Tizedik alkalommal járulnak az európai választópolgárok az urnákhoz 2024 júniusában, hogy az Európai Parlament összetételéről döntsenek. Több helyről is érkezett javaslat arra vonatkozóan, hogy új elemek bevezetésével rendezzék meg a soron következő voksolást, jelenleg azonban úgy tűnik, hogy jövőre a megszokott módon rendezik meg az európai parlamenti választásokat.
Valamivel több mint egy év múlva, 2024. június 6. és 9. között dönthetnek újból az európai választók az Európai Parlament (EP) új összetételéről. A 2024-es voksolás a tizedik alkalom lesz az európai integráció történetében. Az EP tagjait 1979 óta választják meg közvetlenül a polgárok. A szavazást ötévente rendezik meg, a képviselőjelöltek arányos választási rendszerekben szerezhetnek mandátumot, összesen annyit, amennyi az adott nemzetet megilleti. Magyarország esetében huszonegy személyről beszélhetünk. Az eddigi voksolások nemzeti keretek között zajlottak, vagyis minden választó a saját nemzeti pártjai, illetve azok jelöltjei közül választhatott, az Európai Parlamentbe jutó politikusok pedig politikai szervezetük pártcsaládja frakciójának tagjaként, vagy függetlenként kezdték meg a munkát, és kerültek kapcsolatba más államok európai parlamenti képviselőivel.
Az elmúlt időszakban több ízben is előtérbe került annak kérdése, hogy 2024-es európai parlamenti választásokat is a megszokott keretek között rendezzék-e meg vagy új szabályok szerint. 2020-ban és 2022-ben az Európai Parlament fogalmazott meg ötleteket a voksolás átalakítására. Ezek között szerepeltek olyan technikai részletek, mint például a választásra jogosultak alsó korhatárának lejjebb szállítása, a parlamentbe jutási küszöb bevezetése valamennyi tagállamban, az európai pártcsaládok nevének feltüntetése a kampányanyagokon, szavazólapokon, valamint az inkluzív választás gyakorlati feltételeinek maradéktalan megteremtése. Ezeken túlmenően a legnagyobb változást a transznacionális pártlisták bevezetése jelentené, melyek kiegészítő jellegűek lennének a nemzeti listák mellett, így minden választónak két szavazata lenne.
A 2021–2022-ben megrendezett Európa jövőjéről szóló konferencián szintén tárgyalták ezt az ügyet. A résztvevők a konferencia záróokmányában ugyancsak a választási rendszer reformjára tettek javaslatot, melynek főbb elemei jelentős részben megegyeznek az EP kezdeményezésével. A különböző választási feltételek nemzetek közötti összehangolása mellett – így például a választójogi korhatár egységesen tizenhat esztendős korban való meghatározása – szorgalmazták a transznacionális pártlisták – vagyis több nemzet jelöltjeit tartalmazó listák – részbeni bevezetését is. Ennek értelmében az Európai Parlament tagjainak egy része ilyen összeurópai pártlistáról, másik része pedig a hagyományos nemzeti listákról jutna be a testületbe.
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 223. cikkelye alapján az európai parlamenti választások reformjáról, az EP által benyújtott javaslatot alapul véve, a Tanács dönt egyhangúlag. Amennyiben a módosítás tartalmát az Európai Parlament többsége is támogatja, az új szabályokat valamennyi tagállamnak ratifikálnia kell még mielőtt azok hatályba léphetnének. Az EP 2022 májusában hivatalosan is benyújtotta javaslatát a Tanácsnak, elindítva ezzel a folyamatot, a tagországok miniszterei tavaly októberi megbeszélésükön tanácskoztak először a kezdeményezésről, amikor is egyértelművé vált, hogy több nemzetnek is fenntartásai vannak az összeurópai pártlisták bevezetésével, valamint az egységesítés érdekében a választási eljárások megváltoztatásával kapcsolatban.
Mindebből fakadóan az ambiciózus reformjavaslatok ellenére a 2024-es választásokat nagy valószínűséggel az eddig megszokott szabályok szerint fogják lebonyolítani, a választási rendszer módosítása ugyanis nem csak időigényes, de jelenleg a politikai egyetértés is hiányzik a tagállamok között.
Kép: Euractiv
