Oroszország január közepén kilépett az Európa Tanács (ET) Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezményéből, melynek következtében több millió, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személy maradt jogvédelem nélkül. A döntéssel összefüggésben a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága szintén január közepén kiadott közleményében mély sajnálatát fejezte ki. A Keretegyezmény jelenleg a legátfogóbb, jogilag kötelező erejű szerződésnek tekinthető a kisebbséghez tartozó személyek jogainak védelmére.
A Keretegyezményt az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 1994. november 10-én fogadta el, majd a nemzetközi szerződés 1995. február 1-jén nyílt meg aláírásra, illetve 1998. február 1-jén lépett hatályba. A szerződés ratifikációja nemcsak az ET tagállamai számára állt nyitva, hanem a Miniszteri Bizottság meghívása nyomán más államok számára is. A Keretegyezmény jelenleg 39 országban bír kötelező hatállyal. A dokumentum a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdések széles skáláját öleli fel, beleértve a kisebbségi nyelvek használatát a médiában és az oktatásban, valamint a kisebbségi kultúrák, történelmek, nyelvek és vallások támogatását és védelmét.
Oroszország januárban az Európa Tanács felé történő hivatalos értesítés megküldésével lépett ki a Keretegyezményből, ezt követően pedig a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottsága január közepén közleményt adott ki, melyben amellett, hogy mély sajnálatát fejezte ki a döntéssel kapcsolatban, kiemelte, hogy ezzel a lépéssel Oroszország több mint 25 millió, valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyt foszt meg a dokumentum által biztosított védelemtől.
A Tanácsadó Bizottság aggodalmának is hangot adott a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, illetve az őshonos népek oroszországi helyzetét illetően. Ezzel összefüggésben a közlemény kiemelte, hogy a kisebbségekhez tartozó fiatal férfiak felülreprezentáltak az orosz–ukrán háborúban elhunytak között. A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek kisebbségi nyelvhasználathoz és oktatáshoz való jogai egyre inkább szűkülnek, illetve a kisebbségi jogokért kiálló emberi jogi jogvédőket komoly jogsértések érik. A Bizottság kitért a Krím-félszigeten és egyéb, Oroszország által ideiglenes ellenőrzés vagy megszállás alatt álló területeken élő ukrán nemzeti kisebbség képviselőitől beérkező jelentésekre is. Ezek alapján az emberi szenvedésen és a kulturális örökség elpusztításán túl a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek emberi jogsértéseknek, valamit orosz asszimilációs törekvéseknek, politikának vannak kitéve.
Oroszországban a hivatalos statisztikák szerint 193 etnikai csoport képviselői élnek, akik legalább 270 nyelvet és dialektust beszélnek, így a kisebbségi szakértők már régóta figyelmeztetnek, hogy Oroszország egyre diszkriminatívabb politikája veszélyezteti a kulturális és nyelvi sokszínűséget.
A fenti közleményben az Európa Tanács megerősítette azt az elhatározását, hogy továbbra is kapcsolatot tart majd fenn az oroszországi civil társadalom képviselőivel, illetve a Tanácsadó Bizottság a továbbiakban is készen áll arra, hogy párbeszédet folytasson Oroszország nemzeti kisebbségeinek és őshonos népeinek képviselőivel, teljeskörű szolidaritását fejezve ki velük a kisebbségi jogokért folytatott törekvéseikben.
A Keretegyezményből való kilépéssel Oroszország nemzetközi elszigeteltsége ismét jelentős mértékben nőtt. Putyin a kilépésről szóló törvényjavaslatot 2023 októberében terjesztette elő. Az orosz elnök ezzel kapcsolatos döntése annak következménye, hogy Oroszország tavaly márciusban kilépett az Európa Tanácsból, mivel az Ukrajna elleni invázió miatt az összes képviseleti jogától megfosztották a szervezetben, majd néhány hónappal később korlátozták Oroszország részvételét a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságában is.
Nyitókép forrása: depositphotos.com
