Napjainkra a mesterséges intelligencia (MI) zökkenőmentesen épült be a mindennapi életünkbe, mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára. A figyelemre méltó képességeivel mindenütt jelen van az emberek életében az élet minden területén, az ezzel történő interakciók a modern emberi tapasztalat rutinszerű részévé váltak.
A vállalkozások számára az MI hatékony eszközzé vált, amellyel fokozhatják működésüket és versenyelőnyre tehetnek szert. A munkafolyamatok optimalizálásától kezdve az értékes meglátások nyújtásáig a mesterséges intelligencia nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyre inkább digitális és adatvezérelt környezetben a vállalkozások gyarapodni tudjanak. Ez már nem a technológiai óriásoknak fenntartott luxus, hanem a kis- és középvállalkozások számára is szükségszerűvé vált. Azoknak a vállalkozásoknak azonban, amelyek még nem használták ki az ebben rejlő lehetőségeket, hatalmas versenyhátrányba kerülhettek. A technológia előretörése azt jelenti, hogy a vállalatok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne vegyenek tudomást a technológia átalakító képességeiről.
Az Európai Parlament a digitális stratégia keretein belül hozzájárul olyan szakpolitikák kialakításához, amelyek elősegítik az EU-n belüli digitalizációt, miközben biztosítják az alapvető jogok és értékek tiszteletben tartását. Ennek keretein belül kezdődött meg többek között az MI-nek a szabályozása is. Az Európai Parlament 2020. októberében három dokumentumot fogadott el melyek célja, hogy az MI fejlesztése közben az etikai normákat is figyelembe vegyék. Az első ajánlás alapján fontos, hogy biztosítani lehessen az átláthatóságot, elszámoltathatóságot, biztonságot, az alapvető jogok tiszteletben tartását és a diszkriminációt elkerüljék. A második dokumentum központi eleme a felelősségvállalásra koncentrálódik egységes szabályok mentén. A harmadik dokumentum pedig a szellemi tulajdon megfelelő szabályozására tesz ajánlásokat.
Az intelligencia szó pontos meghatározása és jelentése, még inkább a mesterséges intelligencia kifejezés pontos jelentése sok vita tárgyát képezi. Az MI meghatározása különösen nehéz, tekintve, hogy tudományágakon szerteágazó technológiáról beszélünk. Filozófusok, informatikusok és kognitív tudósok csoportjai próbálták megválaszolni ezt a kérdést. Mielőtt megfelelő szabályozás, jogszabály születhetne, szükség van egy definíción alapuló fogalmi megértésre. Az MI meghatározásának nehézségei nagyrészt az „intelligencia” fogalmának többértelműségéből adódnak. Az intelligenciát magunkban is felismerjük, ezért az erről alkotott képünket emberi tulajdonságokhoz kötjük. Az intelligencia egyik értelmezése az intellektuális feladatok elvégzésének képességéhez kötődik, a technológia fejlődésével azonban a számítógépek által elvégezhető feladatok is fejlődnek. Ahogy a gépek egyre több feladatot végeznek el, hajlamosak vagyunk nem úgy tekinteni rájuk, mint amelyek elérik az intelligencia szintjét, hanem inkább távolabbra toljuk az intelligencia küszöbét.
Egyetlen szótár például négy meghatározást ad a mesterséges intelligenciára:
- A számítástechnika tudományterületének egy tanulmányi területe. A mesterséges intelligencia olyan számítógépek fejlesztésével foglalkozik, amelyek képesek az emberhez hasonló gondolkodási folyamatokra, például tanulásra, következtetésre és önkorrekcióra.
- Az a koncepció, hogy a gépek fejleszthetők, hogy átvegyenek bizonyos, általában az emberi intelligenciához hasonlónak tartott képességeket, mint például a tanulás, az alkalmazkodás, az önkorrekció stb.
- Az emberi intelligencia kiterjesztése a számítógépek használata révén, ahogyan a múltban a fizikai erőt a mechanikus szerszámok használatával bővítették.
