A konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet–Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO–DPMNE) nyerte meg a május 8-i észak-macedóniai parlamenti választást. Ezzel párhuzamosan tartották az elnökválasztás második fordulóját, amelyen a VMRO-DPMNE jelöltje, Gordana Siljanovska-Davkova elsöprő győzelmet aratott Stevo Pendarovski, hivatalban lévő észak-macedóniai elnökkel szemben.
Siljanovska-Davkova az első női elnök az Észak-Macedón Köztársaság történetében. Május 12-i eskütétele során az ország nevében szereplő „észak” jelzőt elhagyta. Davkova megfogadta, hogy „megvédi a Macedón Köztársaság szuverenitását, területi integritását és függetlenségét”, miközben elkerülte az ország hivatalos nevének említését. A ceremónián résztvevő szkopjei görög nagykövet, Sofija Filippidu tiltakozása jeléül távozott a rendezvényről. Az esemény élénk visszhangot váltott ki a nemzetközi színtéren. Az Európai Unió diplomáciai szolgálata weboldalán egy közleményt tettek közzé, mely szerint: „Az EU sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Észak-Macedónia új elnöke, Siljanovska-Davkova az eskütétele során nem használta az ország alkotmányos megnevezését. Az EU emlékeztet a meglévő, jogilag kötelező erejű megállapodások tiszteletben tartása fontosságára, beleértve a Görögországgal kötött prespai megállapodást.” A 2018. júniusban megkötött ún. „Prespa Megállapodás” célja az évtizedek óta húzódó görög–macedón névvita rendezése volt. A macedón politikai vezetés végül 2018. szeptember 30-ára referendumot írt ki az ország alkotmányos nevének Észak-Macedóniára történő megváltoztatásáról. Az alacsony részvételi arány miatt a népszavazás érvénytelen lett, de mivel nem volt ügydöntő, ezért a 120 tagú parlament szavazhatott az alkotmány módosításáról. 2018. október 19-én a törvényhozás kétharmados többséggel megszavazta a névváltoztatást annak reményében, hogy ez majd új lendületet ad az ország uniós és euroatlanti integrációjának. A „Prespa Megállapodást” 2019. januárban mindkét ország ratifikálta, ezzel megnyílt az út Észak-Macedónia EU- és NATO-csatlakozása előtt. Itt szükséges megjegyezni, hogy Észak-Macedónia 2004 márciusában kérelmezte az EU-tagságot és 2005 decemberében EU-tagjelölti státuszt kapott. A várakozásokkal szemben az EU csak 2022 júliusában tartotta meg az első kormányközi konferenciáját Észak-Macedóniával, és kezdhették meg a csatlakozási tárgyalásokat.
Sziljanovszka-Davkova kampányát a „Macedónia újra büszke lesz” mottóval folytatta le, többször is leszögezte, hogy nem szeretné használni az ország nevében az „észak” jelzőt. Véleménye szerint nem lett volna szabad ilyen engedményt tenni, így azt sem szeretné, ha a Bulgáriával fennálló vita a Szófia által elvárt módon oldódna meg, s így az ország alkotmányába államalkotó népcsoportként kerüljön be a bolgár. Kijelentette: ha a parlament úgy dönt, hogy mégis ilyen módon kell módosítani az alkotmányt, akkor azt el fogja fogadni.
A fent leírtakból következtethető, hogy Davkova és a VMRO–DPMNE elsöprő győzelme egyrészt az EU a Nyugat-Balkánt érintő világos elképzelések nélküli integrációs politikájának, másrészt az országban uralkodó belpolitikai harcoknak köszönhető. Az EU-csatlakozáshoz szükséges reformok elmaradása, a magas szintű korrupció, a rossz gazdasági helyzet, a növekvő munkanélküliség és az ezzel együtt járó elvándorlás nagymértékű elégedetlenséget váltott ki a választópolgárok körében.
A VMRO-DPMNE vezetője, Hristijan Mickoski úgy nyilatkozott, hogy a következő konzervatív vezetésű kormány a korrupció elleni küzdelmet prioritásként fogja kezelni, és „minden egyes személyt felelősségre vonnak, akik korrupciós cselekményt követtek el”.
Az új elnök pedig kijelentette, hogy felkeresi ugyan Brüsszelt, de első útjai a Balkán más országaiba vezetnek, mert szeretné meggyőzni a szomszédos államokat, hogy támogató magatartással, és nem vétóval érhetők el a célok. Davkova beszédében nem tért ki az ország európai integrációs folyamatával kapcsolatos kérdésekre, viszont hangsúlyozta: „a többi balkáni országgal közösen az ország európaivá tételén” kíván dolgozni.
Az ilyen jellegű kijelentések az EU számára is jelzésértékűek. Amennyiben Görögország beváltja fenyegetését, miszerint ismételten élni fog vétójogával – ha az Észak-Macedón Köztársaság nem tartja be a „Prespa Megállapodásban” foglaltakat –, akkor a másik fél válaszreakciói sem maradnak el. Jelen geo- és biztonságpolitikai helyzetben nagyon körültekintően kell eljárni, mert a Nyugat-Balkán országainak EU-n kívül maradása számos kockázati tényezőt rejt magában. Ilyen kockázati tényező például a migrációval szorosan összefüggő emberkereskedelem. Az Európai Bizottság 2023. évi országjelentéséből is kiderül, hogy Észak-Macedónia a migrációs mozgások egyik fő tranzitútvonala. Az ország továbbra is aktív szerepet játszik a vegyes migrációs áramlások kezelésében. 2023. április 1-jén lépett hatályba a Frontex, valamint Észak-Macedónia határigazgatási együttműködésről szóló megállapodás, amely lehetővé teszi a Frontex számára, hogy közös műveleteket hajtsanak végre a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelem és az irreguláris migráció ellenőrzése érdekében, a nemzetközi normákkal összhangban és az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartása mellett.
A Bizottság jelentésében azt is hangsúlyozta, hogy a meglévő kétoldalú megállapodásokat minden félnek jóhiszeműen végre kell hajtania, ideértve az Észak-Macedónia és Görögország közötti „Prespa Megállapodást”, valamint a Bulgáriával kötött barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződést, beleértve annak jegyzőkönyveit is. Az elmúlt időszakban a kétoldalú kapcsolatokat negatívan befolyásolták egyes politikusok nemzeti kisebbségek ellen irányuló és euroszkeptikus nyilatkozatai. E téren éppenséggel további erőfeszítésekre lenne szükség a párbeszéd és a kölcsönös tisztelet légkörének előmozdítása érdekében.
Nyitókép forrása: Wikipedia
