Élet a CBAM hatályba lépése után
Az importtermékek karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmust (CBAM) október 1-jén vezették be: egyelőre kizárólag jelentéstéli kötelezettséggel jár, 2026-tól viszont vámokkal sújtják a nagy kibocsátású importtermékeket.
Az EU az importtermékek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusa (Carbon Border Adjustment Mechanism – CBAM) a francia soros elnökség egyik kiemelt témája volt mint a Fit for 55 csomag egyik pillérét jelentő intézkedés. A rendeletről a Tanács még 2022 márciusában állapodott meg, végleges változatáról idén áprilisban döntöttek. A CBAM értelmében 2026-tól fokozatosan a világon elsőként vetnek ki adót a nagy széndioxid-kibocsátású termékek (vas és acél, cement, alumínium, műtrágya, villamosenergia-termékek, hidrogén, valamint közvetett kibocsátással járó importáruk, például feldolgozott termékek) behozatalára. A következő bő két év egy átmeneti időszak lesz, amely alatt a vállalatok EU-ba irányuló exportjára vonatkozó kibocsátási adatait negyedévente kell jelenteni, hasonlóan az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) jelentéstételi kötelezettségéhez.
A mechanizmus bevezetése az ETS keretében ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek fokozatos megszüntetésével párhuzamosan zajlik majd; mindkét intézkedés a nem uniós vállalatok szigorú uniós éghajlat-politikai előírásoknak való megfelelését fogja szolgálni. A CBAM teljes körű bevezetése után az EU-ba importált, megjelölt karbonintenzív ipari árucikkeket az előállításuk során felhasznált üvegházhatású gázok kibocsátásával arányosan adóztatja meg.
A gyakorlatban az alábbiak szerint fog működni a rendszer:
- Az importőrök regisztrálnak, megkezdődik az adatszolgáltatás
- A várható kibocsátások fedezésére uniós tanúsítványokat vásárolnak (összhangban az ETS áraival)
- A szereplők minden évre meghatározzák az importáruk mennyiségét és az ezekből fakadó kibocsátást
- Az importőr átadja a tanúsítványokat VAGY az importőr igazolja, hogy a származási országban már befizette a széndioxid-kibocsátási díjat, amely összeget levonják az adott tanúsítványnál
A CBAM úgy szolgálja az európai ipar versenyképességének megőrzését, hogy elősegíti a kibocsátáscsökkentési célok elérésének védelmét (pl. a határokon kívülről érkező olcsóbb importáruk kiszorításával). Kísérletet tesz arra, hogy az EU piaci méretét kihasználva ösztönözze az ipar globális szereplőit kibocsátásuk csökkentésre. Volumenét tekintve a legnagyobb valószínűséggel a nagy ipari exportorientált gazdaságokat, például Kínát és Törökországot, de az afrikai és közel-keleti, nyersanyagokban gazdag országokat is jelentősen érinteni fogja a karbonvám kivetése. Nemzetközi viszonylatban sok kritika érte ezt az iparpolitikai, de bizonyos szempontból tekintve klímapolitikai intézkedést, miszerint protekcionista intézkedésként az európai ipar fellendítésére irányul (a megdrágult importáruk helyett a hazait fogják előnyben részesíteni), különösen azért, mert Európa versenyképessége romlott a magasabb energiaárak miatt.
Bár a CBAM-et az amerikai Inflációcsökkentési Törvényt (Inflation Reduction Act – IRA) megelőzően dolgozták ki, sok kritikus hasonló típusú iparpolitikának tekinti, amelynek célja a hazai ipar előnyben részesítése a széndioxid-mentesítés nevében. Ugyanakkor pozitívumként lehet megnevezni, hogy a CBAM elindulása elejét veszi az európai telephellyel rendelkező vállalatok harmadik országba történő áthelyezésének. Ez a tendencia már régóta látható az európai piacokon: a szigorú uniós szabályozások miatt számos termelési egységet a kontinens határain kívülre menekítenek az európai vállalatok. Utóbbi azért is kiemelten fontos, mert az IRA számottevő forrást allokál a kibocsátáscsökkentés, az éghajlatvédelem és a megújuló energiaforrások támogatására vonatkozó beruházások ösztönzésére, ami az európai ipari szereplők „elcsábítását” is elindíthatja.
Az Európai Unióban hatályba lépett CBAM-hoz hasonló intézkedések bevezetését nemzeti szinten is fontolgatják államok, köztük Kanada, Nagy-Britannia, Németország – utóbbi egy ilyen unió létrehozását is pedzegeti. Mindemellett az Egyesült Államokban is felmerült, hogy a jelenlegi kibocsátásra vonatkozó korlátozó jogforrásokkal szemben egy nemzeti szintű szén-dioxid adóval orientálnák a vállalatokat a környezeti szempontok figyelembevételére.
Mindenesetre a hatályba lépő CBAM-ot most kiemelt figyelem övezi. Az Európai Bizottság az Európai Unió végrehajtó intézményeként folyamatosan felülvizsgálja a mechanizmust, működésében technikai változtatásokat eszközölhet, amennyiben arra „előre nem látható, kivételes és nem provokált” események vannak hatással.
A vállalatoknak 2026 elejéig van idejük a behozatali vámok megállapítására, a bő kétéves időintervallumban valószínűsíthető, hogy a mechanizmus által érintett termékcsoportok száma is bővülni fog. Habár a CBAM várhatóan még számos technikai változáson fog átesni, az intézkedés globális szinten világíthat rá, hogy a szupranacionális szabályozói környezet átalakítása, a szén-dioxidon alapuló árképzés képes-e új szintre emelni a klímaváltozás elleni küzdelmet és a zöld átállás előmozdítását.
Kép: Carbon Credits
