Az Európai Bizottság jókora büntetést rótt ki az egyik legnagyobb amerikai édességeket gyártó és forgalmazó vállalatra.
Az Európai Bizottság mint az uniós szerződések pártatlan és hűséges őrzője, valamint az egységes piac szabályozását felügyelő szerv, több éves kitartó munka során kivizsgált egy, az európai polgárokat rendkívül súlyosan károsító ügyet. Egy kereskedelmi szervezet megszegte az uniós versenyszabályokat, visszaélt monopol helyzetével, így korlátozni tudta a termékek határokon átnyúló kereskedelmét. Az egyes országok nemzeti piacán így kialakult erőfölényét tisztességtelenül használta ki – vagyis jóval drágábban adta el a termékeket, mint az indokolt lehetne. A Bizottság mindezt kiderítette, ezt követően az uniós polgárok jogos érdekeit vitézül megvédte, vagyis múlt héten egy több mint 337 millió eurós büntetést szabott ki a szabálysértőre.
Feltételezhető, hogy a Tisztelt Olvasó most az energiapiacra gondol, és úgy véli, hogy ezen a területen történhetett visszaélés a 2022-es évek után. Emlékezetes, hogy az EU irreálisan magas árakon volt kénytelen energiahordozókat beszerezni, miután sebtében levált az olcsó orosz energiahordozókról. De nem, mégsem ezen a területen lépett az EU, hanem a Mondelēz International vállalat ellen intézkedett. Az USA-ba bejegyzett vállalat az energiahordozókkal már-már vetekedő fontosságú termékekkel kereskedik: csokoládékkal, kekszekkel, illetve kávékkal. A magyar piacon talán legismertebb termékei közé tartoznak olyan márkák, mint a, Côte d’Or, Milka, Oreo vagy a Toblerone. Ugyancsak a Mondelēz International vásárolta fel a Győri Édest is, így ők gyártják és forgalmazzák a Pilóta kekszeket, vagy most már a Sport szeletet, a Negro cukorkát és a Kapucíner szeleteket is. Ezek után vita nem férhet ahhoz, hogy egy rendkívül kényes területen történt a visszaélés.
A Mondelēz 2015 és 2019 között korlátozta azokat a területeket vagy vásárlókat, amelyeknek egyes nagykereskedelmi vásárló (kereskedő / „bróker”) továbbértékesíthették a termékeket. Összesen tíz, egyes tagállamokban tevékenykedő kizárólagos forgalmazót akadályoztak meg abban, hogy a Mondelēz előzetes engedélye nélkül más tagállamokban található vásárlók értékesítési kéréseire válaszoljanak. Ezek a megállapodások és az összehangolt magatartások 2020-ig terjedtek ki és a teljes uniós piacot érintették.
Vagyis egy adott országban tevékenykedő forgalmazó nem árusíthatta termékeit egy másik országban, ahol a Mondelēz egy jóval magasabb árt szabott meg. Így alakult ki, hogy a vállalat megakadályozta, hogy egy németországi bróker viszonteladja a termékeket Ausztria, Belgium, Bulgária és Románia területén, ahol az árak magasabbak voltak. Hasonlóan, Hollandiából sem lehetett a csokikat és kekszeket Belgiumba importálni, ahol a vállalat drágábban értékesítette ezeket.
Az EB ilyen jellegű fellépése nem egyedi eset: 2024-ben az Apple ellen, míg 2017-ben a Google ellen vetett ki hasonló bírságot. Az Apple-re kiszabott bírság értéke több mint 1,8 milliárd euró volt, amiért a vállalat visszaélt erőfölényével. Az Apple alkalmazásfejlesztői nem tájékoztatták az iOS-felhasználókat az alkalmazáson kívül elérhető alternatív és olcsóbb zenei előfizetési szolgáltatásokról. Ez ellentmond az uniós trösztellenes szabályoknak. Ugyancsak a trösztellenes szabályok megsértése miatt kapott a Google egy 2,42 milliárd eurós bírságot, mivel a Google visszaélt a keresőmotor piaci erőfölényével és jogellenes előnyhöz juttatta a Google egy másik termékét. Ezekhez képest a Mondelēz vállalatra kirótt bírság már nem is tűnik olyan magasnak, csakhogy a vállalat nettó nyeresége a 2024. március 31-én zárult tizenkét hónapban 3,95 milliárd euró volt. Vagyis a büntetés kifizetésére a Mondelēz nettó jövedelmének csaknem egytizede megy el, ami bizony fájdalmas lehet.
Az édességmogul elleni fellépés nem a legfontosabb intézkedés, amivel jelenleg az EB kitöltheti idejét – az uniós polgárokat számos más, ennél lényegesebb kérdések foglalkoztatják, amelyekre úgy tűnik, nem kapnak megfelelő válaszokat uniós intézmények vezetőitől. Ezzel párhuzamosan az EU egykor rendkívüli vonzó ereje mára megkopott.
Ugyanakkor lényeges kiemelni, hogy az uniós egységes piacnak számos előnye van. Így az is, hogy az EU-n belül viszonylag hasonló árakon juthatunk az egyes termékekhez és szolgáltatásokhoz. Ehhez viszont elengehetetlen egy valóban pártatlan szervezet létezése, amely felügyeli a szerződéseket, fellép és eljár például a trösztellenes esetekben. Figyelembe véve, hogy egyre több olyan multinacionális vállalat van, amelynek egyes termékek vagy szolgáltatások felett monopóliuma van, így az élelmiszeripar területén is, ez a felügyelelet idővel akár kulcsfontosságú is lehet. A monopolhelyzettel való visszaélés, az édességeken túlmenően, az alapélelmiszerekre vagy vetőmagokra is igaz lehet – amely már az élelmiszerbiztonságot is érintheti.
Úgy tűnik, az EB ezen a területen elég jól teljesít. Könnyen lehet, hogy az uniós polgárok is sokkal jobban járnának, ha a Bizottság megmaradna ennél a szerepkörnél és nem táplálna politikai ambíciókat. Bár a választási hajrában lehet, hogy a büntetés kiszabása egy gesztus lehetett a szavazók irányába. A csokoládéhoz olcsóbban hozzájutó boldog szavazók akár hajlamosabbak lehetnek támogatni a Bizottság jelenlegi elnökét is?
Nyitókép forrása: Shutterstock
