A legfrissebb Eurobarométer tanulságai
A különböző uniós tagállamok polgárai több kérdésben is eltérően ítélik meg az EU orosz–ukrán háborúval kapcsolatban folytatott politikáját.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök a State of the Union beszéde előtt két nappal, 2023. szeptember 11-én tették közzé az Eurobarométer közvélemény-kutatás legfrissebb eredményeit. A felmérést az Európai Bizottság rendelte meg, így az abból levonható főbb következtetésekről is ez a testület adott ki hivatalos sajtóközleményt.
A sajtóközlemény erőteljesen azt sugallja, hogy a közvélemény-kutatás alapján az európaiak egyetértenek a Bizottság elnöke által követett politikai prioritásokkal és intézkedésekkel. Már a címében is úgy fogalmaz, hogy „az európaiak egyetértenek az energiaválság kezelése, a fenntarthatóság előmozdítása és az Ukrajna támogatása érdekében hozott intézkedésekkel.”
Később, a háborúval kapcsolatos felmérési eredmények összefoglalásakor a közlemény többek között kiemeli, hogy az európaiak „86%-a egyetért azzal, hogy az EU továbbra is humanitárius támogatást nyújt a háború sújtotta lakosságnak, 77%-uk támogatja a háború elől menekülők befogadását, 71%-uk pedig újabb gazdasági szankciók bevezetését Oroszországgal szemben.” A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az európaiak 65%-a ért egyet azzal, hogy az EU-nak pénzügyi és gazdasági segítséget kell nyújtania Ukrajnának, és 57%-uk véli úgy, hogy az EU-nak támogatnia kell a katonai felszerelések beszerzését, szállítását és a kiképzést Ukrajna részére.
Bár az Eurobarométer eredményeit bemutató hivatalos sajtóanyag nem foglalkozik azzal, hogy a fenti kérdésekre adott válaszok tagállamomként hogyan alakulnak, ezek – a kutatást részletesebben bemutató dokumentumból egyébként kinyerhető adatok – szintén tanulságosak.
A felmérés eredményeit alaposabban, tagállami bontásban is megvizsgálva megállapítható, hogy az Ukrajnának nyújtandó humanitárius segítségnyújtás és az ukrán menekültek befogadása kapcsán valóban nagy az egyetértés az európaiak között. Különösen a humanitárius segítségnyújtás esetében mondható el, hogy az európaiak elsöprő többsége támogatja azt, anélkül, hogy jelentős különbség lenne az egyes tagállamok közvéleménye között.
A felmérés országspecifikus adataiból azonban az is kiderül, hogy a különböző tagállamok polgárai jóval megosztottabbak a tekintetben, hogy az EU-nak be kellene-e vezetni újabb gazdasági szankciókat Oroszországgal szemben. Bár a hivatalos sajtóanyag azt emeli ki, hogy az uniós átlag 71% támogatja az újabb Oroszország-ellenes szankciókat, ez a megállapítás több szempontból is árnyalandó. Egyrészt a sajtóközlemény által kiemelt százalékarány azért ilyen magas, mert elkészítői egy kalap alá vették azokat a válaszadókat, akik teljes mértékben támogatják a szankciókat, és azokat, akik ennél visszafogottabban válaszolva úgy nyilatkoztak, hogy hajlanak a szankciók támogatására. Ha azonban a fenti kétféle válaszadói csoportot külön-külön vizsgáljuk, világossá válik, hogy a szankciókat teljes mértékben támogatók százalékaránya uniós átlagban valójában csak 46%, míg további 25% inkább csak hajlik a szankciók támogatására. Másrészt fontos kiemelni azt is, hogy több uniós tagállamban a teljesen egyetértők és az egyetértésre hajlók együttes összege sem éri el az 50%-ot. A szankciók támogatói még így, a két válaszadói kategóriát egyben számolva is kisebbségben vannak öt tagállamban, nevesül Bulgáriában, Cipruson, Görögországban, Magyarországon és Szlovákiában. Ha pedig csak a szankciókat teljes mértékben támogatók arányát vizsgáljuk, akkor az említett tagállamokban mindössze 25% körüli arányokat figyelhetünk meg. Az Unió belső polarizáltságát mutatja, hogy ugyanez az arányszám több tagállamban ugyanakkor a 60–70% közötti tartományban mozog. A statisztikában tehát nagy a szórás, azaz a különböző uniós tagországok közvéleménye között jelentős eltérések tapasztalhatók.
Az Ukrajnának nyújtott uniós pénzügyi és gazdasági támogatás kapcsán is fontos árnyalni a bizottsági sajtóközlemény által sugalmazott képet. Megállapítható ugyanis, hogy az uniós átlagot tekintve mindössze az európaiak 26%-a válaszolt úgy, hogy egyértelműen támogatja az EU ilyen típusú intézkedéseit, míg 38%-uk ennél visszafogottabban nyilatkozva inkább csak hajlik ezek támogatására. Ezen felül megfigyelhető, hogy egyetlen EU-s országban sem kerültek többségbe azok, akik teljes mértékben támogatják az EU ilyen jellegű intézkedéseit. A teljesen egyetértők aránya Svédországban volt a legmagasabb, de itt is csak 50%-ot ért el. A legtöbb országban az billentette a mérleget összességben pozitív irányba, hogy sok megkérdezett úgy nyilatkozott, hogy hajlik az Ukrajnának nyújtott pénzügyi és gazdasági segítség támogatására. Még így is több tagállamban az Ukrajna finanszírozását teljes mértékben támogatók és a támogatásra hajlók együtt sem érik el a megkérdezettek többségét. Ez a helyzet hat tagállam, Bulgária, Csehország, Görögország, Ciprus, Magyarország és Szlovákia esetében. Sőt, említésre méltó ebből a szempontból Ausztria is, ahol bár többségben vannak a támogató választ adók, de csak 53%-kal fordult pozitívra a mérleg nyelve. Így valójában az Ukrajnának nyújtott gazdasági és pénzügyi támogatás is sokkal megosztóbb kérdés annál, mint amit a hivatalos bizottsági közlemény sugall, korántsincs mögötte olyan egyértelmű, a tagállamok mindegyikére egyaránt jellemző állampolgári támogatás, mint az a humanitárius segítségnyújtás kapcsán tapasztalható.
A kép még ennél is árnyaltabb az Ukrajna részére nyújtandó katonai felszerelések beszerzésére, szállítására és a katonai kiképzés finanszírozására vonatkozó kérdés tekintetében. Az ilyen típusú intézkedésekkel teljesen egyetértők csak Finnországban vannak többségben (51%-kal), a többi ország adatai ettől általában jelentősen elmaradnak. Nyolc tagállamban, azaz Bulgáriában, Csehországban, Görögországban, Cipruson, Magyarországon, Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában a támogatók és a támogatásra hajlók együttesen sem érik el az 50%-ot. Ez pedig szintén olyan eredmény, amelyet az uniós döntéshozók nem hagyhatnának figyelmen kívül az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos politikai intézkedések elfogadása során.
Az Eurobarométer felmérés előnye, hogy segítségével rendszeresen, az összes uniós tagországra kiterjedő közvélemény-kutatási adatokat nyerhetünk. Az eredmények értékelésekor ugyanakkor fokozottan figyelni kell a részletekre és a felmérés módszertani sajátosságaira.
Kép forrása: Pexels
