Döntés Európa jövőjét meghatározó kérdésekről
Az uniós állam- és kormányfők idén legutolsó ülésüket 2023. december 14–15-én tartják, ahol döntő jelentőségű témákat vitatnak meg az Európai Unió, valamint a kontinens jövője szempontjából. Az év továbbra is a válságok és konfliktusok éve volt, akár az EU keleti szomszédságában vagy a Közel-Keleten zajló eseményeket figyeljük, emellett a pandémiából való kilábalás helyett a globális értékláncok, a gabonaárak és a nyersanyagok árai határozták meg a mindennapokat. Milyen válaszokat adhat erre Európa és milyen hatással lesznek a 2024-es választások évei a folyamatokra? Egy erősebb vagy egyre fragmentáltabb Európai Uniónak vagyunk a szemtanúi?
A év utolsó Európai Tanács ülésén fő fókuszban az EU bővítése lesz, amely megoszlik az Ukrajnát és a Keleti Partnerséget, valamint a Nyugat-Balkánt előbb integrálni akaró tagállamok között. Jelzésértékű, hogy az Európai Tanács ülését megelőzte a Nyugat-Balkán csúcs, ahol a tagállamok döntéshozói egyhangúan elfogadták a brüsszeli nyilatkozatot. Elismerésüket fejezik ki a nyugat-balkáni hatok felé, hogy teljes mértékben igazodtak az EU közös kül- és biztonságpolitikájához, illetve kiemelik a szükségességét a jószomszédi viszony fenntartásának.
Az integráció fokozatossága nem jelentheti annak lassulását, hiszen több évtizede vár a régió, hogy teljes jogú tagja legyen a közösségnek. Ennek megerősítésére az EU gyakorlati reformokkal segíti a hat ország harmonizációját, így sokkal egyszerűbben válhatnak tagokká. Egyrészt a fizetési rendszerek korszerűsítése, valamint a közlekedési és gazdasági folyosók fejlődését tovább szeretnék támogatni. Ez egyszerűbbé teszi az emberek mindennapjait, különösen ha az EU és a Nyugat-Balkán közötti banki tranzakciókat nézzük. Ennek folyománya a teljes digitális átállás, a roaming megszüntetése, illetve a régió dekarbonizációja – összhangban a napokban elfogadott COP28 nyilatkozattal.
Az EU költségvetéséről és bővítéséről szóló vitákat színesíti a 2024–2029-es Stratégiai Menetrendben foglalt célok elérése, többek között a védelmi unió, a migráció, az uniós költségvetés, valamint az energiapolitika terén. A migráció elleni küzdelem mellett fontos lesz a schengeni bővítés dinamizálása Románia és Bulgária kapcsán, különösen a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépés megakadályozására. A bővítés tehát nem képzelhető el a szorosabb belső integráció és a belső határok lebontása nélkül.
Figyelemmel a fél év múlva esedékes európai parlamenti választásokra, új politikai és intézményi szereplők határozzák meg az EU közös irányát, így a most meghozott vagy elhalasztott döntések meghatározók lesznek a következő fél évtizedre. A legtöbb szakpolitikai irány megfeleltethető Juncker korábbi bizottsági elnök öt forgatókönyvének, hol több tagállami beleszólásra, hol kevesebbre, de hatékonyabban vagy éppen sokkal szorosabb integrációra lesz lehetőség.
Végső soron az EU identitásáról folyik majd a vita: az integráció sebességéről, irányáról és mélységéről, ahol a teljes konszenzus megléte az EU demokratikus erejét erősítheti, annak hiánya pedig további kompromisszumkeresést vagy stagnálást indukálhat egy egyre bizonytalanabb nemzetközi környezetben.
Az európai döntéshozók tehát nincsenek könnyű helyzetben, viszont saját országuk, tehát végső soron az EU (és a tágabb Európa) érdekeit kell szem előtt tartaniuk.
Kép forrása: consilium.europa.eu
