Az Európai Bizottság még 2022 márciusában mutatta be azt a javaslatcsomagot, amely a termékek környezeti hatását és tulajdonságait feltüntető egységes keretrendszer kialakítását, valamint minél hosszabb idejű körforgásban maradását szolgálja. Idén májusban az Európai Unió Tanácsa is kialakította álláspontját a kérdést illetően.
A termékek tudatos tervezése mind a fogyasztók, mind a gyártók részére több előnyt biztosít, habár a fogyasztói társadalom alapeszméje nem ezen nyugszik. A minél több és minél gyengébb minőségű termékek folyamatos vásárlásra sarkallnak, amellyel rövid időn belül jelentős profithoz juthat a gyártó, nem említve ezen fogyasztási szokás környezetre gyakorolt negatív hatását. Ugyanakkor egy 2009-ben elfogadott uniós irányelv elejét vette a termékek gyors és szükségtelen elavulásának, amelynek keretében 31, leginkább energiamegtakarítással kapcsolatos termékcsoport esetében határozták meg a környezettudatos terméktervezést. Érdekesség, hogy ez az irányelv vezette be például az uniós piacon forgalmazott termékeken található CE-jelölést (Conformité Européenne), amely az uniós szintű biztonsági, egészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak való megfeleltethetőséget tanúsítja. Az Európai Bizottság az irányelvben feltüntetett termékkategóriák kiterjesztése, illetve jogi kötőerővel bírása céljából mutatta be 2022. március 30-án a fenntartható termékek környezettudatos tervezését szabályozó rendeletre vonatkozó javaslatcsomagját.
A javaslat egy széles körű keretrendszert alakít ki, amelynek az EU piacán előforduló termékeknek kell megfelelniük annak érdekében, hogy biztosítottá váljon a termékek környezeti fenntarthatósága. Ennek értelmében a rendelet követelményeket sorakoztat fel a termékek újrafeldolgozott és körforgásos jellegét tanúsító anyagtartalmát, energiahatékonyságát, javíthatóságát, környezeti- és szénlábnyomát, újrafelhasználhatóságát és tartósságát illetően.
Mindazonáltal a termelők mellett a fogyasztók tudatosabb tájékoztatása is célkitűzésként jelenik meg az ún. digitális termékútlevél bevezetésével, amelynek segítségével a fent nevezett kritériumrendszert és annak érvényesülését a vásárlók is megismerhetik, valamint tudatos döntést hozhatnak a megvásárolni kívánt termékekkel összefüggésben.
A jogalkotási javaslatcsomag bizottsági elfogadását követően több mint egy év után a Tanács is kialakította álláspontját, és több aspektusban emelte a korábban meghatározott ambíciószintet: döntöttek például az eladatlan textíliák és lábbelik teljes megsemmisítésének tilalmáról, amely alól a kis- és mikrovállalkozások kivételt képeznek, a középvállalkozások pedig türelmi idő alá esnek. A 27 szakminisztert tömörítő intézmény részéről ez a döntés egy kompromisszumos megállapodásnak nevezhető, ugyanis több tagállam, mint például a divatipar kiemelkedő szereplője, Olaszország is fenntartásokkal kezelte az álláspontkialakítást.
A Tanács döntése mellett az Európai Parlament állásfoglalása és döntése is szükséges, amelyet követően elkezdődhet a rendelettervezet véglegesítése, valamint jogi kötőerőre bírása. Az ökocímke mellett ez a lépés is erősíti a vásárlói tudatosság növelését, valamint a piaci szabályozást a termékek környezetre gyakorolt hatását illetően. Az új jogi aktus hatálybalépését követően egy 18 hónapos átmeneti időszak veszi majd kezdetét, amely alatt az ipari szereplők alkalmazkodni tudnak az új szabályozásokhoz.
Kép: IOTA Blog
