Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérésére múlt hét péntekig, augusztus 30-ig kellett az uniós kormányoknak bejelenteniük biztosjelöltjeiket. A biztosok a következő 5 évben, a korábbiakhoz hasonlóan, fontos pozíciókat töltenek majd be. A tagállamok körében a gazdasági biztosi székek a legnépszerűbbek, valamint a versenyképesség és kereskedelem, a kohézió és a mezőgazdaság is jelentős érdeklődésre tart számot, azonban néhány tagállam nem hozta meg egyszerűen a döntést jelöltjeiről és kivárta az utolsó pillanatot.
Emellett Ursula von der Leyen a nemek közötti egyensúly fontosságát is hangsúlyozta, így azt is, hogy a tagállamok minél több nőt jelöljenek a biztosi pozíciókra, azt kérve a tagállamokhoz intézett levelében, hogy a két jelölt közül az egyik nő legyen a nemek közötti egyensúly elérése érdekében a Bizottságban. Ez azonban a gyakorlatban nem valósult meg, a legtöbb tagállam figyelmen kívül hagyta von der Leyen kérését. A tagországok ugyanis csak hét női jelöltet állítottak a 18 férfi biztosjelölt mellett. A biztosjelöléssel kapcsolatban Bulgária, Olaszország és Belgium kivárták az augusztus 30-i határidőt, részükről csak ekkor vált publikussá, hogy Olaszország Raffaele Fitto Európa-ügyi minisztert jelöli a biztos posztra; Bulgária pedig a korábbi külügyminisztert, Ekaterina Zaharievat és a volt környezetvédelmi minisztert, Julian Popovot jelöli.
Belgium a határidőig nem jelentette be kit, kiket szánna a biztosi posztokra. Ennek fő oka, hogy augusztus végén ismét holtpontra jutottak Belgiumban a kormányalakítási tárgyalások, miután lemondott megbízatásáról a megbeszéléseket vezető politikus, Bart de Wever. Fülöp belga király július elején kérte fel De Wevert, az Új Flamand Szövetség (N-VA) vezetőjét a kormányalakításhoz vezető egyeztetések lebonyolítására, miután az ő pártja nyerte a legtöbb szavazatot, azonban az egyeztetéseken részt vevő öt párt eddig nem tudott megállapodni a társadalmi-gazdasági alapelvekben. Ez pedig nyilvánvalóan akadályozza a biztosjelöltek kinevezését, hiába határozta meg von der Leyen a belgák számára is az augusztus 30-i határidőt.
Orbán Viktor július végén bejelentette, hogy ismét Várhelyi Olivér korábbi szomszédság- és bővítéspolitikáért felelős biztost jelöli. Magyarország a megalakuló új Bizottságban is megtartaná a bővítési biztosi posztot, azonban ez jelentős akadályokba ütközhet. A hírek szerint a többi tagállam, illetve az EP vonakodik attól, hogy Magyarország bármilyen erős biztosi pozíciót kapjon, és az európai parlamenti meghallgatás tekintetében sokan nem jósolnak pozitív eredményeket Várhelyinek.
Az EU szabályai szerint az Európai Bizottság elnöke osztja ki a szakpolitikai tárcákat a biztosjelöltek között figyelembe véve szakmai kompetenciáikat, európai elkötelezettségüket és függetlenségüket. A Bizottság tagjai hazájuk kormányától függetlenül látják el a rájuk háruló biztosi feladatokat. Ezt követően az EU Tanácsának is el kell fogadnia a kijelölt biztosokat, majd a jelölteket a tárcájuknak megfelelő parlamenti bizottság hallgatja meg és megvizsgálja, hogy alkalmas-e az adott jelölt a tisztségre. Ezen a ponton a biztosjelöltek visszaléptethetők, ha a parlamenti bizottság általi vizsgálat eredménye kedvezőtlen, majd az Európai Parlament egyhangú szavazás keretében dönt a biztosi testület egészéről.
Ha jelen helyzetben von der Leyennek sikerül elérnie, hogy a Tanács elfogadja a kiválasztott biztosjelöltek listáját, a meghallgatásokra már szeptember–októberben sor kerülhet, majd tartva ezt a menetrendet a EP képviselők az október 7–10-i, illetve 21–24-i plenáris ülések keretében dönthetnek a biztosok kinevezésével kapcsolatos határozattervezetről. Így, a legjobb esetben, a következő 5 évben a von der Leyen által vezetett Bizottság november 1-től kezdheti meg munkáját.
Kép forrása: euronews
