Az Európai Unió nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása mintegy 3%-kal csökkent 2022-ben az előző évhez mérten, tovább közelítve az 1990-es szinthez.
Az EU klímapolitikai agendáján a kezdetek óta meghatározó szereppel bír a mitigáció, vagyis a légkörbe jutó károsanyag-kibocsátás csökkentése. A környezeti degradáció és a klímaváltozás egyik fő mozgatórugója a (többségében) emberi tevékenységből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátás, ez az indikátor pedig remek alapot nyújt a kvantitatív monitorozásra, legyen akár szó negatív vagy pozitív elmozdulásról. A Párizsi Megállapodás és az uniós vállalások alapján e mérésnek bázisát az 1990-es kibocsátási szint képezi, tehát a csökkentést az akkor szinthez kell közelíteni.
Az Energiaunió helyzetéről (State of the Energy Union) szóló 2023. évi jelentés többek között tömöríti az éghajlat-változási fellépés előrehaladásáról szóló jelentést (Climate Action Progress Report), amely főbb szektoronként mutatja be a 2022. év üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mértékét. Ennek értelmében az EU nettó kibocsátása 2022-ben mintegy 3%-kal csökkent, amellyel tavaly 32,5%-os redukcióval számolhatott a közösség.
A nagy szennyező ágazatok közül az épületszektor 10%-os, az ipar 9%-os csökkenést ért el 2022-ben az előző évhez képest, amely értékek messze felülmúlják az elmúlt évek teljesítményét. A középmezőnyben a mezőgazdaság (-2%) és a hulladékágazat (-1%) szerepelnek: tartva a korábbi időszak tendenciáját. Ezzel szemben az energiaágazatban 3%-os (2021-es évvel együtt körülbelül 11%-os) növekedés volt tapasztalható, hasonlóan a közlekedési szektor esetében.
Az értékek alakulása az elmúlt évek gazdasági eseményeit teljes mértékben lekövetik. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerében (EU ETS) szereplő gyárak és erőművek kibocsátása 2022-ben 1,8%-kal esett vissza az előző évhez képest, ami nagyrészt az európai energiaválság hatásának tudható be. Az energiaszektorban észlelhető emelkedés a szén nagyobb mértékű felhasználásának köszönhető a villamosenergia-termelésben, míg az ipari termelésből származó kibocsátás az infláció növekedése és az ipari kereslet csökkenése miatt csökkent. Annak ellenére, hogy a 2021-es év erőteljes fellendülést hozott, összeségében a 2022-es kibocsátás továbbra is a 2019-es, a koronavírus-járvány miatt eszközölt intézkedések által kialakult szint alatt maradt.
Egy másik pozitív fejlemény, hogy a hozzávetőleges adatok alapján 2022-ben az előző évhez képest nőtt a légkörből elnyelt szén mennyisége az EU-ban. A tagállamok előrejelzései alapján azonban az EU jelenlegi teljesítménye nem konvergál a 2030-ra kitűzött cél eléréséhez (évente 310 millió tonna szén-dioxid-elnyelés).
Ugyan a számok biztatóak, az EU-nak és tagállamainak továbbra is jelentősen fokozniuk kell végrehajtási erőfeszítéseiket, és fel kell gyorsítaniuk a kibocsátáscsökkentést annak érdekében, hogy a 2030-ra kitűzött 55%-os nettó üvegházhatásúgáz-csökkentési cél és a 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése ténylegesen megvalósulhasson.
Kép: European Commission
