrástól való elszakadás gondolata –, határokon átnyúló és transzeurópai projektekre, a regionális gázpiacok fejlesztésére és az összehangolt uniós szabályozási keretrendszerre korlátozódtak, építve az ún. Függőleges Folyosó (Vertical Corridor) gázvezeték fejlesztésének projektjére. Ez a vezeték Görögországot Bulgáriával, Romániával, Magyarországgal, Szlovákiával, Moldovával és Ukrajnával fogja összekötni.
Az elköteleződés már adott, ugyanakkor az elmúlt éveket kevésbé jellemezte a tényleges cselekvés. Pedig az IRENA Nemzetközi Megújuló Energia Ügynöksége elemzésében már 2020-ban összegezte, hogy mit adhatna ez a közös megújuló energiára támaszkodó projekt az érintetteknek. Többek között prognosztizálható volt jelentős költségmegtakarítás (2030-ra évente 3,4 milliárd euró), továbbá a környezeti és egészségügyi hatások figyelembevételével mintegy 35 milliárd euró összegű többlet is. Emellett az energiaellátás biztonságának jelentős javulása, a korszerűbb, rugalmasabb regionális energiarendszer, valamint a Párizsi Megállapodásban foglalt éghajlati célok elérése is várható az együttműködéstől.
A budapesti találkozón a résztvevő felek ugyan megerősítették szándékukat az együttműködés irányába, tényleges cselekvési tervet egyelőre nem fogadtak el. Habár az EU csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását 30%-kal az 1990-es kibocsátási referenciaszinthez képest, a következő néhány évben hozzávetőlegesen ugyanennyi csökkenést szükséges elérni. Ez az együttműködés pedig nagy kiterjedésben segíthetné ezt a célt.
Kép: ESCAP
