Ugrás a tartalomhoz
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • GYŰJTEMÉNY
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
Taraczközi Anna

Az EU kutatási keretprogramjának megújítása

Középpontban a „dual‑use by design”.

Taraczközi Anna 2025.07.04.
Navracsics Tibor

Negyven éve leng

Az európai együttműködés egyik leghatásosabb szimbóluma.

Navracsics Tibor 2025.07.03.
Pató Viktória Lilla

Hogyan teljesít Magyarország a digitális évtizedben?

Összehasonlító áttekintés a 2024-es és 2025-ös Digitális Évtized Helyzetéről Szóló Jelentések alapján.

Pató Viktória Lilla 2025.07.02.
Lábody Péter

MI-útmutató

Komoly kihívássá vált az etikus és átlátható működés.

Lábody Péter 2025.07.01.
Ludovika.hu

Dánia az EU élén

Skandináv ambíciók a lengyel elnökség után.

Ludovika.hu 2025.07.01.
ÖT PERC EURÓPA BLOG
Mernyei Ákos Péter
Mernyei Ákos Péter
kutató, NKE EJKK Európa Stratégia Kutatóintézet
  • 2023.07.04.
  • 2023.07.04.

Jogosult-e egy EP képviselő uniós jogszabály megsemmisítését kérni?

Energetikai tárgyú jogszabály felülvizsgálata kapcsán értelmezte a Törvényszék, hogy kik és milyen feltételek mellett jogosultak uniós jogszabályok érvényességét vitatni.

Főszabály szerint nem jogosultak Európai Parlamenti („EP”) képviselők saját jogon uniós jogszabályokat megtámadni és azok megsemmisítését kérni – határozott június végén hozott ítéletében a Törvényszék. A döntés az EP képviselők jogállásával kapcsolatban komoly jelentőséggel bír, ugyanis az uniós bíróság egyértelművé tette, hogy csak az EP mint uniós intézmény és nem az egyéni EP képviselők jogosultak a Bizottság vagy más uniós szerv által meghozott jogszabályok megsemmisítését kérni az Európai Bíróságtól az EP előjogai megsértésére hivatkozással. A döntés fellebbezhető.

Az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (az „EUMSz”) értelmében (263. cikk) az EP, a Tanács és a Bizottság, valamint a tagállamok külön érdekeltség igazolása nélkül kérhetik a Bíróságtól valamely uniós jogszabály megsemmisítését. A jogszabályok érvényességét, szűkebb körben, csak ún. „előjogaik védelmében” jogosultak vitatni az EU más, meghatározott szervei (a Számvevőszék, az Európai Központi Bank és a Régiók Bizottsága). Ezen a körön kívül eső bármely intézmény vagy személy csak akkor jogosult ilyen kereset indítására, ha igazolni tudja, hogy az érintett uniós jogszabály őt személyében és közvetlenül érinti vagy, ha őt a rendeleti jellegű jogi aktus közvetlenül érinti, azzal a feltétellel, hogy az nem von maga után végrehajtási intézkedéseket.

A szóban forgó eset tényállása szerint az EP és a Tanács 2020-ban fogadta el az ún. „taxonómia rendeletet”, amellyel az európai jogalkotó a magántőkét a fenntarthatósági szempontból megfelelőnek ítélt befektetések felé kívánta terelni. Ennek érdekében a taxonómia rendelet meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek mentén egyes tevékenységeket (beruházásokat) környezeti szempontból fenntarthatónak tekint az uniós jogalkotó. A rendelet hatálya alá tartozó jogalanyoknak jelentést kell készíteniük a jogszabály által meghatározott kritériumok mikénti teljesüléséről. 

A taxonómia rendelet értelmében a „fenntartható” minősítés elnyeréséhez egy beruházásnak négy feltételnek kell megfelelni: mindenekelőtt hozzá kell járulnia egy vagy több, az uniós jog által meghatározott fenntarthatósági cél eléréséhez; másrészt nem sérthet egyetlen, ugyancsak a rendelet által meghatározott fenntarthatósági célt sem; harmadrészt azt meghatározott biztosítékokkal összhangban kell a beruházónak végeznie; és végül, meg kell felelnie a Bizottság által, felhatalmazáson alapuló rendeleti formában kiadott meghatározott ún. „technikai vizsgálati kritériumoknak”. 

A felhatalmazáson alapuló aktus az uniós jogforrási rendszer egy sajátossága, amelynek lényege, hogy a jogalkotó szervek felhatalmazhatják a Bizottságot arra, hogy az a jogalkotási aktusok lényegét nem érintő módon a tárgykörben további, általános érvényű szabályokat alkosson. A felhatalmazás alapján a Bizottság 2021 nyarán megalkotta a technikai vizsgálati kritériumokat meghatározó rendeletet (a „Rendelet”), amely 2022. január 1-jétől alkalmazandó. 

