A szlovák parlament 2023 januárjában jóváhagyta azt a határozatot, amely lerövidíti a jelenlegi parlament megbízatási időszakát, illetve 2023. szeptember 30-ra tűzte ki az előrehozott parlamenti választások időpontját. A parlament elnöke, Boris Kollár az említett időpontot előreláthatólag június 9-én hirdeti majd ki hivatalosan. A pártoknak képviselőlistájukat legkésőbb 90 nappal a választás előtt kell leadniuk, a jelenlegi esetben július 2-ig.
Szlovákiában azért kellett kiírni az előrehozott parlamenti választásokat, mert tavaly, az év végén a liberális párt által benyújtott bizalmatlansági indítványról tartott parlamenti szavazást Eduard Heger szeptember óta kisebbségben kormányzó kabinetje elveszítette, amely ettől az időponttól számítva ügyvezető kormányként látja el feladatait.
A jelenlegi legfrissebb, június 4-én közzétett, május 24–31. között 1021 válaszadó bevonásával a Focus közvélemény-kutató ügynökség által végzett közvélemény-kutatás alapján az esetleges május végi szlovákiai parlamenti választásokat a Smer (Irány – Szlovák Szociáldemokrácia) nyerte volna 18 százalékkal, majd őket követte volna a Hlas (Hang – Szociáldemokrácia) 17,4 százalékkal és a Progresszív Szlovákia (szociálliberális, progresszív és Európai-párti politikai párt) 12,5 százalékkal. Fentiek után foglalna helyet a szélsőjobboldali Republika (Köztársaság, szélsőjobboldali párt) 9,7 százalékkal, majd a Sme rodina (Család Vagyunk) 6,6 százalékkal. A szlovák parlamentbe bekerült volna még az adatok alapján a KDH (Kereszténydemokrata Mozgalom) 5,5 százalékkal, illetve az OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) és az SaS (Szabadság és Szolidaritás liberális párt) 5,3 százalékkal. A közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy a szlovákiai magyarság érdekérvényesítésének szempontjából fontosnak tekinthető Szövetség számára 4 százalékot jósol, illetve a Szövetségből május közepén távozott Híd számára 1,5 százalékot, a Magyar Fórumnak és partnereinek pedig csupán 1,1 százalékot.
Érdekes megfigyelni, hogy a Szövetség támogatottsága áprilisban a kutatások alapján még 4,3 százalék volt, ami némileg csökkent. A párt áprilisban jelöltlistájára felvette Gyimesi Györgyöt, a korábban az OĽaNO (Egyszerű Emberek és Független Személyiségek) populista–konzervatív–kereszténydemokrataként jellemzett párt listáján a parlamentbe jutott képviselőt. Ez indokolta egyébként a Híd távozását is a Szövetségből, akik május végén bejelentették, hogy a parlamenti választáson közösen indulnak a parlamenten kívüli, 2023. május elején bejegyzett Modrí – Európske Slovensko (Kékek – Európai Szlovákia) párttal Modrí, Most-Híd (MM) néven. A Híd elnöke kifejtette, hogy Gyimesinek nincs helye a pártjukban, és már korábban is azon a véleményen voltak, hogy nem szerepelnek majd Gyimesivel egy jelöltlistán, mivel szerintük Gyimesi és más politikusok is egyes társadalmi csoportok becsmérlésére épülő, vulgáris politikát művelnek. A szintén a Szövetségen belül működő Magyar Közösség Pártja (MKP) azonban úgy döntött, hogy a Híd tiltakozása ellenére a közös párt listájának 150. helyére veszi fel Gyimesit.
A Szövetség egyébként néhány hónappal ezelőtt a Magyar Fórummal is egyeztetést folytatott a választásokon történő együttműködés lehetőségeiről, mivel a Fórum elnöke, Simon Zsolt felvetette annak lehetőségét, hogy a magyar képviselők egy listán induljanak az előrehozott választáson. Az együttműködés módjairól azonban akkor sem és azóta sem sikerült megegyezniük, így valószínűsíthető, hogy marad a külön pártként való indulás a Magyar Fórum számára, illetve bizonyos más partnerekkel való összefogás. Meg kell jegyezni azt is, hogy már amikor 2021 októberében létrejött a Szövetség a Magyar Közösség Pártja, a Híd és az Összefogás részvételével, a Magyar Fórum akkor sem kapott helyet az új pártban. Simon Zsolt egy április eleji sajtótájékoztatón kiemelte, hogy alapvető kérdésekben is ideológiai különbségek figyelhetők meg a Magyar Fórum és a Szövetség között, ezért a két párt nem folytatja a tárgyalásokat. A Szövetség ezzel összefüggésben úgy nyilatkozott, hogy a Magyar Fórumnak olyan irreális feltételei voltak az együttműködést illetően, amelyeket nem lehetett teljesíteni.
A legfrissebb felmérések szerint, illetve, ahogyan ez már sok ízben hangsúlyt kapott, önállóan egyik magyar párt vagy magyar érdekeket is képviselő párt sem éri el a parlamenti bejutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt, így jelenleg ugyanaz ismétlődik, amit a szlovákiai magyarság már több ízben tapasztalt, hogy több pártra szakadva félő és nagy valószínűségű, hogy a szeptemberi előrehozott választáson nem kerül majd magyar párt a parlamentbe. Egyelőre úgy tűnik, hogy ismét nem valósul meg az egységes összefogás és a valódi magyar érdekképviselet.
Kép: ma7.sk
