Szeptember 24-én, a hajnali órákban Észak-Koszovóban páncélozott járművekkel közlekedő, szerb nemzetiségű fegyveresek elbarikádozták Banjska nevű település bejáratát. A tűzharc akkor kezdődött, mikor ezt a rendőrség észlelte. A lövöldözés során egy rendőr és három koszovói szerb vesztette életét. Az eset kapcsán Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette, hogy „tényszerűen ki kell vizsgálni, mi történt Banjska falunál és a felelősöket az igazságszolgáltatás elé kell állítani”.
Az európai diplomácia vezetője határozottan elítélte a fegyveres csoport támadását az észak-koszovói településen, és kiemelte, hogy a támadásoknak azonnal véget kell vetni. „Az EULEX figyelemmel kíséri a helyzetet és megbízatásának megfelelően, a NATO KFOR-ral szorosan együttműködve kész támogatni a koszovói intézményeket a stabilitás és biztonság fenntartásában” – erősítette meg. Borell figyelmeztette a szerb felet, hogy amennyiben Brüsszel úgy ítéli meg, hogy Szerbia nem teljesíti az EU által megfogalmazott, az észak-koszovói feszültségek csillapítására vonatkozó követelményeket, kész fontolóra venni az országgal szembeni büntetőintézkedések bevezetését. Továbbá hozzátette, az EU többek közt arra is felszólította Szerbiát, hogy csökkentse fegyveres erőinek harci készültségét.
A fent leírtak arra engednek következtetni, hogy a szeptember 24-én kirobbant tűzharc kiváltó okait az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és a nemzetközi szervezetek képviselői nem vették figyelembe. Nem készültek fel az észak-koszovói helyzet ilyen szintű eszkalációjára annak ellenére sem, hogy számos figyelmeztető jel utalt erre vonatkozóan, kezdve azzal, hogy a legutóbbi Belgrád–Pristina párbeszéd kudarcba fulladt. Ezt követte Albin Kurti, koszovói miniszterelnök brüsszeli tárgyalást követő sajtótájékoztatója, ahol azt nyilatkozta, hogy a Szerb Lista nevezetű koszovói kisebbségi szerb párt tagjai „fizetni és szenvedni” fognak azért a politikai melléfogásért, amit elkövettek. Célozva arra, hogy a párt tagjai az áprilisban megtartott önkormányzati választás alkalmával bojkottra szólította fel a szerb lakosságot. Ennek tudható be, hogy alacsony részvételi arány mellett (3,5 %), de demokratikus úton négy északi, szerblakta járásban albán nemzetiségű polgármesterek kerültek a szerb többségű közösségek élére. Kurti továbbá kijelentette, hogy azok a kisebbségi sorsban élő szerbek jól élnek, akik integrálódtak a többségi társadalomba. A Szerb Lista néhány nappal ezelőtt lemondott alelnöke, Milan Radoičić mindezekre a következőt nyilatkozta: „az idő eldönti, hogy a végén ki fog fizetni és szenvedni”. Radoičić kijelentette, tisztában van azzal, hogy Kurti fenyegetése komolyan veendő. A korábbiakban már megmutatta, hogy képes káoszt okozni, konfliktusokat és gyűlöletet szítani, intézményekre nyomást gyakorolni, szerb nemzetiségű polgárokat alaptalanul üldözni. Közleményében Albin Kurtit egy újabb megszállónak nevezte, és hangsúlyozta, hogy „azt csinálhat, amit akar, de nem addig, ameddig akar”. Ezt követően Aleksandar Vučić utasította a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatóját, Petar Petkovićot, hogy kezdjék meg azoknak az eljárásoknak az előkészületeit, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívásához szükségesek a Koszovóban és Metóhiában uralkodó helyzet miatt. Petković közölte, Szerbia a Biztonsági Tanács ülésének sürgős összehívását követeli, mivel Albin Kurti feltett szándéka, hogy etnikailag megtisztítja Koszovót, ahol a szerb nép már évszázadok óta él.
Vučić az észak-koszovói helyzet eszkalálódása előtt néhány nappal, az ENSZ közgyűlésén a következőt nyilatkozta: „A nemzetközi biztonsági helyzetet alapjaiban megrázó háborúk és az erőszak újabb hullámai egy fájdalmas következmény, amelynek oka az ENSZ alapokmányában lefektetett elvektől való eltérésben keresendő.” Úgy értékelte, hogy a globális béke továbbra is veszélyben forog.
