A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) március 5-én elfogatóparancsot adott ki két magas rangú orosz parancsnok ellen: Szergej Kobilas altábornagyot és Viktor Szokolov admirálist háborús bűncselekmények elkövetésével vádolják. Az orosz–ukrán háború kezdete óta ez a második alkalom, hogy az ICC elfogatóparancsot ad ki orosz tisztviselők ellen, az elsőt 2023 tavaszán adták ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen, őket azonban azóta sem vonták felelősségre.
Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, így rendkívül valószínűtlennek tűnik, hogy ez a felelősségre vonás a jövőben valamikor is megtörténik. Az ICC szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az orosz parancsnokok olyan rakétatámadásokért felelősek, amelyek nemcsak az ukrán villamos infrastruktúrában okoztak károkat, hanem komoly mértékben a civilek számára is, így emberiesség elleni bűncselekményekkel is vádolják őket. Ezek az állítólagos támadások 2022 októbere és 2023 márciusa között zajlottak, amikor is Kobilas az orosz légierő nagy hatótávolságú részlegének parancsnoka volt, Szokolov pedig a fekete-tengeri orosz hadiflottát irányította.
Moszkva a háború során tagadta, illetve tagadja azt, hogy bármikor is támadta volna Ukrajna civil lakosságát és infrastruktúráját, a jelenlegi elfogatóparancsot pedig felháborítónak nevezte. Zelenszkij ukrán elnök ezzel szemben természetesen üdvözölte az ICC döntését.
2023 márciusában Putyint az Ukrajnában elkövetett háborús bűnök miatt, Marija Lvova-Belovát pedig az ukrán gyerekek elhurcolása miatt ítélték el. Az ICC akkori közleménye szerint alapos okkal feltételezték azt, hogy Putyin az elkövetett háborús bűncselekmények egy részét közvetlenül, míg másik részét egyéb személyekkel összefogva követte el. Azzal is vádolták, hogy elnöki hatalmát nem használta fel arra, hogy megakadályozza, megszüntesse a gyerekek deportálását. Az ICC 2023-ban eredetileg titokban akarta tartani az elfogatóparancsok kiadását, azonban úgy döntött, nyilvánossá teszi, bízva abban, hogy ez akadályozó erővel bír a további bűncselekmények elkövetésében.
A Nemzetközi Büntetőbíróságot a 2002-ben hatályba lépő Római Statútum hozta létre, amely a népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel, háborús bűncselekményekkel és az agresszió bűntettével gyanúsított – tehát legsúlyosabb nemzetközi bűntetteket elkövető – egyének felelősségre vonására jött létre, állandó bíróságként, és a nemzeti büntető joghatóságokat egészíti ki. A Statútumot eddig 124 állam ratifikálta, melyek sorához Oroszország nem csatlakozott, a Bíróság joghatóságát azóta sem ismeri el. Emiatt az elítélteket Oroszországnak ki kéne adnia, vagy csak Oroszország területén kívül lehetne őket letartóztatni. Az emberiesség elleni bűntettek vonatkozásában a Statútum szerint több olyan cselekmény értendő, amelyet a polgári lakosság elleni átfogó vagy módszeres támadás részeként, a támadásról tudva követnek el.
Fentiek alapján az orosz elnök esetében teljes mértékben valószínűtlen, hogy hazája kiadja az ICC-nek, így az elfogatóparancs esetlegesen nemzetközi utazásaiban korlátozhatja csak őt. 2022 februárja, az orosz–ukrán háború kitörése óta Putyin a hírek szerint nyolc országba utazott, melyek nagy része 1991 előtt a szovjet birodalom része volt, így ez számára biztonságosnak mondható. Az ICC döntései tehát megszülettek, azonban jelenleg nem látszik, hogy a közeljövőben Putyin és társai a hágai bíróság előtt „szerepelnének” vagy gyakorlati módon felelősségre vonhatóak lennének.
Kép forrása: nagalandpost.com
