Nehéz feladat előtt a román kormány.
A román kormány nehéz feladat előtt áll: a megszorító gazdasági intézkedések bevezetése mellett az úgynevezett különleges szolgálati nyugdíjak reformját is meg kell oldania. A héten a parlament elé terjesztette a kormány a vonatkozó törvény újabb verzióját, azonban kétséges, hogy az Alkotmánybíróság elfogadja a javasoltakat, másik oldalról viszont a javaslatok egy része látszatmegoldásnak tűnik, emiatt lehet, hogy az Európai Bizottság nem fogadja el elégségesnek azokat. A tét: 1,5 milliárd euró EU-s támogatás.
Romániában a különleges szolgálati nyugdíjakat a 90-es évek vége óta vezették be. A rendszer kedvezményezettjei kezdetben a bírók voltak, majd később kiterjesztették a katonai személyzetre, a diplomatákra és a parlamenti képviselőkre is. Az eredmény: a törvény lehetővé teszi az államelnök jövedelmét meghaladó, 15 000 lej/hó (körülbelül 3000 euró) összegű különleges nyugdíj folyósítását, amely a bírák esetében ennek az összegnek a dupláját is elérheti.
Romániában több mint 200 ezren részesülnek úgynevezett különleges nyugdíjban, többségük a Hadügyminisztérium és a Belügy volt alkalmazottja, több, mint 170 000 ember. A nyugdíj összegét tekintve azonban dobogós helyen az a több mint 4000 bíró áll, akiknek átlagnyugdíja meghaladja a 19 000 lejt (közel 3800 euró havonta).
Az Európai Bizottság határozottan kérte a járulékfizetés elvét kizáró különleges nyugdíjrendszer megváltoztatását, sőt az Országos Helyreállítási Tervben mérföldkőként szerepel a reform, de sajnos eddig minden változtatási kísérletet megvétóztak, például az Alkotmánybíróság, amelynek tagjai maguk is részesülnek ebben a nyugdíjban.
Az Alkotmánybíróság, amelynek tagjai a havi 25 ezer lejt (5000 euró) meghaladó különnyugdíjban is részesülnek, az elmúlt két évben elutasította mind a 7000 lejt meghaladó nyugdíjak túladóztatásáról szóló törvényt, mind a különnyugdíjak megszüntetését.
Az Európai Unió tagállamaiban jóformán mindenhol van különleges nyugdíj, például ilyen juttatásban részesülnek a nehéz vagy veszélyes munkát végzők (majdnem minden tagállamban) vagy a rendőrség, a hadsereg, a hírszerzés és az igazságszolgáltatás tagjai (körülbelül 19 tagállamban).
Túl azon, hogy ezekért a juttatásokért az illető személyek nem fizették ki a társadalombiztosítási járulékokat, Romániában a speciális nyugdíjak meghaladják a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 1,3 százalékát, nem beszélve arról, hogy ezek a személyek sok esetben korhatár-kedvezménnyel mennek nyugdíjba, akár 45-47 évesen, és utána újra állami alkalmazottként dolgoznak, megtartva az emelt szintű nyugdíjukat is.
Az RMDSZ véleménye szerint két megoldás van a probléma megoldására: a nagyon magas nyugdíjak megadóztatása és egy új nyugdíjtörvény, amely kizárólag a járulékfizetés elvén alapul.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a következőket nyilatkozta: „Az Országos Helyreállítási Tervben foglalt vállalás Románia részéről, hogy a nyugdíjkiadásokat a bruttó össztermék 9,4 százalékára szorítja le – ez az egyik feltétele volt annak, hogy az Európai Bizottság jóváhagyja a Romániának szánt összegeket a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság áthidalására.
Kelemen Hunor hozzátette: a bírák, katonatisztek és más állami alkalmazottak által kapott speciális nyugdíjak reformját nem az EB kérésére kell végrehajtani, hanem a társadalmi egyenlőtlenségeket kell megszüntetni. Szerinte a hozzájárulás elvének kell érvényesülnie (vagyis mindenki olyan arányban kapjon, amennyit a társadalombiztosításba befizetett), azt meg egyenesen elfogadhatatlannak nevezte, hogy egyes állami tisztviselők korkedvezménnyel mennek nyugdíjba, és a fizetésüket meghaladó összeget kapnak havonta különnyugdíjként.”
Fotó: RMDSZ