- Szűkebb értelemben a számítógépek hatékonyabb használatára szolgáló technikák tanulmányozása a programozási technikák tökéletesítése révén.
Jelenleg a fogalom meghatározásával Európai Uniós szinten egy magas szintű szakértői csoport foglalkozik, melynek célja, hogy több területen is használható legyen. A szakértői csoport legfőképpen az Európai Bizottság 2018-as fogalom meghatározásával él, ezt elemzi tovább, hogy egy átfogó képet kaphassunk a területről. A közleményük szerint: „A mesterséges intelligencia olyan rendszerekre utal, amelyek intelligens viselkedést mutatnak azáltal, hogy elemzik környezetüket és bizonyos fokú önállósággal lépéseket tesznek meghatározott célok elérése érdekében.” Továbbá „Az MI-alapú rendszerek lehetnek tisztán szoftveralapúak, amelyek a virtuális világban működnek (pl. hangalapú asszisztensek, képelemző szoftverek, keresőmotorok, beszéd- és arcfelismerő rendszerek), vagy az MI beágyazható hardvereszközökbe (pl. fejlett robotok, autonóm autók, drónok vagy a tárgyak internetének alkalmazásai).”
Fontos azonban megjegyezni, hogy a Bizottság javaslata szerint az MI rendszereket pontosan is meg kell határozni a folyamatban lévő jogi szabályozások tekintetében. Az MI rendszerek fogalmának meghatározása az Európai Bizottság 2021/0106 (COD) jogszabályterveztének 3. cikkének (1) bekezdése szerint: „olyan szoftver, amelyet az I. mellékletben felsorolt technikák és megközelítések közül egy vagy több alkalmazásával fejlesztettek, és amely az ember által meghatározott célkitűzések adott csoportja tekintetében olyan kimeneteket, például tartalmat, előrejelzéseket, ajánlásokat vagy döntéseket képes generálni, amelyek befolyásolják azt a környezetet, amellyel kölcsönhatásba lépnek.”
Természetesen a fogalommeghatározások közül nem hagyható ki, hogy az MI a saját fogalmát is meghatározza. A ChatGPT az alábbi módon határozta meg saját magát: „Az MI az emberi intelligencia szimulációját jelenti a számítógépekben és más gépekben. Az informatika multidiszciplináris területe, amely olyan rendszerek és szoftverek létrehozására összpontosít, amelyek képesek olyan feladatok elvégzésére, amelyek jellemzően emberi intelligenciát igényelnek, mint például a tanulás, a problémamegoldás, az érvelés, a természetes nyelvi megértés és az érzékelés.”
A meghatározások is változnak az idők folyamán a gyors fejlődés miatt. Az újabb definíciók az „intelligens emberi viselkedés utánzásáról” beszélnek, ami már sokkal erősebb definíció. Ahelyett, hogy a mesterséges intelligencia általános definícióját vizsgálnánk, a mesterségesen intelligens rendszerek meghatározására is szorítkozhatunk. A többféle definíciókban az alábbi négy kategória, ami kiemelendő:
- rendszerek, amelyek úgy gondolkodnak, mint az emberek
- rendszerek, amelyek úgy viselkednek, mint az emberek
- rendszerek, amelyek racionálisan gondolkodnak
- rendszerek, amelyek racionálisan viselkednek
Összefoglalva tehát a korábban meghatározottakat elmondható, hogy nincs egységes és átfogó meghatározása az MI-nek, azonban ezek összevonásával az alábbiként határozható meg: Az MI az emberi intelligencia szimulációjára összpontosít a számítógépek és más eszközök segítségével. Ezek olyan informatikai rendszerek, amelyek képesek az emberi intelligenciát és viselkedést lemásoló vagy azt meghaladó teljesítményt mutatni a környezetük elemzése, illetve meghatározott célok elérése érdekében.
Kép: Portfolio