A szerb államfő a fegyveres támadást követően kijelentette, erre azért került sor, mert „a szerbek fellázadtak, nem akarják elviselni Albin Kurti terrorját”. Elmondta, hogy ő időben szólt Brüsszelben, és az ENSZ-ben is beszélt erről, de senki sem hallgatta meg. Szerinte a konfliktus csak az albánoknak és azoknak felel meg, akik „illegális és szerbellenes akciókat” hajtanak végre. Továbbá hozzátette, hogy kevesebb áldozat lett volna, ha a NATO vezette KFOR-békefenntartók beavatkoznak. Vučić arra kérte a nemzetközi közösség képviselőit, hogy tegyenek meg minden szükséges lépést a koszovói szerb lakosság védelme érdekében. A szerb elnök a Kvinta-országok képviselőivel tartott belgrádi megbeszélésén azt kérte, hogy Koszovó északi részén a KFOR vegyen át Albin Kurti rendőrségétől minden közbiztonsággal kapcsolatos feladatot.
A másik oldalon Kurti a szerb felet okolta a helyzet kialakulásáért. A koszovói miniszterelnök Facebook-posztjában arról számolt be, hogy „Belgrád hivatalos politikai, pénzügyi és logisztikai támogatásával szervezett bűnözök támadják államunkat. A bűnözők és parancsnokaik el fognak bukni, el lesznek fogva, bíróság elé kerülnek és meg lesznek büntetve. A Koszovói Köztársaság kormánya és az állami intézmények készek egységesen reagálni a bűnözésre, a terrorizmusra és terroristákra”. A pristinai Albanian Post arról számolt be, hogy a koszovói rendőrség elleni támadásban Banjska faluban az orosz Wagner és Szpecnaz tagjai mellett a szerbiai „Obraz” jobboldali szervezet tagjai is részt vettek. Mladen Obradović, az „Obraz” elnöke tagadja az ilyen vádakat.
Az EU, USA, az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet is határozottan elítélték az esetet, és felhívták a figyelmet arra, hogy az elkövetőket felelősségre kell vonni.
Anthony Blinken, az USA külügyminisztere az X közösségi oldalán bejelentette, hogy tárgyalt Vučić elnökkel, hangsúlyozta a Koszovóval fennálló feszültség enyhítésének szükségességét és az erőszakos támadók felelősségre vonását. Hangsúlyozta továbbá az EU által vezetett párbeszéd során vállalt kötelezettségek maradéktalan végrehajtását is.
Vélhetően a nemzetközi és belpolitikai nyomás hatására Milan Radoičić, a Szerb Lista alelnöke a teljes körű felelősséget magára vállalta a Koszovó északi részén lévő Banjska faluban szeptember 14-én történtekért, olvasható abban a vallomásban, amit ügyvédje, Goran Petronijević ismertetett az újságírókkal. Radoičić kiemelte, hogy tettéhez Belgrádból semmiféle segítséget nem kapott, és szándékáról nem is értesítette a szerbiai vezetést, mivel bizonyos kérdésekben már régóta különbözik az álláspontjuk. Arról, hogy kitől, honnan, milyen bevételből került a fegyverekhez, nem tett említést a nyilatkozatában, viszont mint kiderült: lemondott a Szerb Listában betöltött alelnöki pozíciójáról.
A NATO további védelmi erők mozgósítását engedélyezte Koszovóba – jelentette be a szervezet sajtóközleményben, a feleket pedig a feszültségek azonnali csökkentésére és az EU által közvetített párbeszéd folytatására szólította fel.
A helyzet jelenlegi állása szerint a szerb államfő veszített hitelességéből és befolyásából, amelyet a Nyugat felé szeretett volna mutatni. A szeptember 24-i események rámutattak, hogy Vučić mégsem tudja olyan mértékben ellenőrizni és befolyásolni az eseményeket, ahogyan azt elvárnák tőle a tárgyalófelei. Ezzel az incidenssel elveszítette előnyös tárgyalási pozícióját, amely abból eredt, hogy konstruktív partnerként tekintettek rá. Ha a szerb állam nem tisztázza mi történt Banjskában, nem szorgalmazza a felelősök felkutatását, és nem tesz lépéseket hasonló események megakadályozása érdekében, akkor az a kisebbségi létben élő szerbekre is negatív hatással lesz. Branimir Stojanović, Gračanica volt polgármestere megjegyezte, hogy az észak-koszovói és metóhiai szerbek belefáradtak az elveszett életekbe, és a felelősség a nemzetközi közösséget, Pristinát és Belgrádot terheli. „Ez egy teljes katasztrófa, az életek elvesztése helyrehozhatatlan és nincs több idő játszani. A korábbiaknál sokkal többen gondolkodnak most azon, hogy kiköltözzenek Koszovóból” – mondta. A fennálló helyzetre az egyedüli megoldást az észak-koszovói régió demilitarizálása és a békefenntartó erők fokozott jelenléte jelentené. Továbbá nem szabad hagyni, hogy az állam erőszakmonopóliumát megtörjék. Az észak-koszovói történések ugyanis azt bizonyítják, hogy a félkatonai szervezetek nemcsak belső konfliktusokat okoznak, hanem az egész régió destabilizációjához vezethetnek.
Forrás: Flickr / NATO’s photostream