Ukrajna egyelőre nem kap meghívást a szövetségbe
Állásfoglalást fogadtak el június 15-én az Európai Parlament plenáris ülésén a képviselők, amely felszólítja a NATO tagállamait, hogy a következő NATO-csúcsok alkalmával, beleértve a júliusi vilniusi találkozót is, készítsék elő Ukrajna csatlakozását a katonai szövetségbe. Az EU-s tagállamok abban is reménykednek, hogy a csatlakozási folyamat, amilyen hamar csak lehet, végbemegy. Az EP azt is jelentős mértékben támogatja, hogy az EU még idén megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával.
Az állásfoglalás alapján az EU-nak és tagállamainak a NATO-szövetségesekkel és egyéb partnereikkel szorosan együtt kell működniük Ukrajnával abban, hogy átmeneti keretrendszert alakítsanak ki a biztonsági garanciák tekintetében, amit a háború befejeztével azonnal életbe kell léptetni. Az EP szerint Ukrajna csatlakozása a NATO-hoz és az EU-hoz javítaná a regionális és a globális biztonságot, holott azt is tekintetbe kellene venni, hogy Ukrajna NATO-hoz való csatlakozásával a szervezet 31 tagállama háborúba kerülne Oroszországgal, ami a szakértők szerint akár atomháborúval is zárulhat, tehát jelentős mértékben tovább eszkalálódna a jelenlegi konfliktus. Az EP a tagság mellett uniós újjáépítési csomaggal segítené Ukrajnát, mely mind a rövid, közép és hosszú távú segítségnyújtást, az újjáépítést és a gazdasági helyreállítást jelentené, és amelyet a Többéves Pénzügyi Keretből (MFF) és az Európai Bizottság által tervezett Ukrajnai Újjáépítési Eszközből finanszíroznának. Ukrajna EU-s csatlakozási folyamatában természetesen belföldi reformokat is végre kell hajtani, helyre kell állítani az infrastruktúrát és az ipart. Az állásfoglalásban az EP ismételten támogatását fejezte ki az Európai Tanács tavalyi döntése mellett, amellyel tagjelölti státuszt adott Ukrajnának, és reményüket fejezték ki, hogy Ukrajna pozitív ajánlást kap az Európai Bizottságtól, amint teljesítette a Bizottság véleményében leírt lépéseket, illetve az EP szerint az Ukrajnával kapcsolatos csatlakozási tárgyalások már az idén megkezdődhetnek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azonban a hét elején, június 19-én az Olaf Scholz német kancellárral folytatott megbeszélést követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Ukrajna nem kap hivatalos meghívást a NATO-ba sem a júliusi vilniusi csúcstalálkozón, sem pedig előtte. A főtitkár úgy nyilatkozott, hogy a NATO jelenlegi célja, hogy Ukrajnának legyen lehetősége fennmaradni Európában független, demokratikus államként a NATO-tagságtól függetlenül, azonban azt is kiemelte, hogy a szövetség nyitva áll a belépni szándékozó országok előtt és tagjainak száma növekedhet a jövőben.
Zelenszkij természetesen továbbra is sürgeti Ukrajna NATO-csatlakozását, de a főtitkár fenti nyilatkozatából nyilvánvalóvá vált, hogy amíg háborúban áll, nem lehet a szövetség tagja, a NATO nem vesz fel tagjai közé hadban álló országot. Ezt Boris Pistorius német védelmi miniszter is megerősítette június 16-án, a szervezet védelmi minisztereinek tanácskozásán Brüsszelben. Pistroriusnak feltették azt a kérdést, hogy Washington nyitott lenne-e arra, hogy Kijevnek ne kelljen teljesítenie az úgynevezett tagsági cselekvési tervet, amelynek célja, hogy a szövetség gyakorlati tanácsadással és célirányos segítségnyújtással támogassa a csatlakozni kívánó országokat a tagságra való felkészülésben és a fő követelmények teljesítésében. A védelmi miniszter válaszában kiemelte, hogy a NATO-szövetségesek készen állhatnak arra, hogy elhárítsanak néhány akadályt az Ukrajna tagságához vezető útból, de az országnak nincs szüksége tagsági cselekvési tervre, mert sok NATO-gyakorlatot már a háború során átültetett. „Sokszor elmondtuk, hogy Ukrajna jövője a NATO-ban van, de egy hadban álló ország nem csatlakozhat, mert akkor a NATO is hadviselő fél lenne, amit nem akarunk. Ezt Zelenszkij elnök is tudja” – mondta a német védelmi miniszter.
Ukrajna egyébként már a múlt évben jelezte a szövetség felé, hogy nincs szüksége cselekvési tervre, hanem közvetlenül a NATO-tagságra, mégpedig a gyorsított felvételre pályázik és számít, illetve sok NATO-gyakorlatot átültetett már a háború során. Holott a szövetségesek már a 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna a jövőben NATO-tag lesz, nem fektettek le ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt, és a fenti nyilatkozatokból is úgy látszik, hogy minden Ukrajnából érkező nyomás és az EU támogatása és ösztönzése ellenére a NATO tagság mégsem olyan közeli, mint az elsőre tűnhetett.
Kép forrása: portfolio.hu