Bár első ránézésre egy technikai szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazás olybá tűnhet, hogy az ügy érdemét nem érintő adminisztratív rendelkezéseket tartalmaz, valójában – ahogy az lenni szokott – az ördög éppen a részletekben rejlik. A felhatalmazás ugyanis nem valamiféle bürokratikus mellékszálat jelent, hanem Bizottsághoz telepíti annak lehetőségét, hogy pontosan meghatározza, hogy egy-egy beruházás fenntarthatónak, vagy ellenkezőleg, nem fenntartható minősül az uniós jog szerint. 

Egy-egy tevékenység (iparág) uniós jogi helyzete következésképpen azon fordulhat meg, hogy mik a vonatkozó technikai követelmények s ilyen formán komoly hatáskört jelent, hogy azt a Bizottság egymaga állapíthatja-e meg, vagy annak kialakításába be kell más, politikai érdekeket is képviselő intézményt, esetünkben az EP is vonnia.

Érthető tehát e logika mentén René Repasi német EP képviselő (S&D) keresetének elvi indoka, aki tavaly október 10-én támadta meg a jogszabályt, kérve a Törvényszéktől annak megsemmisítését. Keresetében arra hivatkozott, hogy az EP bármely tagjának joga van az EP hatásköreinek megóvása érdekében a keresetindításhoz, és így felperesi legitimációja EP képviselőként biztosított. Érvelésében előadta, hogy figyelemmel arra, hogy – állítása szerint a Bizottság túllépte hatáskörét – a Rendelet elfogadása sérti az EP jogalkotási kompetenciáját, következésképpen az ő képviselői jogait is.

A keresettel szemben az alperes Bizottság nyújtott be ellenkérelmet. Beadványában azt állította, hogy a felperes EP képviselő perbeli legitimációja hiányzik, figyelemmel arra, hogy őt a Rendelet közvetlenül nem érinti. A Bizottság érvelése szerint, amennyiben a Törvényszék megállapítaná az EP képviselő kereshetőségi jogának meglétét, azzal felborítaná az intézményi egyensúlyt, továbbá az ellenkezne a határozatok többséggel történő elfogadásának demokratikus elvével, figyelemmel arra, hogy a Bizottság az EP-ben megfelelő többséggel történő szavazás és döntés alapján kapott lehetőséget és felhatalmazást a rendeletalkotásra, s végül, az gyakorlatilag az actio popularis intézményesítését is jelentené. (Megjegyezzük, itt érdemes abba is belegondolni, hogy 705 képviselő ül az EP-ben.)

A kérdés tehát azon állt, hogy a Törvényszék miként értelmezi az EP képviselők jogállását: biztosítja-e számukra, hogy az EP jogainak megsértésére hivatkozással megtámadhassanak európai uniós aktusokat.

A Törvényszék ítéletében mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy olyan jogi aktussal szemben, amelynek a felperes nem közvetlen címzettje (alaki perbeli legitimáció), csak akkor fogadható el a kereset, ha a kereshetőségi jogot (az anyagi perbeli legitimációt) meg tudja alapítani. Ez két esetben történhet meg: ha a felperest, annak megjelölése nélkül, a jogi aktus közvetlenül és személyében érinti; vagy, ha a felperest az érintett jogi aktus ugyan nem érinti ugyan személyében, de a közvetlen érintettsége fennáll, s a jogi aktus rendeleti jellegű, s végrehajtási intézkedéseket nem von maga után. 

A közvetlenség megállapításához az uniós esetjogi gyakorlat alapján az szükséges, hogy a szóban forgó intézkedés közvetlen hatást gyakoroljon a felperes jogi helyzetére. A Törvényszék szerint az EP képviselőt az EP munkájában és általában az uniós ügyek demokratikus intézése kapcsán megillető jogosítványok nem tekinthetőek olyannak, amelyeket a Rendelet közvetlenül érint – lévén a Rendelet nem EP képviselők jogainak gyakorlásával, hanem energetikai beruházások fenntarthatósági szempontú minősítésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz.

A Törvényszék kiemelte, hogy az EP-t megillető demokratikus előjogok védelme érdekében maga az EP az, aki fellépni és semmisségi keresetet indítani jogosult, mégpedig korlátozás nélkül, a 263. cikkben foglaltak szerint, minden olyan esetben, amennyiben úgy véli, hogy a hatáskörére vonatkozó szabályokat nem tartották tiszteletben. Megállapította, hogy az EP tagjait nem érintik közvetlenül az EP hatáskörére vonatkozó szabályok, s mindezek alapján elfogadhatatlannak nyilvánította a keresetet.

A döntés igen jelentős a tekintetben, hogy egyértelműsíti az EP képviselők jogosítványait, s világossá teszi, hogy e képviselők nem hivatkozhatnak az Európai Unió szerveinek hatáskörével való visszaélésre annak érdekében, hogy egy-egy jogi aktus megsemmisítését kezdeményezzék az Európai Bíróság előtt. Következésképpen e képviselői kezdeményezések nem fognak az érdemi vizsgálati szakig eljutni, ugyanis a bíróság azokat már a perbeli legitimáció szintjén elszigeteli. A döntésből az is kitűnik, hogy az EP képviselők kereshetőségi joga semmiképp sem azonos magának az EP-nek a kereshetőségi jogával.

Témakörök: Európai Unió, jog, képviselő
nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT