Néhány napja, november 27. és 29. között Brüsszelben volt a NATO-külügyminiszterek találkozója. A kétnapos tanácskozás keretében első alkalommal tartották meg a NATO–Ukrajna Tanács külügyminiszteri szintű ülését. A megbeszélésen Antony Blinken, amerikai külügyminiszter is részt vett. „Határozottan megerősítjük Ukrajnának nyújtandó támogatásunkat, miközben Kijevnek továbbra is az orosz agresszióval kell szembenéznie” – fogalmazott.
A NATO-külügyminiszterek találkozójának fő témája az orosz–ukrán háború mellett a közel-keleti válság, valamint a nyugat-balkáni régió stabilitásának megőrzése volt.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kijelentette, hogy „a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a térség békéjét, mert ez egész Európa számára fontos”. Stoltenberg utalva az elmúlt időszakban Észak-Koszovóban történő eseményekre – többek között a KFOR elleni támadásra, ahol 93 katona megsérült, valamint a banjskai incidensre, melynek halálos áldozatai is voltak – elmondta, hogy kulcsfontosságú a koszovói helyzet enyhítése. Ennek érdekében felszólította a belgrádi és pristinai vezetőket, hogy tartózkodjanak minden agresszív fellépéstől és lázító retorikától.
A NATO főtitkár véleményét osztva Josep Borell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy a nyugat-balkáni országok stabilitása és jóléte, valamint az Unió külpolitikájához való igazodásuk létfontosságú az EU számára. Borell hangsúlyozta az EU és a NATO együttműködésének fontosságát Koszovóban.
Németország külügyminisztere, Annalena Baerbock a NATO-országok külügyminisztereinek találkozóját követően kijelentette, hogy a német fél további százötven békefenntartó katonát küld Koszovóba. „A Nyugat-Balkánon a béke veszélyben forog. A NATO és az EU kötelezettségei pedig kéz a kézben járnak. Az EUFOR missziója Bosznia-Hercegovinában, a NATO KFOR missziója pedig Koszovóban biztosítja a békét” – mondta.
A NATO-országok külügyminisztereinek találkozóján többek között Volodimir Zelenszkij ukrán elnök november 15-én napvilágot látott figyelmeztetése miatt került sor annak a megvitatására, hogy növelik a katonák létszámát a KFOR koszovói békefenntartó misszióján belül. Zelenszkij azt állította: olyan információkkal rendelkezik, amelyek arra engednek következtetni, hogy Oroszország újabb válságokat idézhet elő a Nyugat-Balkánon és Moldovában, hogy elterelje a világ figyelmét az ukrajnai háborúról.
Az ukrán elnök kijelentése aggodalommal töltötte el az EU, az Egyesült Államok és a NATO képviselőit.
A hírt követően a katonai szövetség vezetője a régióba utazott, ahol Bosznia-Hercegovina, Koszovó és Szerbiába vezetőivel is tárgyalt. Stoltenberg Szarajevóban, a nyugat-balkáni körútjának első állomásán aggodalmának adott hangot a boszniai Szerb Köztársaság elszakadási törekvései, valamint Oroszország jelentős befolyása miatt. Véleménye szerint e két tényező alááshatja az ország stabilitását, és lassíthatják a reformok végrehajtását. Hozzátette: Bosznia-Hercegovina vezetőinek egységesnek kell lenniük, és a fejlődésért kell dolgozniuk. Aleksandar Vučić szerb elnökkel folytatott megbeszélés során hangsúlyozta a Belgrád–Pristina közötti párbeszéd folyatásának, valamint a szeptember 24-én, Észak-Koszovóban történt fegyveres támadás elkövetőinek felelősségre vonásának fontosságát. Stoltenberg kijelentette, hogy támogatja a Szerb Községek Közösségének megalakulását, mert ez a záloga a két fél közötti kapcsolat normalizálásának. A főtitkár nyugat-balkáni körútját Észak-Macedónia látogatásával zárta, ahol a térség NATO-tagországainak vezetőivel találkozott. Szkopjében tartott beszédében kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán biztonsága alapvető fontosságú a szövetség számára.
Elmondta, hogy a NATO figyelemmel kíséri Oroszország tevékenységét a térségben. „Látok olyan tekintélyelvű államokat, amelyek alá akarják ásni szabadságunkat, ideértve a Nyugat-Balkánt is. Dezinformációt terjesztenek, megosztottságot szítanak és aláássák a demokráciát. Viszont erőteljes katonai jelenlétünk van ebben a régióban, és készek vagyunk mindent megtenni, hogy szövetségeseinket megvédjük a fenyegetéstől” – nyilatkozta. Stoltenberg kijelentette, hogy a feszültségek ellenére nincs érzékelhető katonai fenyegetés egyetlen NATO-tagállamra sem a térségben.
James O’Brien, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős külügyminiszter-helyettese figyelmeztette Koszovót és Szerbiát, hogy a zavargások előidézése Koszovó északi részén konfrontációt jelent a NATO-val. „Fontos, hogy mindkét fél megértse: ha zavargások vannak Észak-Koszovóban, az a NATO-val való összeütközést eredményezi“ – mondta. „Koszovó északi részének biztonságossá kell válnia, mert a két fél csak így érhet el politikai előrehaladást az Európai Unió felé vezető úton” – jelentette ki O’Brien.
Mindeközben Albin Kurti koszovói miniszterelnök gratulált az albánoknak a Koszovói Biztonsági Erők napján, és a pristinai „Adem Jašari” laktanyában tartott rendezvény központi megemlékezése során kijelentette, hogy a Koszovói Biztonsági Erők a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) utódai. Kurti hangsúlyozta, hogy a kormány eddig 3459 katonát és tisztet képzett ki külföldön, és megduplázta a katonai költségvetését. Miloš Vučević szerb védelmi miniszter pedig Oroszország belgrádi nagykövetével, Alekszandar Bocan-Harcsenkóval találkozott. Vučević a találkozón kiemelte: „Szerbia hálás azért a támogatásért, amit az Orosz Föderáció nyújt országunk szuverenitása és területi integritása megóvása érdekében”. A miniszter hozzátette: „Hosszú távú stratégiai elhatározásunk az is, hogy országunk katonailag semleges maradjon”. A megbeszélésen az időszerű koszovói kérdéseket is megvitatták.
Az észak-koszovói helyzet deeszkalációja érdekében brit csapatok járőröznek a Koszovó és Szerbia közötti szakaszon. „Jelenleg rutinszerű járőrözést végzünk, amely főként a gyanús és illegális tevékenységekre vonatkozó információk gyűjtését jelenti” – nyilatkozta Josh Geddy, a brit hadsereg tisztje.
Közben Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter arra szólította fel az Európai Unió vezetőit, hogy ne „nagyítón keresztül” nézzenek a Nyugat-Balkánra és „rózsaszín szemüvegen keresztül” Kijevre. Véleménye szerint az EU-hoz való csatlakozás kapcsán nem szabad előnyben részesíteni Ukrajnát a Nyugat-Balkán országaival szemben. Schallenberg kijelentette, hogy az EU-nak nem szabad megengednie Oroszország és Kína befolyásának erősödését a régióban. Jelezni kell, hogy ezek az országok az európai család részei. „Ellenkező esetben elveszíthetjük őket” – mondta.
Nyitókép forrása: Flickr / NATO North Atlantic Treaty Organization
