Mark Rutte, volt holland miniszterelnök október 1-jén, kedden vette át hivatalosan is a NATO főtitkári pozícióját Jens Stoltenbergtől, aki tíz évig töltötte be a tisztséget. Ruttére a NATO 14. főtitkáraként valószínűleg nehéz időszak vár, többek között az orosz–ukrán háború kezelése és egyéb hangsúlyos biztonsági kérdések, problémák miatt. Szintén várakozással tekinthetünk majd az EU és a NATO közötti kapcsolatok alakulására az új főtitkár hivatali ideje alatt.
Rutte a pozíció átvételekor ismertette három fő prioritását a szövetség következő éveit illetően. Elsőként a NATO erejének megőrzését, a védelmi erők fenyegetésekkel szembeni hatékonyságának biztosítását és hitelességét emelte ki. Másodikként hangsúlyozta Ukrajna támogatásának növelését, valamint a NATO-hoz való közelítését, mivel, véleménye szerint, erős, független Ukrajna nélkül Európában nem lehet tartós biztonságot elérni. Harmadik célkitűzésként pedig a szövetség partnerségeinek, kapcsolatainak megerősítését említette. Rutte példaértékűnek nevezte Stoltenberg munkáját, hangsúlyozva, hogy ma a NATO nagyobb, erősebb és egységesebb, mint valaha, mely nagyrészt elődje vezetésének köszönhető. Ukrajna támogatásával kapcsolatban kiemelte, hogy annak költsége sokkal alacsonyabb, mint annak, amennyibe Putyin elnök győzelme kerülne, így Ukrajna támogatása alapvető prioritás. Azt is elmondta, hogy a NATO szerint nem áll fenn közvetlen veszélye az orosz nukleáris fegyverek alkalmazásának, és a NATO-országoknak nem is szabad engedniük Putyin nukleáris fegyverek esetleges használatával kapcsolatos fenyegetéseinek, mivel szerinte ez veszélyes precedenst teremtene.
Rutte az Európai Unióra a NATO egyedülálló és alapvető partnereként utalt. Az EU egyik kiemelt célja, hogy szeretné megerősíteni saját katonai szerepét és kapacitásait, azonban Stoltenberg régebben a duplikáció veszélyére figyelmeztette az országokat. Rutte pozícióra kerülésével viszont közeledhet egymáshoz az EU és a NATO álláspontja. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejegyzésében sikereket kívánt Ruttének, hangsúlyozva az EU–NATO partnerség nagyobb mértékű megerősítését. Az új főtitkár az azonos értékeket és érdekeket képviselő országokkal is szeretné elmélyíteni a kapcsolatokat, a közel-keleti és az észak-afrikai régióval is együttműködne, hogy elősegítse a szövetség szomszédságának stabilitását.
Mark Rutte 2010 és 2024 között Hollandia miniszterelnöke volt, illetve 2006 és 2023 között a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) elnöke is. Politikai karrierje nem volt nehézségektől mentes, például 2021-ben kormányának le kellett mondania egy családtámogatásokkal kapcsolatos botrány miatt, de ennek ellenére a 2021-es választást megnyerte. Két évvel később azonban, 2023-ban ez a kabinet is megbukott, mert a bevándorlással kapcsolatos kérdésekben nem tudtak megegyezni. Rutte ezt követően nem indult a miniszterelnöki posztért. A NATO főtitkári pozícióért Klaus Iohannis román elnökkel ellenfelekként indultak, azonban időközben Iohannis visszalépett a jelöltségtől.
Stoltenberg leköszönő főtitkárként Rutte pragmatizmusát és megegyezést előmozdító képességeit emelte ki, valamint azt, hogy biztosan nem fog kompromisszumot kötni a NATO értékei és elvei tekintetében. Stoltenberg a NATO történetének egyik legviharosabb időszakát élte meg főtitkárként, a Krím orosz annektálását követően lépett hivatalba 2014-ben. A következő években jelentős változások zajlottak a biztonsági környezetben, főként 2022-től, Ukrajna teljes körű megszállása óta, illetve emellett a növekvő számú terrortámadás, a COVID-19 világjárvány vagy akár a négy új NATO tagállam – Montenegró, Észak-Macedónia, Finnország és Svédország – hivatalos csatlakozásával járó megoldandó feladatok. Ennél könnyebb és eseménytelenebb valószínűleg a következő időszak sem lesz Rutte számára.
Kép forrása: nato.int
